A hiperandrogenizmus nem befolyásolja az anyagcsere paramétereit a PCOS-ban szenvedő serdülő lányokban

1 Serdülőkori Orvostudományi Gyermekkórház, SUNY Downstate, Brooklyn, NY, USA

2 Gyermek endokrinológiai osztály, Brooklyni csecsemő- és gyermekkórház Maimonides-ben, valamint a SUNY Downstate Gyermekkórháza, Brooklyn, NY 11219, USA

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A policisztás petefészek-szindróma (PCOS) az állapotok heterogén csoportja, amelyek magukban foglalják az anovulációt, a hiperandrogenizmust és a policisztás petefészkeket. A PCOS gyakran társul mind az elhízással, mind a metabolikus szindrómával.

Az NIH Országos Gyermekegészségügyi és Humán Fejlesztési Intézete, a PCOS konferenciája eredetileg azt ajánlotta, hogy a PCOS fő kritériumai között szerepeljen a hiperandrogenizmus és/vagy a hiperandrogenémia, az oligoovuláció, a policisztás petefészkek ultrahangmintázata és más ismert rendellenességek kizárása. A PCOS diagnózist a petefészek etiológiájú kizárás hiperandrogén rendellenességének tekintik. 2003-ban a rotterdami konszenzus kibővítette a diagnosztikai kritériumokat, hogy a következő három jellemző közül legalább kettőre kiterjedjen: a klinikai és/vagy biokémiai hiperandrogenizmus, az oligoanovuláció és a policisztás petefészkek, minden egyéb endokrinopátiát kizárva [1]. 2006-ban az Androgen Excess-PCOS társaság javasolta, hogy a PCOS-t klinikai és/vagy biokémiai hiperandrogenizmus határozza meg, oligoanovulációval és/vagy policisztás petefészkekkel, a kapcsolódó rendellenességek kivételével [2].

A keringő teljes és szabad tesztoszteron és dehidroepiandroszteron-szulfát (DHEAS) szintje magas a PCOS-ban szenvedő nők 50–75% -ában, ha kiváló minőségű vizsgálatokat alkalmaznak [3]. Az androgénfelesleget egyes kutatók a PCOS legfontosabb jellemzőjének tartják; a klinikai hiperandrogenizmusban szenvedő nőknek azonban csak 80–85% -a rendelkezik PCOS-szal [4, 5]. E bizonyítékok ellenére a hiperandrogenizmus továbbra is a PCOS fontos része, és a tünetek fő csoportjaként szerepel mind az NIH, mind a rotterdami kritériumokban [1]. Az NIH kritériumai szerint a PCOS a fogamzóképes korú nők 6–10% -át érinti [6–10]. A szélesebb körű rotterdami kritériumok szerint még több egyént lehet PCOS-nak minősíteni [11]. Ezért a PCOS a reproduktív korú nők egyik leggyakoribb emberi rendellenességévé és az egyetlen leggyakoribb endokrinopátiává válik.

Egy általános nézet szerint a PCOS multifaktoriális és poligén jellegű [1, 11, 12]. Eddig több tanulmány sem tudta azonosítani a PCOS-ért és az állapotért felelős géneket [12].

A metabolikus szindróma a hiperandrogenizmus és a PCOS kialakulásával jár. De továbbra is megválaszolatlan a kérdés, hogy mi az elsődleges vagy másodlagos: metabolikus szindróma vagy hiperandrogenizmus. Van egy vélemény, és az adatok arra utalnak, hogy a tesztoszteron elhízott serdülőkorú lányoknál szignifikánsan összefüggött a metabolikus szindrómával és annak összetevőivel [13, 14]. Más adatok azt mutatják, hogy elhízott serdülő lányoknál a PCOS nem jelent további kockázatot a metabolikus szindróma további szövődményeinek kialakulására [15, 16]. Megállapították, hogy a PCOS serdülő lányoknál megnőtt a zsigeri hasi zsír [16, 17], de a zsigeri hasi szövet és a teljes tesztoszteron vagy a szabad androgén index között nem volt összefüggés [15, 16]. Vannak esettanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy az alacsony HDL-koleszterin az a kritérium, amely a legjobban magyarázza a metabolikus szindróma magas előfordulását PCOS-alanyokban, amelyet viszont a hiperandrulinémia, nem pedig a hiperinsulinemia befolyásol [18].

Állati és emberi modellekben egyaránt kimutatták a szérum tesztoszteron és az inzulinrezisztencia vagy a metabolikus szindróma/2-es típusú cukorbetegség/PCOS kockázat közötti összefüggéseket nőknél, de keresztmetszeti jellegük nem tette lehetővé az ok-okozati összefüggéseket [19].

Mint ilyen, tanulmányunk célja annak kiderítése volt, hogy az emelkedett tesztoszteronszint befolyásolja-e a metabolikus szindróma megjelenését elhízott serdülőkorú lányoknál.

2. Anyagok és módszerek

2.1. Betegek

107 serdülő lányt vettünk fel a SUNY Downstate Medical Center gyermek endokrinológiai klinikájáról és serdülő klinikájáról. A PCOS csoportot az NIH kritériumok alapján választották ki, ideértve az irreguláris menstruációt, valamint a hiperandrogenizmus klinikai és biokémiai jeleit. A tanulmányt a SUNY Downstate Medical Center IRB jóváhagyta.

2.2. Kizárási kritériumok

A veleszületett mellékvese hiperpláziát, a Cushing-szindrómát, a súlyos inzulinrezisztenciát és az androgént szekretáló tumorokat minden esetben kizárták. Szintén kizárták ebből a vizsgálatból azokat a betegeket, akiket bármilyen lipidcsökkentő gyógyszerrel, inzulinérzékenyítővel (pl. Metformin) vagy Inozitol-kiegészítőkkel kezeltek.

A kontrollcsoportot a rutinszerű egészségügyi vizsgálatokhoz látott serdülő klinikai betegek közül választottuk ki. A betegek többsége afro-amerikai származású volt.

A betegeket 4 alcsoportra osztottuk. (1) Magas tesztoszteron (HT): olyan betegek, akik teljesítették a PCOS-ra vonatkozó NIH és Rotterdami kritériumokat, és a teljes tesztoszteron> 90 ng/dL volt; (2) Közbenső tesztoszteron (IT): olyan betegek, akik teljesítették a PCOS-ra vonatkozó NIH és Rotterdami kritériumokat, és a teljes tesztoszteron értéke 51–90 ng/dL volt; (3) Elhízott és normál tesztoszteron (ONT): olyan betegek, akik nem teljesítették a PCOS-ra vonatkozó NIH és Rotterdami kritériumokat, és a BMI> 95. percentilis, teljes tesztoszteron volt. (4) Kontrollok (c) Azok a betegek, akik nem teljesítették az NIH és a Rotterdami kritériumokat PCOS és BMI volt

Az 54 lányból álló csoportot, akiknél az NIH kritériumai szerint PCOS volt, beleértve az irreguláris periódust vagy az amenorrhoát és a megnövekedett tesztoszteronszintet, 2 alcsoportra osztották (a) 23 magas tesztoszteronszinttel (T) és (b) 31 középszintű betegnél. tesztoszteron (T).

Kontrollként 15 beteget rendeltünk be, akiknek normál BMI és normál tesztoszteronszint volt.

Az ONT csoport 38 betegből állt, akiknek magas volt a BMI és a normál tesztoszteronszint.

A betegek jellemzőit az 1. táblázat részletezi.