Hajdina: Egészségügyi előnyök, mellékhatások, táplálkozási tények, szórakoztató tények és előzmények

A hajdina álgabona (ami azt jelenti, hogy nem fű; az igazi gabonafélék füvek), amelyet magjainak termesztenek. A hajdina magja alul széles, keresztmetszetében háromszög alakú vagy csaknem kerek. Szürke-barna vagy barna-fekete színű és különböző méretű. Vastag külső hajótestet és belső durmát tartalmaz. A hajdinát emberi táplálékként és takarmányként egyaránt használják. A hámozott szemeket zabkásaként főzik. Ezenkívül a legelterjedtebb módszer a hámozott magok lisztté őrlése és felhasználása kenyér, tészta, keksz, muffin és reggeli gabonafélék készítéséhez. A gluténhiány miatt azonban a hajdina lisztet gyakran keverik búzaliszttel.

A hajdina magas tápértékű fehérjét, élelmi rostot, rezisztens keményítőt, rutint, D-chiro-inozitolt, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. A gabonafélék nagy részével ellentétben a hajdina kiváló fehérjeminőséggel rendelkezik, amely magas esszenciális aminosav-lizint tartalmaz. A hajdina számos bioaktív vegyületet tartalmaz, amelyek potenciálisan csökkenthetik bizonyos betegségek kockázatát. A brit gyógynövény-gyógyszerkönyvben a hajdina vérzéscsökkentő és vérnyomáscsökkentő gyógyszerként szerepel. A hajdina virágait rutin kivonására használják, amelyet az alternatív gyógyászat összetevőjeként használnak. A hajdina kis leveleit leveles zöldségként használják. Hiperglikémiája és gluténmentes jellege miatt a hajdina legígéretesebb felhasználása funkcionális élelmiszerként/összetevőként a lisztérzékenyek és a cukorbetegek, illetve az aggodalommal küzdő emberek számára készült élelmiszertermékek gyártása.

Hajdina növény, lisztek és magvak.

A hajdina 10 egészségügyi előnye

A legjobb minőségű fehérjék forrása

A hajdina főleg globulinokból és albuminokból áll, és kevés prolamint tartalmaz (a lisztérzékenység mérgező fehérjéi). A globulinok és az albuminok amino-összetétele nagyon különbözik a prolamintól: jó mennyiségben tartalmaznak esszenciális aminosavakat, lizint. Ennek eredményeként a hajdinafehérje jól kiegyensúlyozott aminosav-profilt tartalmaz, és ez jobbá teszi a közönséges gabonafélékénél. Ezenkívül a hajdina biohasznosulása magasabb, mint a közönséges hasadéké, és közel áll az állati fehérjék minőségéhez.

Gazdag omega-3 zsírsavban

A hajdinazsírt nagyfokú telítetlenség jellemzi. 35% linolsavat és 35% olajsavat tartalmaz. Kutatások kimutatták, hogy a magas omega-3 zsírsavtartalom csökkenti azokat a biológiai markereket, amelyek olyan krónikus betegségekkel társulnak, mint a szívbetegségek, a metabolikus szindróma, a gyulladás és még a rák is. Sőt, a legtöbb embernél az ajánlottnál magasabb az omea-6 és az omega-3 zsírsavak aránya (14: 1-20: 1 szemben a várt 5: 1-10: 1). A hajdina fogyasztása kielégíti az omega-3 zsírsavtartalmú élelmiszerek fokozott bevitelének szükségességét.

Jó élelmi rostforrás

A hajdina mag étkezési rosttartalma 27%, amely főleg a maghéjban és a héjban van jelen. A hántolt hajdina sokkal alacsonyabb élelmi rostot (7%) tartalmaz a hajótest eltávolítása miatt. Ennek ellenére ¼ csésze hajdinaliszt még mindig tartalmaz 3 g élelmi rostot. Általánosan elfogadott vélemény, hogy a természetes élelmi rostokban gazdag ételek fogyasztása jótékony hatással van az egészségre. A rostbevitel általában alacsony a gluténmentes étrendben. A nagyobb mennyiségű hajdina, amely nem tartalmaz glutént, segít enyhíteni a rost hiányát a lakosság ezen szektorában.

