A gyermekkórházak elhízási programjainak perspektívái: betekintés a vezető programadminisztrátoroktól

Ihuoma Eneli

Egészséges Súly- és Táplálkozási Központ, Országos Gyermekkórház, Columbus, Ohio;

gyermekkórházak

Victoria Norwood

b Virginia Egyetem Gyermek Nefrológiai Osztálya, Charlottesville, Virginia;

Sarah Hampl

c Általános gyermekgyógyászat és súlykezelés, Gyermek irgalmas kórházak és klinikák, Kansas City, Missouri;

Michelle Ferris

d Gyermekorvosi központ Dallas, Dallas, Texas;

Trillium Hibbeln

e Administration, Helen DeVos Gyermekkórház, Grand Rapids, Michigan;

Kellee Patterson

Egészséges Súly- és Táplálkozási Központ, Országos Gyermekkórház, Columbus, Ohio;

Maureen Pomietto

f Elhízáskezelő program, Seattle Children, Seattle, Washington; és

Sandra Hassink

g Nemours Elhízás Kezdeményezés és Gyermekgyógyászati ​​Osztály, Alfred I. duPont Intézet, Wilmington, Delaware

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS:

Az elhízási járvány miatt egyre több gyermek szorult multidiszciplináris elhízási kezelésre. Ennek az igénynek a kielégítésére gyermekkori elhízási programok indultak, különösen a gyermekkórházakban. 2008-ban a Gyermekkórházak és Kapcsolódó Intézmények Országos Szövetsége (NACHRI) összehívta a FOCUS-t a Fitter Future-re, amely a NACHRI tagintézményeiból álló csoport, hogy megvizsgálja a programok szükségleteit, akadályait és kapacitásépítését.

MÓD:

A FOCUS csoportban való részvételre jelentkezést kitöltő 47 NACHRI tagkórház vezető adminisztrátorait felkérték, hogy töltsenek ki egy webalapú felmérést. A felmérés 4 kulcsfontosságú területet célzott meg: (1) az elhízás program észlelt értéke; (2) finanszírozási mechanizmusok; (3) adminisztratív kihívások; és (4) a programok fenntarthatósága.

EREDMÉNYEK:

A válaszadók közel háromnegyede arról számolt be, hogy elhízási programjaikat beépítették kórházaik stratégiai terveibe. Az elhízási programok hozzáadott értéket jelentettek intézményeik számára, mivel a programok kielégítették a betegek és a családok igényeit (97%), kielégítették az egészségügyi szolgáltatók igényeit (91%), megakadályozták a gyermekek jövőbeni egészségügyi problémáit (85%), és fokozták a láthatóságot közösség (79%). A visszatérítés hiánya (82%) és a magas működési költségek (71%) voltak a leggyakrabban említett kihívások. A válaszadók a program hatékonyságának demonstrálását (79%) leggyakrabban a program fenntarthatóságának biztosításához szükséges tényezőként határozták meg.

Következtetések:

A kórházadminisztrátorok a gyermekkori elhízás kezelését a gyermekek gondozásában betöltött küldetésük szerves részének tekintik. Eredményeink a kórházi orvosok és az adminisztrátorok tájékoztatását szolgálják, amikor fenntartható gyermekkori elhízási programokat dolgoznak ki és hajtanak végre.

Az elhízási járványra válaszul gyermekkori elhízási programok születtek az egészségügyi intézményekben, különösen a gyermekkórházakban. Az Egyesült Államokban az összes gyermekkórház körülbelül fele biztosít valamilyen típusú elhízási programot. 1 Bár az elhízásellátás 25 évvel ezelőtt nem biztos, hogy a gyermekkórházak egyik legfontosabb kompetenciája volt, a gyermekkórházak által kínált szolgáltatások szükséges részeként gyorsan növekszik. Jelenleg az amerikai News & World Report felmérés, amely meghatározza a „30 legjobb gyermekkórházat”, kérdéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kórház rendelkezik-e multidiszciplináris testsúly-szabályozó klinikával és/vagy elhízási programmal. 2 Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánügyi Minisztériuma és az American Medical Association által összehívott 2007-es szakértői bizottság azt javasolta, hogy multidiszciplináris elhízási programokra legyen szükség, amelyek intenzív életmódbeli beavatkozást, nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendet és bariatrikus műtéteket kínálnak. 3 Ezeket a kezelési módokat olyan gyermekek számára tartják fenn, akiknek BMI-ja> 95. percentilis és jelentős társbetegségeik vannak, olyan gyermekek számára, akik nem reagálnak a korábbi étrendre, fizikai aktivitásra és viselkedési beavatkozásokra, és olyan gyermekeknek, akiknek BMI-je> 99. percentilisnél van. 3

