A finn vegánok és nem vegetáriánusok élelmiszer- és tápanyagbevitele és táplálkozási állapota

Alkalmazott Neveléstudományi és Tanárképzési Tagiskola, Kelet-Finnországi Egyetem, Savonlinna, Finnország

Hovatartozás A Genomikai és Biomarkerek Egység, Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Intézet, Helsinki, Finnország

Kelet-Finnországi Egyetem Közegészségügyi és Klinikai Táplálkozási Intézete, Kuopio, Finnország

Helsinki Egyetem Központi Kórházi Laboratóriumának Klinikai Kémiai és Hematológiai Osztálya, Helsinki Egyetemi Központi Kórház, Helsinki, Finnország

Hovatartozás A Genomikai és Biomarkerek Egység, Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Intézet, Helsinki, Finnország

HUSLAB, Helsinki Egyetemi Központi Kórház, Helsinki, Finnország

Kelet-Finnországi Egyetem Közegészségügyi és Klinikai Táplálkozási Intézete, Kuopio, Finnország

Tagság Finn Biztonsági és Vegyianyag-ügynökség, Helsinki, Finnország

Anna-Liisa Elorinne,
Georg Alfthan,
Iris Erlund,
Hanna Kivimäki,
Annukka Paju,
Irma Salminen,
Ursula Turpeinen,
Sari Voutilainen,
Juha Laakso

Javítás

2016. március 3.: A PLOS ONE Staff (2016) korrekciója: A finn vegánok és nem vegetáriánusok táplálék- és táplálékfogyasztása. PLOS ONE 11 (3): e0151296. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0151296 Javítás megtekintése

Ábrák

Absztrakt

Háttér

A vegetáriánus és a vegán étrend egyre népszerűbb a serdülők és a fiatal felnőttek körében. Kevés tanulmány vizsgálta azonban a vegánok táplálkozási állapotát, akiknél fennállhat a táplálkozási hiány veszélye.

Célkitűzés

Összehasonlítani a finn hosszú távú vegánok és nem vegetáriánusok étrendi bevitelét és táplálkozási állapotát.

Mód

Az étrendi bevitelt és a kiegészítők használatát háromnapos étrendi adatok alapján becsülték meg. A tápláltsági állapotot biomarkerek mérésével értékeltük plazma-, szérum- és vizeletmintákban. A vegánok (n = 22) adatait összehasonlítottuk a nemhez és életkorhoz illő nem vegetáriánusok adataival (n = 19).

Eredmények

Minden vegán szigorúan betartotta étrendjét; az egyéni változékonyság azonban markáns volt az élelmiszer-fogyasztási és a táplálék-kiegészítési szokásokban. A legfontosabb tápanyagok, a B12- és D-vitamin étrendi bevitele alacsonyabb volt (P és 75. percentilis). A csoportok közötti különbségeket Mann-Whitney U teszttel elemeztük. A csoportok közötti statisztikai szignifikancia esetleges torzítása miatt Bonferroni korrekciókat hajtottunk végre az egyes paramétercsoportok esetében. A statisztikai szignifikancia korrigált küszöbértékét külön számítottuk az élelmiszer [30], a tápanyag [33], a biokémiai [30] és a zsírsav [20] paramétercsoportra. Teljesítményszámításokat is végeztünk, hogy megtudjuk, mennyire érzékenyek az adataink a kulcsfontosságú tápanyagok, például a B12-vitamin, a D-vitamin és a jód csoportjai közötti lehetséges különbség észlelésére. Minden statisztikai elemzést a PASW Statistics 18 (2009, SPSS Inc.) felhasználásával végeztünk.

Eredmények

A minta 22 vegánt (6 férfi, 16 nő) és 19 nem vegetáriánust (8 férfi, 11 nő) tartalmazott. Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a csoportok között az életkor, a testtömeg-index (BMI), a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében az elmúlt 30 nap során. A vegán férfiak átlagosan 7 évig (tartomány: 2–11), a vegán nők pedig 9 évig (tartomány: 5–16) tartottak be étrendjüket (1. táblázat). Ezen túlmenően mind a vegánok, mind a nem vegetáriánusok általában táplálék-kiegészítőket használtak (91, illetve 78%). A leggyakrabban alkalmazott kiegészítők a multivitamin készítmények, a D-vitamin, a B12-vitamin és a kalcium-kiegészítők voltak. A vegán alanyok közül 91% -uk B12-vitamin-kiegészítőket, 77% -uk pedig D-vitamin-kiegészítőket szedett. A nem vegetáriánusok közül 78% vette be a D-vitamin-kiegészítőket. A nem vegetáriánus alanyok közül sokan különféle kiegészítőket használtak nagyon változó mennyiségben, amint az az 1. táblázatban látható.

