A ketogén étrend hatása az izomfáradtságra egészséges, fiatal, normál testsúlyú nőknél: Véletlenszerű, kontrollált etetési kísérlet

Sjödin Anna

1 Élelmiszer-, táplálkozási és kulináris tudományok tanszék, Umeå Egyetem, 90187 Umeå, Svédország; [email protected] (E.S.); [email protected] (J.B.)

2 Umeå Sporttudományi Iskola, Umeå University, 90187 Umeå, Svédország

Fredrik Hellström

3 Foglalkozás- és közegészségtudományi tanszék, Mozgásszervi Kutatóközpont, Gävle Egyetem, 80176 Gävle, Svédország; [email protected]

EwaCarin Sehlstedt

1 Élelmiszer-, táplálkozási és konyhaművészeti tanszék, Umeå Egyetem, 90187 Umeå, Svédország; [email protected] (E.S.); [email protected] (J.B.)

Michael Svensson

4 Közösségi Orvostudományi és Rehabilitációs Osztály, Sport-orvostani egység, Umeå Egyetem, 90187 Umeå, Svédország; [email protected]

Jonas Burén

1 Élelmiszer-, táplálkozási és konyhaművészeti tanszék, Umeå Egyetem, 90187 Umeå, Svédország; [email protected] (E.S.); [email protected] (J.B.)

2 Umeå Sporttudományi Iskola, Umeå University, 90187 Umeå, Svédország

Absztrakt

A ketogén alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú étrend (LCHF) egyre népszerűbb a lakosság széles rétegeiben. A tanulmány fő célja egy nem energiával korlátozott ketogén LCHF-étrend egészséges, fiatal és normál testsúlyú nők izomfáradtságára gyakorolt hatásainak értékelése volt. Huszonnégy nőt véletlenszerűen allokáltak egy 4 hetes ketogén LCHF étrendre, amelyet 4 hetes kontroll étrend követett (a Nemzeti Élelmiszerügynökség ajánlott étrendje), vagy a fordított szekvencia a crossover kialakítás miatt. A kezelési periódusokat 15 hetes mosási periódus választotta el egymástól. Tizenhét nő fejezte be a vizsgálatot, és bekerült az elemzésekbe. A kezelés hatásait vegyes modellek alkalmazásával értékelték. A ketogén LCHF-diéta nem volt hatással a tapadás erejére vagy a fáradtságig eltelt időre, a fogantyú teszttel mérve (24–26. Nap). A kimerültségig tartó kerékpáros idő azonban csaknem két perc alatt csökkent (−1,85 perc 95% CI: [- 2,30; −1,40]; p Kulcsszavak: sporttáplálkozás, zsír adaptáció, telített zsír, diétás beavatkozás, női, étel, táplálkozás, alacsony szénhidráttartalmú étrend (LCD)

1. Bemutatkozás

Gyakran több okból álló jelenségként írják le, a fáradtság úgy határozható meg, hogy képtelen fenntartani a teljesítményt és az erőt, ami fizikai és mentális teljesítmény romlást eredményez [1]. Fogalomként a fáradtság besorolható perifériásnak (azaz izomfáradtságnak), amikor a biokémia változásai a vázizom sejtjein belül vagy centrálisan következnek be, a központi idegrendszer perturbációival, amelyek körülírják a teljesítményt [2]. A vázizomzat fáradtsága meghatározható az erőtermelés megszakításaként, amely egy adott testmozgás intenzitása iránti igény kielégítéséhez szükséges [3]. Kétségtelen, hogy az izomfáradtság kialakulásának mögöttes mechanizmusai számosak és összetettek [4], és az izomfáradtság kialakulása számos egymásra ható tényezőt érinthet, amelyeket ezen felül befolyásol a testmozgás modalitása, az egyének közötti különbségek és a táplálkozási tényezők, például a szénhidrátok elérhetősége [5].

Az elmúlt években a ketogén alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú étrend (LCHF) az étrend népszerű választásává vált, nemcsak az epilepsziában, cukorbetegségben és elhízásban szenvedő egyéneknél, hanem az egészséges embereknél is. A közelmúltban a feldolgozott szénhidrátok egészségtelen hatásaira irányított figyelem [6] valószínűleg hozzájárult a ketogén LCHF diéták népszerűségéhez a lakosság széles rétegeiben. Az étrend okozta ketózis, azaz táplálkozási ketózis általában akkor fordul elő, ha a szénhidrátbevitelt napi 20–50 g alá korlátozzák [7,8]. Az ilyen alacsony szénhidrátbevitel hatására az anyagcsere alkalmazkodik ahhoz, hogy energiát termeljen a zsírsavak és esetleg a fehérjék lebomlásából. Volek és Phinney „jól megfogalmazott” ketogén étrendet jellemzett: kevesebb, mint 50 g/nap teljes szénhidrát-bevitel, megfelelő fehérjebevitel (1–1,5 g/kg/nap) és zsír, amíg jóllakott [9]. Következésképpen a ketogén étrendeket mérsékelt fehérjebevitelű LCHF-étrendként lehet leírni.

A helyes táplálkozási megközelítésnek fokoznia kell a teljesítményt és késleltetnie kell a fáradtságot a mindennapi fizikai tevékenységekben és a testmozgásokban. Ez elősegítheti a fizikai egészség elérésének és fenntartásának képességét, mivel az epidemiológiai kutatások, a klinikai vizsgálatok és a mechanisztikus vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás elengedhetetlen a betegségek megelőzéséhez, az egészség javításához és az életminőség javításához [20,21]. Mivel a ketogén LCHF diéta megváltoztatja a szubsztrát kihasználási szokásait, érdekes tanulmányozni ennek a diétának az izomfáradtságra gyakorolt hatását. A tanulmány célja egy nem energia korlátozott ketogén LCHF diéta hatásának értékelése az izomfáradtságra egy eddig nem vizsgált populációban, nevezetesen egészséges, fiatal és normál testsúlyú nőknél.