A gluténmentes étrend: divat vagy szükség?

A gluténmentes étrend, amelyet hírességek fogyókúrának (1) és sportolóknak hirdetnek a jobb teljesítmény érdekében (2), gyakorlatilag lehetetlen elkerülni a hallást. 2004 és 2011 között a gluténmentes termékek piaca 28% -os éves ütemben nőtt (3), 2012-re becsült árbevétele 2,6 milliárd dollár volt (4), amely 2017-re várhatóan eléri a 6,6 milliárd dollárt (5). Az NPD (korábban National Purchase Diary, piackutató csoport) 2013-as felmérése szerint az amerikaiak 30% -a érdeklődött a glutén elkerülése iránt (6). Szintén 2013-ban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) kiadta a gluténmentes élelmiszerek címkézésére vonatkozó végleges szabályt, amely 2014 augusztusában lépett hatályba (7), így a gluténmentes címke az élelmiszer-áruházban gyakoribb látvány.

Noha a gluténmentes étrend feltétlenül szükséges a lisztérzékenységben szenvedőknek vagy a gluténmentes gluténérzékenységnek (NCGS), a diagnosztizálatlan gluténproblémákkal nem rendelkező emberek megpróbálják az étrendet segíteni más orvosi problémák kezelésében. Egy 2013-as tanulmány szerint az amerikai felnőttek 65% -a úgy gondolja, hogy a gluténmentes ételek egészségesebbek, 27% pedig gluténmentes termékeket választ a fogyás elősegítésére (8).

Megalapozott kapcsolat van az 1-es típusú cukorbetegség és a lisztérzékenység között. De azoknak a cukorbetegeknek, akiknél nem diagnosztizáltak sem lisztérzékenységet, sem NCGS-t, van-e előnye gluténmentességnek? Vannak-e kockázatok a gluténmentes étkezéssel a lisztérzékenység vagy az NCGS diagnózisa nélkül? Milyen különleges kihívások állnak fenn az egyidejűleg cukorbetegségben és lisztérzékenységben vagy NCGS-ben szenvedők számára? És végül, hogyan javíthatják a betegek a gluténmentes étrend táplálkozási profilját a rost, a vas, a kalcium és a D-vitamin tekintetében, hogy kezeljék a lisztérzékenység vagy a gluténmentes étrend által okozott hiányosságokat?

A lisztérzékenység meghatározása

A lisztérzékenység egy örökletes autoimmun állapot, amely a lakosság ~ 1% -át érinti, bár minden diagnosztizált esetről azt gondolják, hogy 5–10 eset diagnosztizálatlan marad (9). A búzából származó glutén, valamint az árpából és rozsból származó kapcsolódó prolaminok fogyasztása károsítja a vékonybél bolyhát. Ez a károsodás a tápanyagok felszívódási zavarát eredményezi (10). A felnőtt betegek emésztőrendszeri panaszokkal jelentkezhetnek, például hasi fájdalommal, hasmenéssel, akaratlan fogyással és székrekedéssel. Bélen kívüli tünetekkel is járhatnak, például vashiányos vérszegénység, csökkent csontsűrűség vagy csontritkulás, meddőség, vetélés, bőrkiütés (dermatitis herpetiformis), depresszió, emelkedett májenzimszintek, neuropathia és fejfájás (11). Gyermekgyógyászati betegeknél megmagyarázhatatlan növekedési kudarc vagy sikertelenség, alacsony termet, hasmenés, késleltetett pubertás és vashiányos vérszegénység jelentkezhet (12).

