Az étrend epidemiológiai értékelése: egy 7 napos napló összehasonlítása az étkezési gyakorisági kérdőívvel nitrogén, kálium és nátrium vizeletjelzőit használva

Hovatartozás

  • 1 Strangeways Research Laboratory, Közegészségügyi Intézet, Cambridge-i Egyetem, Cambridge CB1 8RN, Egyesült Királyság. [email protected].

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Strangeways Research Laboratory, Közegészségügyi Intézet, Cambridge-i Egyetem, Cambridge CB1 8RN, Egyesült Királyság. [email protected].

Absztrakt

Háttér: Az epidemiológiai vizsgálatokhoz kifejlesztett étrendi eszközök validációs vizsgálatai jellemzően az étrend valamilyen formáját alkalmazták összehasonlításként. A legújabb munka azt sugallja, hogy az étrenddel való összehasonlítás túlértékelheti az epidemiológiai eszköz képességét a szokásos étrendi bevitel mérésére, a mérési hibák függetlenségének hiánya miatt. A regressziós hígítás mértékét tehát az étrend-betegség összefüggés becslésében ennek megfelelően alulbecsülhetjük. A bevitel biokémiai mértékének használata enyhítheti a problémát. Ebben a cikkben beszámolunk a nitrogén-, kálium- és nátrium-bevitel vizeletvizsgálatainak felhasználásáról, hogy összehasonlítsuk egy félkvantitatív táplálék-gyakorisági kérdőív (FFQ) és egy 7 napos diétás napló (7DD) teljesítményét az átlagos ezeket a tápanyagokat egy év alatt.

epidemiológiai

Mód: Összesen 179 személyt kértek fel egy FFQ és egy 7DD kitöltésére két alkalommal, körülbelül 12 hónapos elválasztással. Az egyéneket arra is kérték, hogy 6-9 hónapos időszakban hat alkalommal adják át a 24 órás vizeletmintákat, ideértve a rekord FFQ és 7DD elkészítését. A vizeletben nitrogént, káliumot és nátriumot vizsgáltunk. A protokollt 123 személy töltötte ki. Ezeknek az egyéneknek az adatait elemeztük az FFQ, a 7DD és egyetlen 24 órás vizeletmérés kovariancia-struktúrájának becsléséhez, valamint az FFQ-hoz és a 7DD-hez kapcsolódó regressziós hígítás mértékének becsléséhez.

Eredmények: Az eredmények azt mutatták, hogy: (1) a három tápanyag hibaverziója több mint kétszer akkora volt az FFQ-nál, mint a 7DD; (2) lényeges összefüggés volt (0,46–0,58) az FFQ és a különböző alkalmakkor kitöltött 7DD hibái között; (3) mérsékelt összefüggés volt (0,24–0,29) az egyes tápanyagok FFQ-hibája és 7DD-je között; (4) a különböző tápanyagok hibái közötti korreláció magasabb volt az FFQ esetében (0,77–0,80), mint a 7DD esetében (0,52–0,70).

Következtetések: A regressziós hígítás az FFQ-val lényegesen nagyobb, mint a 7DD-vel, és a figyelembe vett tápanyagok esetében is nagyobb, mint arra következtethetnénk, ha az validációs vizsgálatok kizárólag rekord vagy napló típusú eszközökön alapulnának.