A hozzáadott cukor, só és zsír felhasználásának gyakorisága a csecsemőtáplálkozásban legfeljebb 10 hónapig az országos ELFE kohort-tanulmányban: társult csecsemőtáplálási és gondozási gyakorlatok

Marie Bournez

1 Centre des Sciences du Goût et de l’Alimentation, AgroSup Dijon, CNRS, INRA, Univ. Bourgogne Franche-Comté, 21000 Dijon, Franciaország; [email protected] (M.B.); [email protected] (E.K.); [email protected] (M.-C.B.)

2 Centre Hospitalier Universitaire de Dijon, Hôpital d'Enfants, Gyermekgyógyászat, 21079 Dijon, Franciaország

Eléa Ksiazek

Marie-Aline Charles

3 INSERM, UMR1153 Epidemiológia és biostatisztika Sorbonne Paris Cité Center (CRESS), Korai életkori kutatások a későbbi egészségügyi csapatról (EAROH), F-75014 Párizs, Franciaország; [email protected] (M.-A.C.); [email protected] (S.L.); [email protected] (B.d.L.-G.)

4 12 rue de l’Ecole de Médecine, Párizs Descartes Egyetem, 75006 Párizs, Franciaország

Sandrine Lioret

4 12 rue de l’Ecole de Médecine, Párizs Descartes Egyetem, 75006 Párizs, Franciaország

Marie-Claude Brindisi

5 Centre Hospitalier Universitaire de Dijon, Hôpital d'Enfants, Endokrinológia, Táplálkozás, 21079 Dijon, Franciaország

Blandine de Lauzon-Guillain

4 12 rue de l’Ecole de Médecine, Párizs Descartes Egyetem, 75006 Párizs, Franciaország

Sophie Nicklaus

Társított adatok

Absztrakt

1. Bemutatkozás

Hasonlóképpen, számos tanulmány a hozzáadott cukrok (azaz az élelmiszerekhez és italokhoz a feldolgozás és az elkészítés részeként hozzáadott cukrok) [19] vagy a szabad cukrok, különösen folyékony formák fogyasztását kapcsolta össze a felnőtteknél a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával [20]. . Míg a csecsemőkorban és a későbbi szív- és érrendszeri megbetegedésekben fennálló kapcsolat a hozzáadott és a szabad cukorfogyasztás között még nem bizonyított, Wang et al. beszámolt arról, hogy az NHANES (Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat) 2009–2014 felmérésébe bevont gyermekeknél a szabad cukorfogyasztás még az első életévben is meghaladta az ajánlott 10% -os teljes energiafogyasztási határt, és hogy ez a fogyasztás csecsemőkortól gyorsan növekedett két éves korig [21].

Más szempontból a csecsemőkorban megfelelő zsírbevitel (teljes mennyiség és minőség) szükséges az optimális egészség biztosításához (a neurológiai fejlődés, a testösszetétel stb. Tekintetében) az élet korai és későbbi szakaszában [22,23]. Noha az NHANES-tanulmányok folyamatosan beszámoltak az amerikai csecsemők magas telített zsírbeviteléről [21,24], a francia és az európai csecsemőknél az összes zsírbevitel, különösen az összes energia és az esszenciális zsírsav-bevitel tekintetében, elégtelennek tűnik [23,25,26, 27,28,29]. Sőt, egy másik tanulmány kimutatta, hogy az anyatej zsírtartalma fordítottan korrelált a súly, a testtömeg-index (BMI) és az zsírtartalom 3–12 hónapos növekedésével [30]. Más tanulmányok szerint a magas zsírtartalmú étrend csecsemőkorban később kedvező egészségi állapothoz vezethet [31,32,33].

2. Módszerek

2.1. Tanulmány a népességről

Minden anyát szemtől szemben hallgattak meg az anyasági osztályon, hogy orvosi információkat kapjon terhességéről, újszülöttjéről és általános jellemzőiről. További információkat a szülészeti és gyermekorvosi akták orvosi dokumentumai szolgáltattak. Két hónappal a szülés után telefonos interjúkat folytattak az anyákkal és apákkal, hogy kiegészítsék a korábban összegyűjtött információkat, és értékeljék a 2.3.