Diagnózis: A kosár nem kerül a ló elé

A szerológiai vizsgálatok jelentik az első lépést a diagnózis, különösen a szérum immunglobulin A (IgA) szöveti transzglutamináz (TTG) antitestek meghatározásában. A betegeket az összes IgA szempontjából is át kell vizsgálni, mert ez befolyásolja a TTG teszt megbízhatóságát (13). Ezek pontos és olcsó tesztek; azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy a betegeknek a teszteléskor gluténtartalmú étrendet kell folytatniuk a hamis negatív eredmények elkerülése érdekében. Ez a klinikai gyakorlatban egyre inkább problémává vált, mert a betegek gluténmentes étrend után több hónap vagy akár év után jelentkezhetnek egészségügyi szolgáltatójuknál. Ez diagnosztikai gondhoz vezethet a szolgáltató és a beteg számára. A pontos antitest-eredmények elérése érdekében a betegeknek teljesíteniük kell egy „glutén kihívást”, amelynek során több hétig meghatározott mennyiségű gluténtartalmú ételt fogyasztanak (14). Azoknál a betegeknél, akik tünetmentességet kaptak a gluténmentes étrenddel, a gluténtartalmú étrendre való visszatérés nemkívánatos lehet. Ez az ilyen betegeket egyértelmű diagnózis nélkül hagyhatja.

A genetikai tesztek hasznosak lehetnek azoknál, akik már követik a gluténmentes étrendet; ezek a tesztek azonban önmagukban nem diagnosztizálhatják a lisztérzékenységet. Az általános populáció mintegy 40% -a hordozza a lisztérzékenységért felelős géneket, de a legtöbb esetben soha nem alakul ki a betegség (12). Ezenkívül az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyéneknél ideiglenesen megemelkedhet a lisztérzékenység (15). Emiatt fontos megerősíteni a szerológiát vékonybél biopsziával, különösen az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél, akiknél esetleg nem jelentkeznek tipikus celiakia-tünetek (15).

1. típusú cukorbetegség és lisztérzékenység

A coeliakia előfordulása megnő azoknál, akik más autoimmun betegségben szenvednek, ideértve az 1-es típusú cukorbetegséget is. A cöliákia előfordulása az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél a becslések szerint 1,4 és 19,7% között van (16). Mindkét állapotban a közös nevezők a HLA DQ2 és HLA DQ8 gének (17); azonban szerepet játszhatnak a környezeti tényezők, mint például a fertőzések, a csecsemőtáplálási gyakorlatok és a szoptatás, bár mennyiben nem ismert (18). Ezenkívül újabb kutatások folynak a bél mikrobiomjának potenciális szerepéről (18).

Gyermekeknél az 1-es típusú cukorbetegség diagnózisa általában megelőzi a lisztérzékenység diagnózisát, és a lisztérzékenység diagnózisa leggyakrabban a cukorbetegség diagnózisát követő 5 éven belül következik be (16). Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél nem jelentkezhetnek tipikus gyomor-bélrendszeri lisztérzékenységi tünetek, inkább növekedési kudarcot és késői pubertást mutathatnak (18). Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők tipikus gyomor-bélrendszeri bemutatása valójában a kivétel, amely 5 év alatt fordul elő, mielőtt celiaciát diagnosztizáltak volna (23.

Úgy tűnik, nincs kapcsolat a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma és a lisztérzékenység kialakulása között. Az egyik tanulmány a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma alacsonyabb előfordulási gyakoriságát mutatta a lisztérzékenységben szenvedőknél, még a BMI kontrollja után is, ami szignifikánsan alacsonyabb volt a coeliakia esetén (24).

Néhány kisebb tanulmány azt sugallja, hogy mind az 1-es típusú cukorbetegségben, mind a lisztérzékenységben szenvedő betegek a gluténmentes étrend elfogadásával profitálhatnak egyes cukorbetegség-szövődmények megelőzéséből, bár a kutatás továbbra is ellentmondásos. Például egy tanulmány alacsonyabb retinopathia-kockázatot talált a diagnosztizált celiaciában szenvedők számára (19), míg egy másik a retinopathia fokozott kockázatát találta (25). Picarelli és mtsai. (26) megállapította, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben és a lisztérzékenységben szenvedőknél csökkent koleszterinszint, alacsonyabb A1C-értékek, alacsonyabb retinopathia és nephropathia.

