A diéta befolyásolja a mentális egészséget? A bizonyítékok értékelése

Mennyire befolyásolja étrendünk mentális egészségünket? Egy nemrégiben készült értékelés felméri a bizonyítékokat, és arra a következtetésre jut, hogy sokkal több kutatásra van szükség.

Hatással lehet a diéta a mentális egészségre? Egy új áttekintés a bizonyítékokat veszi szemügyre. Összességében a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy bár a táplálkozásnak bizonyára van hatása, tudásunkban még mindig sok hiányosság van.

Megosztás a Pinteresten Egy nemrégiben készült áttekintés az ételeket és annak a mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálja.

A táplálkozás nagy üzlet, és a lakosság egyre inkább érdeklődik az iránt, hogy az élelmiszer hogyan befolyásolja az egészséget. Ugyanakkor a mentális egészség hatalmas hangsúlyt kapott a tudósok és az egész lakosság számára egyaránt.

Nem meglepő tehát, hogy az élelmiszerek mentális egészségre vagy a „táplálkozási pszichiátriára” gyakorolt hatása iránti érdeklődés is lendületet vesz.

A szupermarketek és a reklámok nagy mennyiségben tájékoztatnak mindannyiunkat a szuperélelmiszerekről, a probiotikumokról, a prebiotikumokról, a divatos diétákról és a kiegészítőkről. Mindezek, mondják nekünk, lendületet adnak testünknek és elménknek.

A marketing vezetők és az élelmiszer-gyártók bizalma ellenére a bizonyítékok, amelyek összekapcsolják az elfogyasztott ételeket a lelkiállapotunkkal, kevésbé egyértelműek és közel sem olyan véglegesek, mint néhány reklámszlogen elhitette velünk.

Ugyanakkor az új áttekintés szerzői kifejtik: „a neuropszichiátriai rendellenességek napjaink legsürgetőbb társadalmi kihívásait jelentik.” Ha ezeket az állapotokat egyszerű étrendi változásokkal lehet megelőzni vagy kezelni, akkor az emberek millióinak életét változtatja meg.

Ez a téma összetett és összevissza, de az árnyalatok megértésének elengedhetetlen munkája.

A közelmúltban egy kutatócsoport áttekintette a táplálkozással és a mentális egészséggel kapcsolatos jelenlegi kutatásokat. Most tették közzé eredményeiket az European Neuropsychopharmacology folyóiratban.

A szerzők a jelenlegi bizonyítékokat értékelték, hogy világosabb képet kapjanak az ételek valódi hatásáról a mentális egészségre. Lyukakat kerestek tudásunkban, feltárva azokat a területeket, amelyek fokozott tudományos figyelmet igényelnek.

Ez a diéta befolyásolhatja a hangulatot, ésszerű. Mindenekelőtt az agyunknak tápanyagokra van szüksége a működéséhez. Emellett az elfogyasztott ételek közvetlenül befolyásolják azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a hangulatot és a megismerést, mint például a bélbaktériumok, hormonok, neuropeptidek és neurotranszmitterek.

Hihetetlenül nehéz információkat gyűjteni arról, hogy az étrend bizonyos típusai hogyan befolyásolják a mentális egészségi problémákat.

A bírálók például azt tapasztalták, hogy számos nagy keresztmetszetű populációs vizsgálat bizonyítja a kapcsolatot bizonyos tápanyagok és a mentális egészség között. Az ilyen típusú vizsgálatokból azonban lehetetlen meghatározni, hogy az étel maga vezeti-e ezeket a változásokat a mentális egészségben.

A skála másik végén a jól kontrollált étrendi intervenciós vizsgálatok, amelyek jobban bizonyítják az okozati összefüggéseket, általában kisebb számú résztvevőt toboroznak, és csak rövid ideig futnak.