Bár az elhízáskezelő programok iránti kereslet nagy, a program kidolgozása és fenntartása számos kihívást jelent. Ezek a kihívások magukban foglalják a klinikai személyzet nagy számának költségeit, a beavatkozások intenzitását, a multidiszciplináris ellátás költségtérítésének hiányát, a lemorzsolódási arányokat, a speciális bútorok és fizikai helyiségek további költségeit, valamint a megfelelő klinikai és adminisztratív eredményintézkedések azonosítását. A gyermekkori elhízás kezelésének kihívásainak megértése és kezelése, valamint a támogatás és kapacitás megteremtése érdekében a Gyermekkórházak és Kapcsolódó Intézmények Országos Szövetsége (NACHRI) összehívta a FOCUS-t a Fitter Future-re. A FOCUS csoport minden egyes multidiszciplináris kórházi csapata kijelölt kijelölt orvosi bajnokot, aki elsődleges felelősséggel tartozik a programért, valamint egy vezető kórházi adminisztrátort a csapat vezető szponzoraként.

A NACHRI FOCUS csoporton belül a résztvevők azonosították az életképes és fenntartható elhízási program kiépítésének kezdeti lépését, mint a vezető adminisztrátorok elvárásainak egyértelmű megértését. A programok közös kihívása azonban a program elvárásainak eltérése a program személyzete és az adminisztrátorok között. A legtöbb programbajnok rendelkezik tapasztalattal a betegellátásban és a klinikai eredmények nyomon követésében, de rosszul tudja felfogni programja üzleti következményeit, például a személyzet hatékony felhasználását, a program kapacitását, a költségtérítéseket és a pénzügyi életképességet. Az adminisztrátorok azonban általában olyan klinikai vagy programkimenetelekre számítanak, amelyeket a gyermekkori elhízási beavatkozások jelenlegi gyakorlati helyzete nem támaszt alá. Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a kórházi alapú gyermek elhízási programban részt vevő vezető adminisztratív személyzet perspektíváit, kihívásait és elvárásait. Bár ezek az elvárások az egyes kórházak és programok egyedi körülményeitől függően változhatnak, vannak közös és visszatérő témák arról, hogy az idősebb szintű adminisztrátorok miként tekintenek az elhízási programok fenntarthatóságára.

MÓD

A 47 NACHRI tagkórház vezető szponzorait, akik kitöltötték az első jelentkezést a FOCUS csoportban való részvételre, felkérték, hogy töltsenek ki egy rövid, webalapú felmérést. A felmérés 4 kulcsfontosságú területet célzott meg: (1) az elhízás program észlelt értéke; (2) finanszírozási mechanizmusok; (3) adminisztratív kihívások; és (4) a programok fenntarthatósága.

Összefoglaló statisztikákat készítettünk az összes érdeklődésre számot tartó változóra vonatkozóan. A kétváltozós kategóriájú adatok statisztikai jelentőségét (pl. Programjellemzők, a program hossza, finanszírozási források, a program kihívásai, a hozzáadott érték programonkénti megítélése és a válaszadók munkaköre) a χ 2 vagy Fisher pontos teszttel értékeltük. Minden elemzést SAS 9.1 szoftverrel (Research Triangle Park, NC) végeztünk.

