Útmutató a hörgőgörcsökhöz

Mik a hörgőgörcsök?

Amikor lélegzik, a levegő a torkán és a légcsövén keresztül halad, amelyet szélcsövének is neveznek. Ezután bejut a hörgőkbe és onnan ki. Ezek a csövek a tüdőbe nyúlnak, és kisebb légjáratokba ágaznak el.

Normális esetben a hörgőket körülvevő izmok vékonyak és simaak, és lehetővé teszik a levegő könnyű áramlását. Ha légzési problémája van, például asztma, ezek az izmok összehúzódhatnak és beszűkíthetik a légutakat. Amikor ez megtörténik, hörgőgörcsnek vagy hörgőgörcsnek hívják. A hörgőgörcs során a légzés nehezebbé válik. Lehet, hogy zihál, amikor megpróbálja elkapni a lélegzetét.

Sok esetben a hörgőgörcsök kezelhetők vagy megelőzhetők.

A hörgőgörcsök általában gyorsan jelentkeznek. Feszültségérzetet okozhatnak a mellkasban, ami megnehezíti a lélegzetvételét. A zihálás a hörgőgörcs egyik leggyakoribb tünete. Sokat köhöghet akkor is, ha a hörgők összeszűkültek. Ez a zihálás és köhögés megnehezítheti a napi tevékenységek átélését és a jó éjszakai alvást.

A hörgőgörcsök okától függően a hörgőmirigyek is több nyálkát termelhetnek. Ez hozzájárulhat a köhögéshez, és még szűkebbé teheti a légutakat.

A hörgőgörcsök akkor jelentkeznek, amikor a hörgők meggyulladnak. Ezt a gyulladást okozhatja asztma, hörghurut, emfizéma vagy más súlyos légzési problémák.

Asztma

Az asztma gyulladásos betegség, amely hatással lehet a tüdejére. Az asztmás rohamok akkor fordulnak elő, amikor a hörgők nyálkahártyája megduzzad és a körülöttük lévő izmok megfeszülnek.

Az allergiás asztma az asztma egyik leggyakoribb formája. Ha allergiás indukciójú asztmája van, a hörgői összehúzódnak, amikor belélegzik az allergiás reakciót kiváltó anyagokat. Ezeket az anyagokat allergéneknek nevezik. A gyakori allergének közé tartoznak a növényi pollenek, a háziállatok szőrszálai és a por.

A nem allergiás asztmát olyan irritáló szerek válthatják ki, mint a légszennyezés, cigaretta- vagy fatüzek, háztartási tisztítószerek füstje vagy nagyon hideg levegő. A testmozgás néhány embernél asztmás rohamot is kiválthat.

Bronchitis, COPD és emphysema

A bronchitis egy másik gyakori oka a hörgőgörcsöknek. Az akut hörghurut légúti fertőzés vagy megfázás szövődményeként alakulhat ki. Ez egy átmeneti állapot, amelyet általában gyógyszerekkel lehet kezelni.

A krónikus bronchitis hosszú távú probléma. Ez az egyik olyan állapot, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) alkotja. A COPD a progresszív tüdőbetegségek csoportja, amely megnehezíti a légzést.

Az emphysema egy másik betegség, amely a COPD égisze alá tartozik. Ebben az állapotban a tüdőben lévő apró légzsákok megsérülnek vagy megsemmisülnek. Ez rontja a levegővel való feltöltés és a megfelelő leeresztés képességét.

Nagyobb a kockázata az asztma kialakulásának, amely a hörgőgörcsök gyakori oka, ha más allergiás állapota van. Például, ha ételallergiája vagy ekcémája van, akkor nagyobb eséllyel alakul ki asztma. Akkor is nagyobb valószínűséggel tapasztalja meg, ha közeli rokona van asztmában vagy más allergiás betegségben.

Az erős dohányosok nagyobb kockázatot jelentenek az asztma és a legtöbb egyéb tüdőprobléma kialakulásának kockázatára, beleértve az akut hörghurutot, a krónikus hörghurutot és az emfizémát. A másodlagos füst belélegzése szintén növeli ezeknek a feltételeknek a kockázatát. Az otthoni vagy munkahelyi légszennyezésnek vagy vegyi anyagoknak való gyakori kitettség szintén növelheti esélyeit azok kialakulására.

Idősebb felnőttek, kisgyermekek és bárki, akinek immunrendszere károsodott, nagyobb eséllyel szembesülnek a légúti fertőzések kialakulásával. Ezek a fertőzések akut hörghuruthoz és hörgőgörcsökhöz vezethetnek.