Suzanne Dickson, a svéd Göteborgi Egyetem vezető professzora a csapat eredményeinek átfogó témáját magyarázza:

„Megállapítottuk, hogy egyre több bizonyíték van arra, hogy összefüggés van a helytelen étrend és a hangulati rendellenességek, köztük a szorongás és a depresszió között, súlyosbodása között. Bizonyos élelmiszerek egészségi hatásaira vonatkozó számos általános vélekedést azonban nem támasztanak alá szilárd bizonyítékok. ”

Az egyik étrend, amely az elmúlt években nagy figyelmet kapott, a mediterrán étrend. A legutóbbi áttekintés szerint vannak viszonylag erős bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a mediterrán étrend előnyös lehet a mentális egészség számára.

Áttekintésükben a szerzők elmagyarázzák, hogy „egy összesen 20 hosszanti és 21 keresztmetszeti vizsgálatot összefoglaló szisztematikus áttekintés meggyőző bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a mediterrán étrend védőhatást gyakorolhat a depresszió ellen”.

Megalapozott bizonyítékot találtak arra is, hogy bizonyos étrendi változtatások bizonyos körülmények között segíthetik az embereket. Például a gyógyszerrezisztens epilepsziában szenvedő gyermekek kevesebb rohamot szenvednek, ha ketogén étrendet követnek, amely magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú.

A B-12-vitaminhiányos emberek letargiát, fáradtságot és memóriaproblémákat tapasztalnak. Ezek a hiányosságok a pszichózissal és a mániával is összefüggenek. Ezeknek az embereknek a B-12-vitamin-kiegészítés jelentősen javíthatja a mentális jólétet.

Ugyanakkor, amint a szerzők rámutatnak, egyáltalán nem világos, hogy a B-12-vitamin jelentős különbséget jelentene-e azoknál az embereknél, akiket klinikailag nem definiálnak hiányosnak.

A kutatók által ebben az áttekintésben feltárt számos kérdésre nem sikerült határozott következtetéseket levonni. Például a D-vitamin esetében néhány kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kiegészítés javítja a munkamemóriát és az odafigyelést az idősebb felnőtteknél. Más vizsgálatok azt találták, hogy a D-vitamin-kiegészítők használata csökkentheti a depresszió kockázatát.

Ezen tanulmányok közül azonban sok kicsi volt, és más, hasonló vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a D-vitaminnak nincs hatása a mentális egészségre.

Amint arra a felülvizsgálat szerzői rámutatnak, mivel "az általános népesség jelentős részének D-vitamin-hiánya van", fontos megérteni annak szerepét a mentális egészségben.

Hasonlóképpen, a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességben (ADHD) táplálkozási szerepre vonatkozó bizonyítékok meglehetősen vegyesek voltak.

Dickson professzor vázolja: „Láthatjuk [hogy] a finomított cukor mennyiségének növekedése az étrendben úgy tűnik, hogy növeli az ADHD-t és a hiperaktivitást, míg a több friss gyümölcs és zöldség elfogyasztása látszólag védelmet nyújt ezekkel szemben. De viszonylag kevés tanulmány létezik, és sok közülük nem tart elég hosszú ahhoz, hogy hosszú távú hatásokat mutasson. "

„Általános az a vélemény, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos táplálkozási tanácsok szilárd tudományos bizonyítékokon alapulnak. A valóságban nagyon nehéz bizonyítani, hogy a speciális étrendek vagy az étrend egyes összetevői hozzájárulnak a mentális egészséghez. ”

Prof. Suzanne Dickson

A szerzők elmagyarázzák az étrend mentális egészségre gyakorolt hatásának tanulmányozásában rejlő nehézségeket, és ötleteket kínálnak a jövőre nézve. Összességében Prof. Dickson arra a következtetésre jut:

„A táplálkozási pszichiátria új terület. Ennek a cikknek az az üzenete, hogy az étrendnek a mentális egészségre gyakorolt hatása valóságos, de óvatosnak kell lennünk az ideiglenes bizonyítékok alapján következtetések levonásában. Több tanulmányra van szükségünk a mindennapi étrend hosszú távú hatásairól. ”