Az elhízás a középkorban a demenciához kapcsolódik

2011. május 3., kedd

elhízás

"A középkorú elhízás növeli a demencia kockázatát" - jelentette a The Guardian. Az újság arról számolt be, hogy a középkorú normál testsúlyú emberekhez képest a későbbi életkorban a demencia kockázata körülbelül 80% -kal volt magasabb a túlsúlyosaknál, és körülbelül négyszer nagyobb azoknál, akik elhízottak.

Ez a hír egy 65 év feletti ikrek svéd vizsgálatán alapult, amely 40 év körül rögzítette magasságát és súlyát. A kutatók megvizsgálták, hogy a résztvevők középkorú súlya hogyan függ össze a különféle típusú demenciák kockázatával jelenlegi életkorukban ( átlagosan 74 év).

A tanulmány 71% -kal növelte a demencia kockázatát, ami a túlsúlyhoz vezetett az életkor közepén, és csaknem négyszeresére növelte az elhízás kockázatát ebben az időben. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy az ikrek használata hogyan befolyásolta az eredményeiket, a kutatók arra is következtetnek, hogy a genetika és az életmód hozzájárulhat ehhez a hatáshoz.

Bár ennek a tanulmánynak további nyomon követésre van szüksége az asszociáció teljes megértése érdekében, ez a tanulmány alátámasztja a meglévő tanácsokat, miszerint az egészséges testsúly fenntartása a középkorban - mint minden életszakaszban - hozzájárulhat a különféle betegségek kockázatának csökkentéséhez.

Honnan jött a történet?

A tanulmányt a svédországi Karolinska Intézet kutatói végezték, és az USA Nemzeti Öregedési Intézete, a Svéd Kutatási Tanácsok és a Svéd Brain Power finanszírozásával készült.
A tanulmány a szakértők által áttekintett Neurology szaklapban jelent meg.

Az újságok általában jól beszámoltak a kutatásról, de van némi eltérés a lapokban és magában a kutatási cikkben közölt kockázati adatok között. Ez tükrözheti azokat a papírokat, amelyek a számokat felfelé vagy lefelé kerekítik. Annak az esélye, hogy a középkorban túlsúlyos, Alzheimer-kór idősebb korban van, 91% -kal magasabb, mint a normál testsúlyú ember közepes életkorában, szemben a lapokban közölt 80% -kal. Bármilyen típusú demencia kockázata 71% -kal nőtt a középkorban túlsúlyos embereknél, a normál testsúlyúakhoz képest.

Milyen kutatás volt ez?

Ez egy ikrekből álló kohorszvizsgálat volt, amely azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a középkorú testsúly és az idősebb korban a demencia kialakulásának kockázata között. Megvizsgálták azt is, hogy a középkorú testsúly hogyan társult az Alzheimer-kór, a demencia sajátos formájának kockázatával.

A kohorszos tanulmány a legjobb módszer az egészségi állapothoz kapcsolódó tényezők felkutatására, de nem tudja megmondani, hogy ezek a tényezők az állapot okai vagy következményei. Mivel ez a tanulmány ikreket hasonlított össze, képes volt ellenőrizni néhány genetikai tényezőt, amelyek befolyásolhatták a résztvevők kockázatát az Alzheimer-kór vagy más demencia kialakulásának kockázatára. A tanulmány a korai életkörülményeket is ellenőrzi, amelyekről azt feltételezte, hogy az ikrek megosztották volna.

Mit érintett a kutatás?

A tanulmány 8534 résztvevőt toborzott Svédország országos ikernyilvántartásából (a Svéd ikerregiszter). A résztvevők ikrek voltak, akik 1935-ben vagy korábban születtek, és a jelenlegi értékelés idején 65 évnél idősebbek voltak (átlagosan 74 év). A vizsgálat azonos és nem azonos ikerpárokat tartalmazott.

A résztvevők egy telefonos interjúban vettek részt, amely átvilágította a leggyakoribb betegségeket, és megismerésük rövid értékelését tartalmazta. Megkérdezték őket jelenlegi magasságukról és súlyukról, végzettségükről, demográfiai tényezőikről, egészségi állapotukról és viselkedésükről, a jelenlegi és a korábbi betegségekről, valamint arról, hogy gyógyszereket használtak-e. Az ikerregiszter tagjaiként magasságukat és súlyukat is beszámolták középkorukban (amikor a résztvevők átlagosan 43 évesek voltak), amely megadta a kutatók által használt BMI-adatokat.

Azokat a résztvevőket, akik az első szűrési interjú során gyengén értékelték a kognitív tesztet, felkérték ikerükkel együtt, hogy jöjjenek be egy teljes klinikai munkára. Ezen ülések során a résztvevők validált diagnosztikai teszteken estek át annak értékelésére, hogy Alzheimer-kórban vagy bármilyen más típusú demenciában szenvedtek-e.

A tanulmány integrálta a résztvevőkre vonatkozó információkat a fekvőbeteg-mentesítési nyilvántartásból is, amely információkat tartalmazott az olyan kórtörténetükről, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegség és a stroke.

A kutatók az eredményeket a logisztikai regresszióhoz hasonló statisztikai technika segítségével elemezték. Ez a technika azt vizsgálja, hogy a különféle tényezők mennyire befolyásolják az állapot valószínűségét.