EREDMÉNYEK

A kiválasztási kritériumoknak megfelelő 47 NACHRI tagkórház vezető szponzorának 72 százaléka (47-ből 34) töltötte ki a felmérést. A 47 kórház közül az elhízási programok 42% -a az általános gyermekgyógyászati ​​vagy ambuláns osztályok égisze alatt működött, 55% -a pedig egy alosztályon belül. A válaszadók 26 százaléka vezérigazgató/operatív vezérigazgató/elnök, 21% alelnök, 50% pedig szakaszvezető volt. A programok fennállásának időtartama változó volt; 36% 6 évig létezett. A szabadon álló gyermekkórházak programjai nagyobb valószínűséggel voltak több mint 6 éve léteznek, összehasonlítva a speciális gyermekkórházak programjaival (pl. Gyermek-rehabilitációs kórházak vagy nagyobb egészségügyi rendszerben vagy kórházban lévő kórházak) (100% vs 0%; P =. 03).

A nagy létszám és a beavatkozások intenzitása miatt a gyermekkori elhízási programok általában magas működési költségekkel járnak. 8 Ezeket a kiadásokat súlyosbítja az elhízási programokra jellemző alacsony felvételi arány vagy magas lemorzsolódás. 8 A magas lemorzsolódás az ellátás rossz minőségéhez, a biztosítási fedezet hiányához, a kényelmetlen időhöz vagy helyszínhez, valamint a program hosszához kapcsolódik. 9,10 A betegek és családtagjaik gyakran felsorolják a gyenge biztosítási fedezetet a program lemorzsolódásának okaként. 10 Tekintettel arra, hogy az adminisztrátorok 71% -a a magas működési költségeket kihívásnak tekinti, a program személyzetének meg kell értenie és ki kell dolgoznia egy üzleti tervet, amely maximalizálja a hatékonyságot és csökkenti a költségeket.

A válaszadók csupán 24% -a említette a downstream bevételeket hozzáadott értékként, ami arra utal, hogy az uralkodó nehéz visszatérítési környezetben az adminisztrátorok többsége tisztában van azzal, hogy a befektetések pénzügyi megtérülése nem rövid távú cél. Ez a perspektíva különösen releváns, tekintettel arra, hogy az elhízási programok nagyban függenek az intézményi támogatástól. A kórházaknak hosszú távú tervet kell kidolgozniuk programjaik pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében, és együttesen szorgalmazniuk kell egy nemzeti keretrendszert az elhízásellátás biztosítási költségeinek javítására. Az a 3 program, amely arról számolt be, hogy anyagilag elegendőek a klinikai bevételhez, lehetőséget kínál további esettanulmányra. Az e programok jövőbeli strukturált interjúiból gyűjtött információk rendkívül hasznosak lesznek azoknak a kórházaknak és orvosoknak, akik tervezik a 3. stádiumú program elindítását. Ezenkívül a> 6 évig létező programok közös jellemzőinek azonosítása értékes betekintést nyújt a programok fenntarthatóságára különböző klinikai és adminisztratív körülmények között.

A vezető adminisztrátorok leggyakrabban a program hatékonyságának bemutatását nevezték meg, amely eredményt nagyrészt a program csapata irányítja, mint olyan eredményt, amely biztosítja a program fenntarthatóságát. Úgy tűnik, hogy ez a hit összhangban áll a betegek és családjaik érzéseivel. Az ellátás minőségét többször említették a legfontosabb tényezőként, amelyek befolyásolják a program megtartását. 9,11,12 A program hatékonyságát azonban nehéz lehet bizonyítani. A szakirodalom azt sugallja, hogy bár javulhat a lipidprofil, a vérnyomás és az inzulinrezisztencia, a testsúly-szabályozó programokhoz kapcsolódó BMI csökkenés általában kicsi. 13, –17 Ezenkívül a betegek és a család nem megfelelő elkötelezettsége és a programok magas lemorzsolódása csökkenti annak esélyét, hogy jelentős pozitív eredményeket érjenek el. A program hatékonyságának bemutatása különös gondot jelenthet a NACHRI Gyermekkórházak Országos Szövetsége és a kapcsolódó intézmények számára