A japán Heisei-korszak nem az elveszett 30 év - Global Times


japán

Illusztráció: Liu Rui/GT

A Reiwa új korszaka felváltotta a japán Heisei korszakát. A Heisei életkorának értékelése kiemelt téma volt a megfigyelők számára. Egyesek úgy vélik, hogy a Heisei-korszak Japán gazdaságának "elveszett 30 éve" volt. Mások úgy vélik, hogy Japán olyan stratégiát hajtott végre, amely elrejti képességeit és korlátozza idejét, miközben az egész ország csendben befejezte az ipari korszerűsítést.

Szerintem ez két szélsőséges nézet, és az igazság valahol a kettő között lehet. Általánosságban elmondható, hogy ez egy 30 békés évszak volt, és Japán azt tette, amit egy kiforrott gazdaságnak kellett volna.

Shinzo Abe miniszterelnök vezetésével Japán nagy lépést tett a "normális állammá" válás felé itthon és külföldön egyaránt. Azonban a japán diplomácia egyensúlya Kínával és az Egyesült Államokkal annak új regionális és globális helyzetének meghatározása érdekében az ország legfőbb diplomáciai kihívása lesz a Reiwa-korban.

A Heisei-korszakban Japán gazdasága lassan növekedett. A Világbank statisztikája szerint az 1989 és 2017 közötti legtöbb évben GDP-növekedése 2 százalék alatt volt, és ebben az időszakban hat év negatív növekedés volt tapasztalható. Nemzetközi státusában nincs nyilvánvaló változás.

Mindazonáltal a szociális biztonság szempontjából Japán a világ egyik legbiztonságosabb országa volt, és jó nemzetközi képet alakított ki.

"A japán útlevél a legerősebb a világon. A tulajdonosok vízummentesen férhetnek hozzá 190 országhoz és régióhoz" - mondta The Asahi Shimbun.

Az ipari fejlődés elérése annak bizonyítéka, hogy Japán érett gazdasággá válik. Például autóipari gyártása vezet az energiatakarékosság és a környezetvédelem irányában, és az ország csökkenti a közönséges acél termelését, miközben a speciális acél gyártására összpontosít. Sőt, Japán a külföldi külföldi befektetéseit is fokozza.

Belföldön olyan katasztrofális események történtek, mint az 1995-ös szaringáz-támadás és a 2011-es Fukushima Daiichi atomkatasztrófa, amelyek mind a világot sokkolták. A lassuló születési arányú, elöregedő népesség problémája a japán társadalmat is befolyásolja.

Az Egyesült Államok – Japán szövetség továbbra is Japán külpolitikájának alapja. A szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatai, különösen a Kínával és Dél-Koreával folytatott politikai kapcsolatai azonban mindig sziklásak voltak.

Ebben az időszakban olyan események történtek, mint a Japán Liberális Demokrata Párt visszanyerése és a japán miniszterelnökök gyakori cseréje. Kína gyors emelkedésével szembesülve Japán felgyorsította lépéseit olyan intézkedések meghozatalával, mint a védelmi ügynökség minisztériummá való átalakítása, a katonaság számára a külügyekben való részvételt engedélyező jogszabályok elfogadása, az alkotmány értelmezésének megváltoztatásával feloldva a kollektív önvédelem tilalmát. és helikopter-hordozók építése. Mindegyikük Abe hivatali ideje alatt készült el.

Észrevehető, hogy sok japán szükségesnek tartja, hogy Japán fenntartsa birodalmi rendszerét a második világháború után, hogy biztosítsa az ország politikájának és társadalmának stabilitását.

Japán a hagyományokat és a modernitást ötvöző ország. Rövid időn belül megvalósította modernizációját, miközben erős kulturális hagyományokkal rendelkező ország maradt. Japán soha nem változtatott a dinasztiákon, ez magyarázza, miért értékelik a japánok a hagyományokat. Akihito császár egyértelműen háborúellenes, és még soha nem járt a Jasukuni szentélyben. A japán jobboldali erők nyomása ellenére 1992-ben Kínába látogatott, megmutatva, hogy politikailag érettebb, mint Abe, valamint Yasuhiro Nakasone és Junichiro Koizumi volt miniszterelnökök.

Röviden: a Heisei-korszakban Japán békét és jólétet ért el népe számára, korszerűsítette iparát és külföldön bővítette gazdasági erejét. Nem sikerült azonban elkerülni a természeti és az ember okozta katasztrófákat, sem a szükséges népességnövekedést.