Mik voltak az alapvető eredmények?

A 8534 résztvevő közül 350-nél (4,1%) volt valamilyen demencia. Közülük 232-nél Alzheimer-kór, 74-en pedig vaszkuláris demenciában szenvedtek. További 114 résztvevőnél „megkérdőjelezhető demenciát” diagnosztizáltak.

Összességében a női résztvevők 6% -ának és a férfi résztvevők 4,6% -ának volt demenciája vagy megkérdőjelezhető demenciája. A kutatók megállapították, hogy a demenciával nem rendelkező résztvevőkhöz képest a demenciában szenvedő ikrek idősebbek voltak, alacsonyabb iskolai végzettséggel és alacsonyabb aktuális testtömeg-indexgel (BMI) rendelkeztek, de aztán középkorukban magasabb volt a BMI. A demenciában szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel szenvedtek cukorbetegségben, szívbetegségekben és múltbeli stroke-ban. Megállapították, hogy 2541 iker (29,8%) számolt be arról, hogy túlsúlyosak vagy elhízottak, amikor középkorúak voltak (a 25 és 30 közötti BMI-t túlsúlyosnak tekintik, a 30-nál nagyobb BMI-t elhízottnak tekintik).

A kutatók kiszámították, hogy az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a magas vérnyomás, agyvérzés és a szívbetegségek mennyire befolyásolták a bármilyen típusú demencia (vagy valószínű demencia) kialakulásának kockázatát. Külön számolták azt is, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolták az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Ezután ezekre a tényezőkre igazították elemzésüket, hogy kiszámolhassák a demenciában szenvedő résztvevők esélyeit, ha túlsúlyosak vagy elhízottak középkorban.

A kutatók megállapították, hogy a normál testsúlyú emberekhez (középkorúak) képest a túlsúlyos emberek (középkorúak) 71% -kal nagyobb valószínűséggel szenvednek bármilyen demenciában jelenlegi idősebb korukban (esélyhányados [OR], 1,71, 95% konfidencia intervallum [CI], 1,30–2,25). Középkorukban elhízott emberek csaknem négyszer nagyobb eséllyel voltak bármilyen típusú demenciában (OR 3,88, 95% CI 2,12-7,11).

Konkrétan az Alzheimer-kór esetében a középkorban túlsúlyos emberek 91% -kal nagyobb eséllyel fejlődtek ki, mint normál testsúlyú társaik a középkorban. A középkorban elhízott emberek 343% -kal nagyobb eséllyel szenvedtek Alzheimer-kórban jelenlegi idősebb korukban azokhoz képest, akik normál testsúlyúak voltak ebben az időszakban (OR 1,91, 95% CI 1,30–2,80 és 3,43, 95% CI 1,49 7,90-ig).

Míg a tanulmány az ikreket vizsgálta az életmódbeli tényezők hatásának elkülönítése érdekében, a kutatók egy második elemzést végeztek, amely azt vizsgálta, hogy az ikrek demenciájának kialakulásának kockázata összefüggésbe hozható-e a súlyukra gyakorolt ​​közös genetikai hatásuk és más olyan tényezők miatt, amelyek befolyásolhatják a demencia kockázatát.

Ez az elemzés az életkor közepén bekövetkezett BMI-hez kapcsolódó demencia kockázatát értékelte az ikrek adatainak felhasználásával, ahol az egyik ikernél demencia alakult ki, a másik ikernél pedig nem. Megállapították, hogy a kockázat kiszámítása különbözik a teljes tanulmányi populáció alapján végzett számításuktól. Ebből arra következtetnek, hogy genetikai és családi környezeti tényezők hozzájárulhatnak az asszociációhoz, amelyet a középkorú BMI és a demencia között láttak.

Hogyan értelmezték a kutatók az eredményeket?

A kutatók elmondták, hogy országos svéd ikertanulmányukban a túlsúly és az elhízás a középkorban növelte az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia vagy bármely más ok miatt bekövetkező demencia kockázatát. Ez a kapcsolat független volt az élet során a cukorbetegségtől, valamint a szívet és a keringést érintő betegségektől.

A kutatók szerint ikeranalízisük arra utal, hogy az olyan családi tényezők, mint a genetika és a korai életkörülmények hozzájárulnak a középkorú súly és a késői életkori demencia közötti összefüggéshez.

Következtetés

Ez a kohorszos vizsgálat összefüggést mutatott ki a középkorban megnövekedett súly és a demencia, beleértve az Alzheimer-kórt is, fokozott kockázata között, amikor a résztvevők átlagosan 74 évesek voltak. Ez az összefüggés azonban nem csak az életmód eredménye lehet, mivel a genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Ez a tanulmány nagy volt és jól lefolytatott, de vannak benne rejlő korlátozások, amelyek közül néhányat a kutatók kiemelnek.

Ez a tanulmány valóban alátámasztja a nagyobb súly lehetséges életkorbeli szerepét és a demencia kialakulását. Bár további összefüggésekre van szükség prospektív kohorsz vizsgálatokra az összefüggés teljes megértéséhez, ez a tanulmány az egészséges testsúly fenntartásának fontosságára mutat a középkorban - mint minden életszakaszban -, hogy megpróbálják csökkenteni számos állapot kockázatát, beleértve elmebaj.

Bazian elemzése
Szerkesztette az NHS honlapja