A japán politikai rendszer

A japán politikai rendszer Japán alkotmányán alapul, amelyet a második világháború befejezése után készítettek el. 1947. május 3-án lépett életbe, és szilárdan megalapozta a demokráciát az alkotmányos monarchia formájában, amely az Egyesült Királysághoz hasonlóan az ország tiszteletbeli figurájaként fenntartotta régóta fennálló császári családját.

rendszer

Ettől kezdve a kormányzati hatalom három ág között oszlott meg; a nemzeti étrend, a kabinet és a kormány igazságszolgáltatási szakaszai. Ezek az egységek a törvényhozás, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás ágaként szolgálnak.

A császár: mindenek felett, senki sem irányít

A második világháborút követően Japán császári családjának szerepe a szinte abszolút hatalommal rendelkező személyiségből a főszereplővé és az ország bel- és nemzetközi ügyekért felelős nagykövetévé vált.

Az alkotmány szerint a császár ünnepélyes feladatokat lát el, például kinevezi hivatalába a Legfelsőbb Bíróság miniszterelnökét és elnökét, valamint átadja a japán kormány kitüntetéseit.

Nemzetközi viszonylatban a császári család tagjai Japán nagyköveteként tevékenykednek, magas rangú diplomatákat és külföldről érkező vendégeket fogadnak, valamint diplomáciai missziókban látogatnak meg külföldi nemzeteket.

A jelenlegi uralkodó Akihito, Akihito régóta fogadja a hosszan tartó béke üzenetét Japán és a világ számára.

Japán végrehajtó ága: a miniszterelnök és a kabinet

Japán miniszterelnöke Japán eljáró kormányának arca, amely a belpolitikát vezérli és a külföldi diplomáciát irányítja a nemzet számára. Japán miniszterelnökének lenni japán állampolgárnak kell lennie, és a jelenlegi nemzeti diéta állandó tagjának is kell lennie.

A miniszterelnököket nem az állampolgárok közvetlen szavazásával választják meg, hanem az Országgyűlés nevezi ki. Ezért, amelyik párt rendelkezik az országgyűlés irányításával, valószínűleg pártvezetőjét nevezi ki miniszterelnöknek.

A kabinetet, a japán kormányzati szervek irányító szerveit közvetlenül a hivatalban lévő miniszterelnök nevezi ki. A legtöbb kabinetnek, az úgynevezett minisztereknek az Országgyűlés meglévő tagjai kötelesek betölteni. Az államminiszterek felügyelik a 11 japán minisztériumot, amelyek szakosodott irodák, amelyek irányítják a politikát a nemzet működésének egyes aspektusai felett.

Az elszámoltathatóság és a pozíciók fenntartása tekintetében a miniszterelnök és a kabinet közvetlenül felel az országgyűlésért.

A végrehajtó hatalom politikáját a kabinet irodáján keresztül hajtják végre, amely a végrehajtó hatalom 11 minisztériumát egyesíti.

A felülről lefelé irányuló iránymutatással a miniszterelnök a kabinet irodáján keresztül összehangolhatja a minisztériumok céljait és erőfeszítéseit, és következetes politikát folytathat a kormány minisztériumai minden területén.

A japán étrend

A Japán Országgyűlés egy felsőházból, a tanácsosok házából és egy alsó házból, a képviselőházból áll. Ez az ország legmagasabb szintű állami hatalma, és az egyetlen kormányrész, amely új törvényeket hozhat.

Az országgyűlés fő feladatai közé tartozik Japán miniszterelnökének kinevezése, a nemzeti költségvetés jóváhagyása, a nemzetközi szerződések ratifikálása, valamint az alkotmány módosításainak létrehozása és végrehajtása.

Az alsó ház, a Képviselőház 480 tagból áll, akik négy évre szólnak. 300 tagot szavaznak be hivatalba közvetlenül a helyi körzetükből. A tagok közül 180 előnyben részesített párttag, akiket az arányos képviseleti rendszeren keresztül neveznek ki.

A képviselő-testület rendelkezik a legmagasabb hatáskörrel a törvényjavaslatok törvénybe szorításában. Ha a Tanácsháza elutasít egy törvényjavaslatot, a képviselő-testület újraszavazhatja a törvényjavaslatot, és azt kétharmados vagy annál magasabb szavazattal támogathatja.

Ezenkívül a végrehajtó hatalomnak felhatalmazása van a képviselőház feloszlatására, amelynek eredményeként választásokra van szükség, még mielőtt a négyéves ciklusuk lejárna.

A felsőház, a Tanácsok Háza, 242 tagból áll, akik hatéves ciklusokat töltenek be. A ház felének választását háromévente tartják. 146 tagot közvetlenül a helyi körzetükből szavaznak be hivatalba. A tagok közül 96 az előnyben részesített párttag, akiket az egyes politikai pártoknak adott szavazatok mennyisége alapján arányos képviseleti rendszeren keresztül neveznek hatalomra.

Japán igazságszolgáltatási rendszere

Japán kormányának igazságügyi ága a Legfelsőbb Bíróságból áll, egy főbíróval és 14 Legfelsőbb Bírósági bíróval, valamint négy alsóbb osztályú bírósággal. Az alsóbb fokú bíróságok nyolc felsőbíróságból, 50 kerületi bíróságból, 50 családi bíróságból és 438 összefoglaló bíróságból állnak.

A Legfelsőbb Bíróság főbírói tisztségéről a kabinet dönt, de a császár hivatalos ünnepség útján nevezi ki. A kabinet közvetlenül kinevezi a Legfelsőbb Bíróság további 14 bíráját. Minden bírót kinevezésük után tízévente felül kell vizsgálni, és a nyugdíjkorhatár 70 év.

A Legfelsőbb Bíróság az ország törvényeinek alkotmányosságáról tanácskozik, hasonlóan más demokratikus országokban működő külföldi társaikhoz. Japán legfelsőbb bírósága azonban csak abban az esetben dönt, ha az alsó bíróságtól a Legfelsőbb Bíróságig felmerült a tényleges vita.

A japán bíróságok ma laikus bírói rendszer alatt működnek, amelyben az egyszerű állampolgárokat arra bízzák, hogy a bíróságoknál dolgozó bírókkal tárgyaljanak ügyeket. A laikus bírák nem esküdtszékként működnek, hanem az igazságszolgáltatási csapat részeként, amelyben hat laikus bíró három hivatásos bírával dolgozik együtt az ítélet meghozatalában. Ezt a rendszert 2009-ben fogadták el és vezették be, és ma már rendszeres gyakorlat a japán bírósági rendszerben.

Politika

Japán kormányának politikai irányítása végül az országgyűlésen múlik, és annak tagjai hogyan oszlanak meg a pártállások között.

Jelenleg a konzervatív beállítottságú Liberális Demokrata Párt (LDP) 1955 óta erős befolyással bír a nemzeti politikában. Az LDP-nek vannak rövid gyengeségi pillanatai, de túlnyomó többségük irányította a kormányt annak jelenlegi fennállása alatt.

Tucatnyi más aktív politikai párt van Japánban, bár ritkán szereznek elegendő helyet a felső vagy az alsó házban ahhoz, hogy erősen befolyásolják a politikát.

Nemrégiben 2009-ben az LDP elvesztette az étrend többségi részesedését a Japán Demokrata Párt (DJP) elõtt, akik ugyanabban az évben kinevezték saját miniszterelnöküket. Ez a hatalomváltás rövid ideig tartott, és 2010 óta az LDP visszanyerte és hatalmon maradt.

Fotó a cikk tetején: Dick Thomas Johnson japán nemzeti étrend a Flickr-en keresztül