2.2. Megmagyarázott változók: A hozzáadott cukor, só és zsír felhasználási pontszámai

A csecsemők kiegészítő táplálékfogyasztására vonatkozó információkat havonta gyűjtötték a szülés utáni három és tíz hónap között, online vagy papíron önállóan kitöltött kérdőív segítségével 26 élelmiszer és kilenc kiegészítő elem (ebben a tanulmányban „összetevőknek” nevezett) fogyasztási gyakoriságáról. a csecsemő étrendje a CF alatt. Ezt a kérdőívet és az etetési felmérés során alkalmazott hiányzó adatok (élelmiszer és „összetevő” tételek) imputációs módszerét korábban közzétették [46]. A szülők által hozzáadott cukor, só, olaj/margarin vagy vaj/tejszín fogyasztásának havi gyakoriságát ötfokú skálán rögzítették: soha nem vezették be (0), néha vezették be (1), gyakran vezették be (2), mindig vagy szinte mindig bevezetik (3), nem tudja (4). Ez utóbbi értéket (4) hiányzó értéknek tekintették. Nevezetesen az ételt vagy a készítmény típusát, amelybe az összetevőt hozzá lehet adni, nem gyűjtötték be a takarmányozási felmérés során.

Ez a tanulmány a szülők cukor, só és zsír hozzáadására összpontosít a CF időszakban, 3-10 hónapos korig. Ebben a tanulmányban a „hozzáadott cukor” kifejezés nem a WHO által meghatározott „hozzáadott cukrokra” utal, hanem csak arra a cukorra, amelyet a szülők hozzáadhattak a csecsemőjük kiegészítő táplálékaihoz. Ugyanezt a meghatározást használták a hozzáadott sóhoz is. A hozzáadott zsír felhasználását a kiegészítő élelmiszerekhez hozzáadott olaj/margarin vagy vaj/tejszín definiálta. Először is, egy csecsemőt az adott összetevő „felhasználójának” tekintették egy adott hónapban, amikor szülei kijelentették, hogy legalább „néha” bevezették ezt az összetevőt, vagyis az 1, 2 vagy 3 értéket az ötfokú skálán . Ezután minden csecsemő számára létrehozták az egyes hozzáadott „összetevők” használatának gyakoriságát (SU) az átlagos felhasználási gyakoriság kiszámításával. A megfelelő pontszám kiszámításához csak azokat a hónapokat használtuk, amelyekből hiányoztak az adatok a kamatperiódusról. A nullával egyenlő pontszám azt jelentette, hogy az érintett összetevőt soha nem adták hozzá a kiegészítő táplálás bevezetésének (CFI) életkorától 10 hónapig. A maximális lehetséges pontszám 3 volt, ami azt jelzi, hogy az érintett összetevőt mindig hozzáadták, amikor a nyomon követés során kérdezték.

2.3. A hozzáadott cukor, só és zsír felhasználásának lehetséges meghatározói

2.3.1. Információs források az anyák által használt csecsemőgondozásról

Az édesanyákat arra kérték, hogy több forrásból is közöljék a gyermekgondozással kapcsolatos információs forrásokat, amelyeket az élet két első hónapjában használtak. Minden forrásnál válaszolhattak, hogy használták-e vagy sem. Négy információtípust határoztak meg az alábbiak szerint: anyai személyes tapasztalat, egészségügyi szakemberek (orvos, nővér, szülésznő), média (könyv, sajtóújság, televízió (TV), rádió, internet) és család (anyai és apai nagymamák, gyermek apja vagy a partner, családtag, barát). Az egyes csoportok esetében a válasz módja igen vagy nem volt.

