A ketogén diéta a rákkezelés kiegészítéseként

ketogén

  • Megosztani Facebookon
  • Oszd meg a Twitteren
  • Oszd meg a LinkedIn-en
  • Oszd meg a Reddit-en
  • Nyomtatás
  • Megosztás e-mailben

A ketogén étrend az étrendi kalóriák körülbelül 90% -át zsírból, 8% -át fehérjéből és csak 2% -át szénhidrátokból állítja elő. 1 Ehhez képest a szokásos amerikai étrend a kalóriák 35% -át, 15% -át és 50% -át zsírból, fehérjéből és szénhidrátokból nyeri. Bár egyre növekszik a népszerűsége, a ketogén étrend nem új diétás beavatkozás. Ez egy bevett táplálkozási kezelési megközelítés - amelyet először az 1920-as években fejlesztettek ki - olyan epilepsziában szenvedő betegek számára, amelyet nem lehet jól kontrollálni epilepsziaellenes szerekkel. A keto-étrend később az 1990-es években elfogadható beavatkozásként visszahúzódott.

A ketogén étrendet jelenleg rákos megbetegedések lehetséges támogató megközelítéseként vizsgálják. Az indoklás a rákos sejtek és a normál sejtek közötti glükóz-anyagcsere megállapított különbségein alapul.

Indoklás és mechanizmus

A rákos sejtek fokozott glükóz-anyagcserét mutatnak a normál sejtekhez képest, az oxigén jelenléte ellenére elmozdulnak a tejsavtermelés felé, ezt a mechanizmust Warburg-hatásnak is nevezik. Az 1,2-es glükóz fontos előfutára a mitokondriális légzésnek, amelynek eredményeként energia termelődik ATP-ként. Normál sejtekben a glükóz végső ATP -vé történő átalakulásához oxigén jelenléte szükséges; ha oxigén nincs jelen, tejsav keletkezik. A rákos sejtek azonban oxigén jelenlétében átalakítják a glükózt tejsavvá. 2 Ezenkívül a rákos sejtek mitokondriális DNS-mutációkat hordoznak, amelyek károsodott mitokondriális légzést eredményeznek. Ezért a rákos sejteknek nagy mennyiségű glükózra van szükségük energiaigényük kielégítéséhez.

kapcsolódó cikkek

A ketogén étrendet potenciális adjuváns terápiaként javasolják a rák és a normál sejtek közötti különbségek kiaknázásával. A ketogén étrend fogyasztása csökkenti a vércukorszintet az elfogyasztott szénhidrátok mennyiségének drasztikus csökkentésével. 1,2 A csökkent vércukorszint következtében kevesebb inzulin szekretálódik, ami lefelé szabályozza a tumorsejtekben gyakran konstitutívan aktív jelátviteli utakat. 2 Mivel a glükóz metabolizmusa gátolt, az energiát elsősorban zsírokból kell nyerni. 1 A zsíranyagcsere eredményeként a máj keton testeket és β-hidroxi-butirátot termel, amelyek energiatermelésre szolgálnak. A rákos sejteknek nehézségeik vannak ezen utak használatában, mert glükózra támaszkodnak; a zsír anyagcseréje növeli az oxidatív stresszt.

A fehérje anyagcsere arra is rákényszeríti a sejteket, hogy az aminosavakat a glükóz helyett energiát termeljék; tanulmányok azonban azt sugallják, hogy nem okoz ugyanolyan oxidatív stresszt, mint a zsíranyagcsere. 1