Speciális antioxidánst, rutint tartalmaz

Egy csomó antioxidáns, például tokoferol, flavanol, rutin, fenolsav és ezek származékai vannak a hajdinában. A hajdina a legmagasabb mennyiségű rutint, előnyös antioxidánst tartalmazza az összes gabonafélék és pszeudokerák között. Erős antioxidánsként a rutin serkenti a kollagén termelését, erősíti a vérkeringést javító erek bélését. Emiatt a rutin potenciális kiegészítő lehet az aranyér eltávolító műtétből felépülő betegek számára. Ezenkívül a rutin csökkenti a vérrögök képződését, és csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát.

A rutin kémiai szerkezete.

Jó energiaforrás cukorbetegek számára

A glikémiás indexet (GI) arra használják, hogy mérjék az étel képességét a vércukorszint növelésére. A glükózoldatot 100-nak tekintik, és minden olyan ételt, amelynek GI-értéke meghaladja a 70-et, magas GI-értékű ételnek tekintik, és nem ajánlott cukorbetegeknek. A hajdina liszt alacsony GI-tartalmú (GI = 54). A hajdina kenyér és tészta szintén alacsony GI-tartalmú ételek, amelyek jobban képesek csökkenteni a vércukorszintet és az inzulinválaszt. Ezért a hajdina ígéretes összetevő a cukorbetegek vagy magas vércukorszinttel rendelkező emberek számára készült ételek fejlesztéséhez.

Javítsa az emésztést

A hajdina elsősorban magas élelmi rosttartalma miatt serkenti emésztési funkcióinkat. A hajdina oldhatatlan rostjai megnövelik a bélünk perisztaltikus mozgásának serkentését. Ez segít csökkenteni a székrekedés, a gyomor- és a vastagbélrák kockázatát. Az élelmi rostok ugyanakkor segítenek az irritábilis bél szindróma csökkentésében és a hasmenés megelőzésében is. Ezenkívül a hajdina prebiotikum-szerű előnyökkel jár, amelyek egyszerre növelik a probiotikumok növekedését és életminőségünket.

Alacsonyabb vér koleszterinszint

A hajdina koleszterinszint-csökkentő hatása részben hozzájárul a fitoszterintartalmához, amely a hajdina biológiailag aktív vegyületek csoportja. A fitoszterolok hasonlítanak a koleszterin szerkezetére. Önmaga nem figyelhető meg a bélben, és gátolja az étrendi koleszterin felszívódását. Ennek eredményeként csökkenti a plazma teljes és alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintjét. A hajdina fő fitoszterinjei a béta-szitoszterin (750 mg/kg) és a kampeszterin (90 mg/kg). Továbbá a hajdina fehérje kivonata és étkezési rostjai szintén erős koleszterinszint-csökkentő hatást mutattak.

Óvja a szívét

Számos tényező járul hozzá a hajdina kardiovaszkuláris előnyeihez. A hajdina jó mennyiségű magnéziumot tartalmaz, amely ellazítja az ereket és javítja a keringést. A hajdina magas rutintartalma növeli az erek erejét, serkenti a vérkeringést és csökkenti a vérnyomást. A hajdina koleszterinszint-csökkentő hatása csökkenti az osteopetrosis kockázatát, amely a szívroham egyik vezető oka. Legfigyelemreméltóbb, hogy a hajdina fehérje egyedülálló aminosav-profilt tartalmaz, amely koleszterinszint-csökkentő és vérnyomáscsökkentő hatást mutat.

Jó a menopauzás nők számára

A hajdina növényi lignánokat tartalmaz, amelyek a vékonybélben emlős lignánokká alakíthatók. Az enterolakton védelmet nyújt a nők mellrákja ellen. Ez a menopauza utáni nők vérnyomásának, koleszterinszintjének és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentését is segíti.

Jó a bőrnek és a hajnak

A hajdina B-komplex vitaminainak gazdag tartalma elősegíti az egészséges bőr és haj fenntartását. A B6-vitamin létfontosságú a haj növekedéséhez. A B komplex vitaminok csökkentik a napozás okozta bőrkárosodást. A hajdina biotintartalma növeli a bőr hidratáltságát. Ezenkívül a hajdina flavonoidok erős antioxidánsok, amelyek megakadályozzák a bőr idő előtti öregedését a szabadgyökök támadásai miatt.

A túl sok evés mellékhatásai

A hajdina egészséges felnőttek számára mérsékelt mennyiségben fogyasztható. Óvintézkedéseket kell tenni a különleges feltételekkel küzdők esetében.