3.1. Élelmiszerek és tápanyagok bevitele

A vegánoknál magasabb volt a hüvelyesek (p ≤ 0,001), a tofu és a szójaliszt napi fogyasztása (p 2. táblázat: Vegánok és nem vegetáriánusok táplálékfelvétele (g/d) 1 .

Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a teljes energiafogyasztásban a vegánok és a nem vegetáriánusok között; a tápanyagok bevitelében és az alapvető tápanyagokban azonban különbségek voltak. A vegánok kevesebbet, telített zsírt, koleszterint, niacint, szelént, D-vitamint és B12-vitamint nyertek (3. táblázat: Vegánok és nem vegetáriánusok napi tápanyag-bevitele 1 .

3.2. Tápláltsági állapot

A résztvevők a rutin klinikai kémiai mérések alapján egészségesek voltak, kivéve három vegánt, akik határmenti vérszegénységben szenvedtek. A vegánok alacsonyabb ferritin-készlettel is rendelkeztek, amint azt a 4. táblázat mutatja.

A vegánok alacsonyabb szérumkoncentrációjú B12-vitamint, D-vitamint (25-hidroxi-D2 és D3-vitamin és D3-koleszterin), valamint az LDL-koleszterint, valamint a szelén, a β-karotin és az α-tokoferol plazmakoncentrációit mutatták a nem vegetáriánusokhoz képest, A 4. táblázat mutatja, ha azonban a statisztikai szignifikancia új küszöbéhez igazítjuk (p. 5. táblázat: Vegánok és nem vegetáriánusok zsírsavai (az összes zsírsav% -ában) 1 .

Vita

Vizsgálatunk vegán és nem vegetáriánus alanyok étrendi bevitelét és táplálkozási állapotát vizsgálta. A vegánok megfeleltek és szigorúan betartották étrendjüket. Az étrend-kiegészítők használata ellenére a legtöbb vegánban a D-vitamin és/vagy a jód állapota veszélybe került.

4.1. Plazma lipidek, antioxidánsok és izoflavonok

Néhány egészséggel és táplálkozással kapcsolatos intézkedés kedvezőbb volt a vegánoknál, mint a nem vegetáriánusoknál. A legfontosabb, hogy a szérum összes koleszterinszintje 20%, az LDL koleszterinszint pedig 25% -kal alacsonyabb volt a vegán csoportban, mint a nem vegetáriánus csoportban. Ezen túlmenően a vegánok kedvezőbb zsírsavprofilt mutattak, és bizonyos polifenolok szérumkoncentrációja magasabb volt, mint a nem vegetáriánusoké. Ezek a megállapítások valószínűleg a repceolaj és a margarin, valamint a szója- és a rozstermékek magas fogyasztásának eredménye.

A vegánok viszonylag kis mennyiségű gyümölcsöt, bogyót, diót és gyökérzöldséget fogyasztottak, ami valószínűleg a β-karotin (p = 0,001) és az α-tokoferol (p = 0,003) alacsonyabb szérumkoncentrációinak volt az oka. vegetáriánusok. A szérum β-karotin és az α-tokoferol és a koleszterin koncentráció arányának kiszámítása után, és a Bonferroni-számítás során több összehasonlításra kapott új statisztikai szignifikancia küszöbértékhez igazítva (p 75 nmol/L, amely egyesek által javasolt szint a kedvezőtlen egészségi állapotok megelőzésére [37] a kutatók a vegánokban 10% -ot, a nem vegetáriánusokban pedig 78% -ot tettek ki. Ezenkívül több vegán szérum D-vitamin-koncentrációja ≤50 nmol/L volt a nem vegetáriánusokhoz képest ( 24% vs. 6%). A marginális D-vitamin státusz oka valószínűleg a kiegészítés elhanyagolása (a vegánok 23% -a), a szabálytalan pótlás és esetleg a mintavétel ideje. A 25-hidroxi-D3-vitamin (kalcidiol) koncentrációja jellemzően a legalacsonyabb télen [38]. Hasonló alacsonyabb kalcidiol-koncentrációról számoltak be a finn, a brit és a vietnami vegánokban is. [8, 9, 20, 21]