2.3.2. Csecsemőgondozási gyakorlatok

Két hónappal a szülés után értékeltek néhány gondozási gyakorlatot. Először az anya reakcióját értékelték, amikor a gyermek nem sokat evett (akár szoptatott, akár tápszert táplált). A pontos kérdés a következő volt: „Mit csinálsz, amikor (ő) keveset szop [mellet] vagy nem fejezi be a palackját, és ebben a pillanatban nem beteg?” és a lehetséges válaszokat a következő kategóriákba sorolták: „nem ragaszkodott hozzá”, „ragaszkodott vagy később megpróbálták”, „soha nem történt meg”. A második gondozási gyakorlat anyai aggodalmakkal járt a gyermek egészségi állapotával kapcsolatban, és a válaszokat a következő kategóriákba sorolták: „nincs gond”, „gond az etetési kérdéssel”, „más gondok vannak, mint az etetés”.

Ezeket a gyakorlatokat azért választották ki, mert tükrözhetik az anya és a csecsemő közötti etetés minőségét. Ezenkívül tükrözhetik az anyai attitűdöket és reakciókat a csecsemő étvágyváltozásával vagy kisebb gondokkal (például hányinger vagy regurgitációk) az exkluzív tejetáplálási időszakban és később a CF időszakban.

2.3.3. Csecsemőtáplálási gyakorlatok

A tej etetési gyakorlatára vonatkozó információkat prospektív módon és havonta gyűjtötték két-tíz hónapos koruktól, egy másik tanulmányban leírtak szerint [47]. A szoptatás időtartamát a következő kategóriákba sorolták: soha nem szoptattak; 0–2 hónap; 2–6 hónap; és legalább 6 hónapos szoptatás. A szülők által kitöltött havi táplálkozási felmérésből a CF bevezetésének életkorát (CFI) a korábban leírtak szerint számolták [46], és a következőképpen osztályozták: az élet harmadik és negyedik hónapjában (CFI 6 hónap). A kereskedelmi forgalomba kerülő bébiételek SU-ját, amelyet ugyanabból a kérdőívből gyűjtöttünk, mint a hozzáadott cukor, só és zsír felhasználását, úgy alakítottuk ki, hogy kiszámoltuk az átlagos frekvenciafogyasztást a CFI életkorától a 10 hónapos korig minden csecsemő számára., csak hónapokat használ, anélkül, hogy hiányoznának erre az időszakra vonatkozó adatok.

2.3.4. A csecsemő és a szülő egészségi és társadalmi-gazdasági jellemzői

Az ebben a vizsgálatban figyelembe vett újszülött jellemzői a következők voltak: nem, születési rend, iker születés, terhességi életkor, születési súly és a tehéntej allergiájának orvosi diagnózisa. Az anyák egészségével kapcsolatos tényezők között szerepelt a terhesség előtti BMI, a dohányzás állapota a szülés utáni két hónapban és a szülés módja.

A tanulmányban figyelembe vett szülői szocioökonómiai jellemzők a következők voltak: az anya életkora, az anya családi állapota, az anyai iskolázottság szintje, a szülői életkor különbsége, az apai végzettség szintje, a család havi jövedelme és a szülő születési országa.

2.4. Minta kiválasztása

Az eredetileg 18 258 csecsemő közül 17 856 volt jogosult (1. ábra). Véletlenszerűen választottunk ki egy ikert ikerszülés esetén (n = 277), hogy elkerüljük a családcsoportokat. Ezután kizártuk azokat a csecsemőket, akiknek alig vagy egyáltalán nem voltak információik a CF-ről, majd azokat, akiknek a CFI-ben nem volt kiszámítható életkoruk, a hiányzó adatok beszámítása után (n = 994), ami 10 931 csecsemő maximális mintáját eredményezte. A cukor, a só és a zsír SU-értékét 10 907 csecsemőre lehetett kiszámítani. A többváltozós modellekben szereplő változók adatainak hiánya 10 159 csecsemő végső elemzett mintájához vezetett.