A húsevő diéta előnyei és hátrányai: Érdemes-e ezt az állati hús-étrendet kipróbálni?

A húsevő diéta egyre nagyobb figyelmet kapott más zöldségközpontú étrendek növekedése közepette. Ez a megközelítés, amelyet nulla szénhidráttartalmú étrendnek vagy állati eredetű étrendnek is neveznek, csak állati termékeket igényel, beleértve a húst, halat, tojást, magas zsírtartalmú tejtermékeket és állati zsírokat.

diéta

Vannak, akik a gyors eredmények miatt a húsevő étkezéshez fordulnak, hogy lefogyjanak és kezeljenek bizonyos egészségi állapotokat.

"Nagyrészt a húsevő étrendet folytató emberek többségének vannak olyan tartós egészségügyi problémái, amelyeket a keto diéta nem orvosolt teljesen, például nem volt elegendő fogyás, mentális egészségi állapot, autoimmun állapot vagy nem kontrollált vágyakozás" - Paul Mabry, nulla -szénhidrát-orvos, aki a Born to Eat húst blogolja, mondta a Diet Doctor-nak.

Mabry maga is ragadozó étrendet követ, miután „cukorfüggő” volt. 2015 óta csaknem 80 százalék zsírt és 20 százalék fehérjét eszik, ami szerinte segített neki egyensúlyban tartani a súlyát és csökkenteni a vágyát gond nélkül.

„Nem hiszem, hogy mindenkinek zéró szénhidráttartalmú étrendet kellene fogyasztania. De ha olyan vagy, mint én, aki anyagcserében súlyosan károsodott egy életen át tartó cukorfüggőség miatt, úgy gondolom, hogy ez segíthet "- mondta Mabry.

Jane Jordan, az ausztrál volt ápolónő szintén úgy találja, hogy az ilyen étrend hatékony a glaukóma kezelésében. 2018-ban szembetegséget diagnosztizáltak nála, de hét hónappal a húsevő diéta elkötelezettsége után Jordan arról számolt be, hogy klinikailag mentes a betegségtől.

Egy tanulmány szerint a B3-vitamin, más néven nikotinamid, amely természetes módon megtalálható az állati eredetű élelmiszerekben, segíthet a glaukóma megelőzésében vagy kezelésében.

Húsevő diéta: A rossz oldal

Annak ellenére, hogy egyes szakértők támogatják a megközelítést, a húsevő étrend továbbra is ellentmondásos. Az alacsony szénhidráttartalmú idegtudós Rhonda Patrick szerint a nulla szénhidráttartalmú étrend negatív változásokat okozhat a bél mikrobiomjában, és növelheti a mikrotápanyaghiány kockázatát.

Más egészségügyi szakértők aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy az étrend, ha hosszú távon történik, inkább aggodalomra adhat okot, ami nátrium-, magnézium- és káliumhiányt okozhat. Az olyan egészségügyi intézmények, mint az Egészségügyi Világszervezet és a Rákkutató Világalap is arra figyelmeztettek, hogy a vörös hús magas fogyasztása vastagbélrákot okoz.

Nehéz azonban meghatározni, hogy a húsevő diéta valóban segít-e a legtöbb embernek, vagy több kárt okozhat-e. Kevés tanulmány létezik annak kimutatására, hogy hányan érik el az egészség javulását, és hányan tapasztalnak negatív tüneteket vagy nem javulnak.