A hajdina csökkenti a vércukorszintet, és azoknál a cukorbetegeknél, akik vércukorszint-csökkentő gyógyszert szednek, elővigyázatossággal kell eljárni a hipoglikémia megelőzésére.
Néhány ember allergiás a hajdina ellen. Hányinger, hányás, légzési nehézség és érzésvesztés tapasztalható étkezés után vagy hajdina hatásának kitéve.
A hajdina élelmi rostot tartalmaz. A hajdina túlzott mértékű fogyasztása gázhoz, görcsökhöz és puffadáshoz vezethet az étkezési rostok erjedése miatt a vastagbélben.

A hajdina szórakoztató tényei

Ne tévesszen meg a neve. A hajdina nem egyfajta búza.
A hajdina leggyakoribb fajtája a Fagopyrum esculentum Moench, ami „édes hajdina”.
A hajdina héját párnák töltőanyagaként használják, különösen Kínában.
A hajdina növekedési ciklusa csak 10-12 hét.
A hajdina virágból készült méz intenzív ízű és sötét színű.
Az Egyesült Államokban termesztett hajdina fő fajtája a Silverhull. Ezt a fajtát az a hajdina fejlesztette ki, amelyet a holland telepesek az 1600-as években hoztak Észak-Amerikába.
A hajdina magja könnyen avasodik magas telítetlen zsírtartalma miatt.
A hajdina tápértékének növelése érdekében először be lehet itatni és csírázni.

Táplálkozási tények

Minden 100 g hajdina lisztért (teljes kiőrlésű termék) a következő makro- és mikroelemeket kapja:

% Napi érték
Kalória 335kcal	17%
Szénhidrátból266 kcal
Zsírból25,9 kcal
Fehérjéből 42,5 kcal
Makrotápanyagok
Összes szénhidrát70,6 g	24%
Élelmi rost: 10,0 g	40%
Fehérje 12,6 g	25%
Összes zsíradék3,1 g	5%
Telített zsír 0,7 g	3%
Egyszeresen telítetlen zsír 0,9 g
Többszörösen telítetlen zsír 0,9 g
Omega-3 zsírsavak 71,0 mg
Omega-6 zsírsavak 877 mg
Koleszterin 0 mg	0%
Mikroelemek
Vitaminok
A0,0 NE NE vitamin	0%
B1-vitamin (tiamin) 0,4 mg	28%
B2-vitamin (riboflavin) 0,2 mg	11%
B3-vitamin (niacin) 6,2 mg	31%
B5-vitamin (pantoténsav) 0,4 mg	4%
B-vitamin 60,6 mg	29%
B9-vitamin (folát) 54,0 mcg	14%
B-vitamin: 120,0 mcg	0%
C-vitamin: 0, 0 mg	0%
D-vitamin: 0, 0 mg	0%
E-vitamin (alfa-tokoferol) 0,3 mg	2%
Ásványok
Kalcium 41,0 mg	4%
Vas 4,1 mg	23%
Magnézium 251 mg	63%
337 mg foszfor	34%
Kálium 577 mg	16%
11,0 mg nátrium	0%
Cink 3,1 mg	21%
0,5 mg réz	26%
Szelén 5,7 mcg	8%

A százalék a napi értékek 2000 kalóriatartalmú étrenden alapulnak.

Történelem

A hajdina Észak- vagy Kelet-Ázsiából származott. Kr. E. 1000-ben először Kínában termesztették. és bemutatták Észak-Amerikában. A hajdinát számos országban termesztik, beleértve Oroszországot, Kínát, Egyesült Államokat, Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Lengyelországot, Japánt, Koreát és Nepált. Az elmúlt évtizedben az ázsiai hajdina termelés 51% -kal csökkent. Ezzel szemben Kelet-Európa hozamát tekintve a hajdina legnagyobb termelője volt, és elkötelezett a hajdina termesztése mellett. A közönséges hajdina fő termelője Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán. Európa 1,4 millió tonnát termel évente (64%), ezt követi Ázsia (29%) és amerikai (7%).

A hajdina-t különböző országokban különböző ételek elkészítésére használták. Főleg gombócok és soba (hajdina tészta) készítésére használják Japánban. Európában és Észak-Amerikában a hajdinát liszt formájában palacsinta, kekszes tészta és gabonafélék készítéséhez használják. Oroszországban és Lengyelországban leves és zabkása készítésére is használják. Délkelet-Ázsiába visszatérve a hajdinát főételként főzik a hegyvidéki területeken. A hajdina alkoholos italok és ecet készítésére is használható.

Hajdina liszt és hajdina magok

Hajdina zabkása, kenyér, muffin, pogácsa, tészta és sör.

Fedezze fel az egészségügyi előnyöket

Vegán hajdina zabkása dióval és bogyóval