A gluténmentes étkezés lehetséges kockázatai a lisztérzékenység hiányában

Egy 2015-ös tanulmány, amely áttekintette a cöliákia klinikákon értékelésre jelentkező betegek nyilvántartását, azt találta, hogy 11% valamikor elkerülte a glutént a cöliákia diagnózisa nélkül. A gluténmentes étrend elfogadásának okai között szerepelt a laktóz-intolerancia és az irritábilis bél szindróma (27). Egy 2012-ben 579 gyermek és serdülő bevonásával végzett tanulmány megállapította, hogy 7,4% elkerülte a glutént cöliákia diagnózis nélkül. A tanulmány megállapította, hogy a gluténmentes étrendet követő résztvevők legerősebb előrejelzői az ingerlékenységet, a lisztérzékenység családi kórtörténetét, a bélmozgás változását, a hasmenést és az autizmust jelentették (28).

Egyes bizonyítékok azt mutatják, hogy a gluténmentes étrend követése jelentős hátrányokkal jár. Például a gluténmentes feldolgozott gabonatermékek (például kenyér, gabonafélék és kekszek) rostban, vasban, cinkben és káliumban gyakran alacsonyabbak (29). A gluténmentes étrend növelheti a táplálkozási hiányosságok kockázatát, különösen a B-vitaminokban, a vasban és a nyomelemekben (30). Ezenkívül a gluténmentes termékek továbbra is jelentősen drágábbak. Egy 2015-ös tanulmány szerint a gluténmentes kenyér és pékáruk átlagosan 267% -kal voltak drágábbak, mint a gluténtartalmú kenyerek, a gluténmentes gabonafélék pedig 205% -kal drágábbak, mint a gluténtartalmú gabonafélék (29).

A gluténmentes étrendet követõ egyének esetleg nem tartják be a gabonatermékek napi adagjára vonatkozó ajánlásokat. Egy tanulmány megállapította, hogy a lisztérzékenységben szenvedő betegek 38% -ában nem választottak gabona vagy keményítőt étkezés közben; amikor a betegek gabonaterméket választottak, 44% -uk leggyakrabban rizst választott (31). A lisztérzékenységben szenvedők egy másik felmérésében 80% -uk az ajánlott napi gabonamennyiség kevesebb mint felét fogyasztotta, és csak 1,1% -uk evett minden nap a javasolt hat adagot. A gabonaféléket fogyasztók 61% -a leggyakrabban rizst és kukoricát választott (32).

Súlyos ügyek

Bár a gluténmentes étrend állítólag segíti a fogyást (3), a lisztérzékenységben szenvedők számára ez valóban súlygyarapodást okozhat. Egyesek számára ez kívánatos lehet, különösen, ha a súlycsökkenés a diagnózist megelőző tünet volt. De mások számára a gluténmentes étrend súlyosbíthatja a fennálló túlsúlyt vagy elhízást. A lisztérzékenységben szenvedő felnőttek vizsgálatában a súlygyarapodás a már túlsúlyos vagy elhízott betegek 27% -ánál fordult elő (33). Ez a hatás gyermekeknél is megtalálható volt; a gluténmentes étrenden legalább egy éven át tartó gyermekek tanulmánya szerint a túlsúlyos gyermekek aránya 11-ről 21% -ra nőtt (34).

A lisztérzékenységben szenvedők súlygyarapodásának oka többek között a tápanyagok jobb felszívódása és a hasi tünetek javulása. A gluténmentes ételek gyakran magasabb zsír- és kalóriatartalmúak, mint gluténtartalmú társaik, ugyanakkor alacsonyabbak a rostokban és a teljes kiőrlésű gabonákban is (3). Egy 2010-es tanulmány kimutatta, hogy a gluténmentes diétát folytató nők lényegesen több szénhidrátot, fehérjét és zsírt fogyasztottak a kontrollal összehasonlítva, a férfiak pedig több szénhidrátot és zsírt. Mindkét csoport alacsonyabb étkezési rostbevitelt mutatott (35). Nincsenek közzétett tanulmányok a gluténmentes étrend előnyeiről a lisztérzékenységgel nem rendelkezők testsúlyára vonatkozóan (3).