Ha hörgőgörcsöt tapasztal, orvosa valószínűleg megkérdezi Önt a jelenlegi tüneteiről és kórtörténetéről. Sztetoszkóppal hallgatják a mellkasodat a sípolás jelei vagy egyéb tünetek esetén. Más vizsgálatokat is végezhetnek, hogy megtudják, mi okozza a hörgőgörcsöt.

Például orvosa mellkas röntgenvizsgálatot vagy más képalkotó vizsgálatokat rendelhet el. Ez segíthet nekik felmérni a tüdő egészségi állapotát és ellenőrizni a fertőzés jeleit vagy a strukturális rendellenességeket.

Spirometriai vizsgálatot végezhetnek. Ez méri, hogy mennyi levegőt lehet belélegezni és kilégezni. Azt is méri, hogy milyen gyorsan ürítheti ki a tüdejét. Mindezek a lépések komolyan korlátozhatók, ha a hörgők gyulladnak és beszűkültek.

Ha azt gyanítják, hogy allergiás asztmája van, orvosa allergiás vizsgálatokra utalhat allergológushoz. Ez segíthet nekik azonosítani azokat az allergéneket, amelyek kiválthatják a tüneteit.

Ha azt gyanítják, hogy akut hörghurutja van, orvosa összegyűjtheti a nyálka mintáját, hogy laboratóriumba küldje vizsgálatra. Ez segíthet nekik abban, hogy megtanulják, ha tüneteit bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozza.

Orvosa által javasolt kezelési terv a hörgőgörcsök okától függően változhat. Valószínűleg inhalátort írnak fel, amely segít enyhíteni a tüneteket. Előírhatnak más kezeléseket vagy életmódbeli változásokat is.

Ha asztmája van, orvosa valószínűleg egy vagy több hörgőtágítót ír fel, amelyek segítenek megnyitni a beszűkült légutakat. A hörgőtágítóknak két fő típusa van, mindkettőt kézi inhalátorok segítségével szállítják. A tünetek kialakulásának megelőzésére hosszú hatású inhalátort használhat. Használhat gyors működésű verziót is, amelyet néha „mentő inhalálónak” is hívnak. A gyorsan ható változat segíthet az asztmás roham során hirtelen jelentkező tünetek enyhítésében.

Ha akut hörghurutja van, orvosa inhalációs szteroidokat írhat fel. Gyors enyhítést nyújthatnak a hörgőgörcsöknél. Ezeket azonban csak rövid távon szabad felhasználni. Az inhalációs szteroidok hosszú távú alkalmazása mellékhatásokat okozhat, például gyengébb csontokat és magas vérnyomást.

Orvosa más gyógyszereket is előírhat az akut hörghurutot okozó fertőzés kezelésére. Például egy bakteriális fertőzés kezeléséhez antibiotikumokra lesz szükség.

Ha krónikus bronchitis vagy emphysema van, orvosa valószínűleg inhalátorokat és antibiotikumokat fog felírni. Oxigénterápiát is javasolhatnak, ha tünetei nagyon súlyosak. A COPD súlyos eseteiben jogosult lehet tüdőtranszplantációra.

Orvosa arra is ösztönözheti Önt, hogy állítsa be életmódját annak elkerülése érdekében, hogy a hörgőgörcsök súlyosbodjanak. Például azt tanácsolhatják, hogy maradjon bent olyan napokon, amikor a kinti levegő minősége rossz, vagy amikor a növényi pollen allergének szezonban vannak.

A hörgőgörcsök korlátozzák a testmozgás képességét. Idővel ez messzemenő hatással lehet fitneszére és általános egészségi állapotára, ami attól függ, hogy fizikailag aktív-e.

A súlyos hörgőgörcsök korlátozhatják a belélegzett oxigén mennyiségét is. A létfontosságú szervei a megfelelő működéshez megfelelő oxigénellátástól függenek. Ha nem tud elegendő oxigént bevinni, a szervei és más szövetei szenvedhetnek.

Ha súlyosbodó hörgőgörcsök vannak, ez annak a jele lehet, hogy a kiváltó ok is rosszabbodik, vagy már nem reagál a kezelésre. Például annak jele lehet, hogy asztmája gyengén kontrollált.

Ha a hörgőgörcsöket gyógyszerekkel vagy más kezelésekkel jól lehet ellenőrizni, az őket okozó alapbetegség kevéssé befolyásolhatja életminőségét.

Ha egy légzőszervi fertőzés okozza a hörgőgörcsöt, az alap fertőzés kezelésének hamarosan könnyebbnek kell lennie.

Ha krónikus hörghurut, emfizéma vagy más krónikus légzőszervi betegség van, akkor folyamatos lépéseket kell tennie annak kezelésére. De ha orvosával dolgozik egy hatékony kezelési terv kidolgozásában és követi tanácsát, akkor képes lehet korlátozni a hörgőgörcsöt és fenntartani a jó életminőséget.