A gluténmentes étrend az élet számára

Jelenleg az egész életen át tartó gluténmentes étrend követése az egyedüli kezelés a lisztérzékenység ellen, bár a jövőben gyógyszerek is elérhetővé válhatnak (36). A gluténmentes étrend magában foglalja a búza, a rozs, az árpa és a szokásos zab teljes mellőzését. A speciális gluténmentes zabot a lisztérzékenységben szenvedők többsége tolerálja (37). Ezenkívül a gluténmentes étrendet követőknek különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy elkerüljék az otthoni konyhájukban, éttermeikben és munkahelyeiken az élelmiszerek gluténszennyezését. A nyilvánvalóan elkerülendő ételek közé tartoznak a szokásos kenyértermékek, tésztafélék, pizza és gabonafélék. A glutén azonban váratlanul megjelenhet olyan élelmiszerekben is, mint a szójaszósz, a konzervlevesek, az édesgyökér, a rákhús utánzatai, a húsleves, a sör, valamint a malátecetből, malátaízesítőből vagy malátakivonatból készült termékek.

A cukorbetegeknek ellenőrizniük kell az összes szedett gyógyszert is annak biztosítása érdekében, hogy segédanyagként ne tartalmazzanak glutént. Ezt megteheti egy hozzáértő gyógyszerész segítségével, vagy különféle weboldalakon keresztül, beleértve a www.glutenfreedrugs.com oldalt is. Ezenkívül fontos gluténmentes termékeket használni az alacsony vércukorszint kezelésére (azaz glükózzselék vagy tabletták). A gluténinformációk megtalálhatók a gyártók webhelyein vagy a termék csomagolásán.

Az FDA 2013-as gluténmentes címkézési szabálya a gluténmentes közösségben és az FDA-n belüli sokéves munka csúcspontja volt. Célja, hogy segítse a gluténmentes étrendet követő fogyasztókat a gluténmentes ételek könnyű azonosításában. Szintén szabványosítja, hogy mit jelent a „gluténmentes” kifejezés az élelmiszer-címkén (7). Fontos megjegyezni, hogy a gyártók nem kötelesek az ételeket gluténmentesen címkézni; inkább ez az önkéntes szabály szab szabványt a kifejezés használatára. Az FDA szabálya szerint a „gluténmentes” kifejezés felhasználható az élelmiszer-címkén, ha egy termék tartalmaz Ez a táblázat:

Soron belüli megtekintése
Felugró ablak megtekintése

Az FDA szabálya a gluténmentes élelmiszerek címkézésére (7)

Egyidejűleg fennálló cukorbetegség és lisztérzékenység: különleges kihívások

Egyidejűleg cukorbetegségben és cöliákiában szenvedő betegek esetében a gluténmentes étrendet gondosan meg kell tervezni, hogy megfeleljen a táplálkozási igényeknek, miközben szabályozza a vércukorszintet. Ezt leginkább a celiakia és a cukorbetegség kezelésében jártas regisztrált dietetikus táplálkozási szakemberrel (RDN) folytatott konzultáció révén lehet elérni. A gluténmentes ételek szénhidrát- és zsírtartalma gyakran magasabb, mint a gluténtartalmú ételekben (29). Ezenkívül a rosttartalom jellemzően alacsonyabb, különösen, ha az egyének a gabona adagok többségét rizsalapú, finomított és feldolgozott élelmiszerek formájában fogyasztják. Korai tanulmányok ezen a területen azt találták, hogy a gluténmentes ételek glikémiás indexe magasabb lehet, mint az összehasonlítható gluténtartalmú ételeké, de egy újabb kutatás nem támasztja alá ezt a következtetést (15). Fontos, hogy a betegek olvassák a gluténmentes ételek szénhidráttartalmú címkéit, és mivel az adagok mérete eltérhet a hasonló gluténtartalmú ételekétől.

Javítsa a gluténmentes étrend táplálkozási profilját

A gluténmentes étrend jó rostforrásai közé tartoznak a gyümölcsök és zöldségek, a bab és a hüvelyesek, valamint a gluténmentes gabonafélék, különösen a hajdina, a quinoa, a köles, a cirok és a teff. A 2. táblázat felsorolja azokat a gyakorlati módszereket, amelyek ösztönzik a rost és a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának fokozását a gluténmentes étrenden. A pácienseket csak a gluténmentes címkével ellátott gabonatermékek vásárlására lehet javasolni, mivel a gabonák a szántóföldeken, a szállításban és a feldolgozás során potenciálisan szennyeződhetnek (39).

Stratégiák a rostbevitel növelésére a gluténmentes étrenden

Sok újonnan diagnosztizált celiaciás beteg kalcium-, D-vitamin- és vashiányban szenved (40). Ezeknek a vitaminoknak és ásványi anyagoknak a szintjét a szolgáltatónak rendszeres időközönként ellenőriznie kell, és szükség esetén pótlást kell előírni. A kalcium- és D-vitamin-hiányokat súlyosbíthatja a másodlagos laktóz-intolerancia, amely gyakori azoknál, akik újonnan diagnosztizált coeliákiában szenvednek a sérült villák és a rendelkezésre álló laktáz enzim mennyiségének csökkenése miatt (41). A másodlagos laktóz-intoleranciában szenvedőknek tanácsot kell adni az étrend egyéb kalciumforrásairól, beleértve a sajtot is, amely gyakran nagyon alacsony laktózszintet tartalmaz; dúsított narancslé; dúsított szója- vagy rizstej; gallérzöld és spenót; konzerv szardínia és lazac. A gluténmentes étrend jó vasforrásai: marhahús, dúsított gluténmentes reggeli gabonafélék, bab, quinoa, amarant és teff.

A cukorbetegségben és a lisztérzékenységben szenvedő betegek dönthetnek úgy, hogy nem tápláló édesítőszereket használnak. Az aszpartám (márkanevek Equal és Nutrasweet), szacharin (Sweet-n-Low vagy Sugar Twin márkanevek) és a stevia (Sun Crystals és Truvia márkanevek) mind gluténmentesek a gyártók weboldalai szerint. A szukralóz (márkanév Splenda) nem tartalmaz gluténtartalmú összetevőket, de a gyártó honlapja szerint a gyártó nem teszteli a végtermék gluténtartalmát. A cukoralkoholokat tartalmazó édesítőszerek, például xilit, maltit vagy szorbit gluténmentesek, de jelentős gyomor-bélrendszeri zavarokat okozhatnak (42). Ez gyakran összetéveszthető gluténreakcióval.

Főbb tanácsadási tippek

A cukorbetegségben szenvedő betegeket, akik a gluténmentes étrend elfogadásáról érdeklődnek, tájékoztatni kell a diéta lehetséges táplálkozási kockázatairól azok számára, akiknek nem feltétlenül szükséges a lisztérzékenység vagy az NCGS kezelésére. Ezenkívül a betegeket fel kell utasítani arra, hogy megfelelő tesztek nélkül ne kísérletezzenek a gluténmentes étrenddel a celiakia kizárása érdekében. A diagnosztizált celiakia és egyidejű 1-es típusú cukorbetegség esetén intenzív kezelésre van szükség tapasztalt RDN esetén. Gondos tervezéssel, amely figyelembe veszi a szénhidrátokat, rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, a cukorbetegek és a lisztérzékenységben szenvedők kiegyensúlyozott és élvezetes étrendet érhetnek el.

Érdeklődési kettősség

A cikk szempontjából lényeges összeférhetetlenségről nem számoltak be.