Koffein az étrendben: országos szintű fogyasztás és irányelvek

Társított adatok

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A koffein a legszélesebb körben fogyasztott pszichostimuláns a világon [1]. Természetesen előfordul a kávébabban, a tealevelekben, a kakaóbabban és a kola dióban, és ételekhez és italokhoz is adják. Fontos étrendi források a kávé, a tea, a yerba mate, a koffeintartalmú szóda (kóla típusú) és az energiaitalok [2]. Egyre nagyobb a közvélemény és a tudományos érdeklődés ezen koffeintartalmú italok (CCB) szokásos bevitelének lehetséges egészségügyi következményei iránt. A koffein-toxicitás szigorú áttekintése azt a következtetést vonja le, hogy egészséges felnőtteknél a napi 400 mg koffein-fogyasztás nem jár káros hatásokkal [3,4,5]. Az epidemiológiai vizsgálatok támogatják a mérsékelt kávéfogyasztás jótékony szerepét számos krónikus betegség kockázatának csökkentésében, de a nagy mennyiségű fogyasztás valószínűleg káros a terhesség kimenetelére nézve [6]. A rendszeres tea-, pár- és energiaital-fogyasztás egészségügyi következményei nem meggyőzőek, és a koffein-szódabevitel miatt leginkább aggasztó a cukortartalma és az elhízáshoz való viszony [7,8,9,10,11,12].

A CCB számos egyéb vegyületet is hozzájárul az étrendhez, amelyek potenciális előnyökkel vagy kockázatokkal járhatnak az egészségre nézve, ezért feltétlenül figyelembe kell venni azt a kontextust (azaz az ital típusát), amelyben a koffeint fogyasztják [12,13,14,15,16] . Az élelmiszer-alapú táplálkozási irányelvek (FBDG) összefüggés-specifikus tanácsokat nyújtanak az egészséges táplálkozásról, amelyek bizonyítékokon alapulnak és reagálnak az ország közegészségügyi és táplálkozási prioritásaira, szociokulturális hatásaira, valamint az élelmiszertermelés és -fogyasztás szokásaira, többek között [17]. Ezek a tényezők az idő múlásával változnak, és az FBDG is. Az étrendben lévő koffeinforrásokkal és azok emberi egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos ismereteink és aggodalmaink az évek során növekedtek. Ezért arra kerestük a választ, hogy az ilyen tudás és aggodalom hogyan alakult át az FBDG-kben, és annak összefüggésében, hogy az egyes országok mit fogyasztanak.

2. Anyag és módszerek

2.1. Az étrendi koffein-irányelvek adatgyűjtési stratégiája

Az S1 ábra felvázolja adatgyűjtési stratégiánkat. Eleinte az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) webhelyét használtuk, amely minden országról általános élelmiszer-alapú táplálkozási irányelveket (FBDG) nyújtott be (http://www.fao.org/nutrition/nutrition-education/food-dietary-guidelines/ hu /). Minden ország oldalán megtalálható volt az iránymutatások legutóbbi közzétételének dátuma, a tervezett közönség, az általános FBDG-üzenetek, a letölthető irányelvek, ha rendelkezésre állnak, és azon kormányzati intézmények elérhetőségei, amelyek kidolgozták az irányelveket.

Az országokat a Világbank jövedelmi osztályozása szerint osztályozták [19]. A World Cancer Research Fund International NOURISHING adatbázist szintén nem teljes körűen használtuk fel az országok azon intézkedéseinek azonosítására, amelyek megpróbálják szabályozni az étrendi koffein fogyasztást [20,21].

2.2. Az étrendi koffeinfogyasztás adatforrása

3. Eredmények

90 ország legfrissebb FBDG-jének FAO-listáját használva kiindulópontként ezek közül 81-ben találtunk koffein- vagy CCB-említést, amelyet az 1. táblázat foglal össze. Ezek közül 66 az elmúlt tíz évben jelent meg. A legrégebbi irányelveket Venezuela (1991) és Görögország (1999) tette közzé. Az egyes FBDG-k tervezett közönségét az S1 táblázat tartalmazza. A legtöbb FBDG-t az általános, egészséges, 2 éven felüli populációnak szánták, több FBDG-vel, beleértve a lakosság alcsoportjaira, például a gyermekekre és a terhes/szoptató anyákra vonatkozó külön irányelveket. Az Euromonitor CCB éves volumenértékesítése 2017-ben a FAO 90 országából 56-ban volt elérhető. Az Euromonitor adatai nem álltak rendelkezésre a Közel-Kelet országai számára (a FAO meghatározása szerint). Az 1. ábra a koffeintartalmú italmennyiség értékesítésének százalékos arányát mutatja italonként országonként. A kávé, tea és karbonátok alkategóriáit az adott kategóriában leggyakrabban, de nem kizárólagosan elfogyasztott italtípusok szerint rendelték hozzá. Észak-Amerikában (a FAO szerint Kanadát és az USA-t is beleértve) a legmagasabb az átlagos éves CCB-mennyiség egy főre jutó mennyisége (348 L/fő), ezt követi Európa (200 L/fő), Latin-Amerika és a Karib-térség (153 L/fő)), Ázsia és a Csendes-óceán (126 L/fő) és Afrika (90 L/fő).

A koffeintartalmú italok mennyiségének értékesítése italonként (Euromonitor 2017). A kávé, tea és karbonátok alkategóriáit az adott kategóriában leggyakrabban, de nem kizárólagosan elfogyasztott italtípusok szerint rendelték hozzá. Az országokat jövedelem szerint osztályozták a 2017. évi Világbank alapján. HI: magas jövedelmű; LI: alacsony jövedelmű; LMI: alsó-közepes jövedelem; UMI: felső-közepes jövedelem. A KTF-italokra vonatkozó adatok hiányosak voltak Kenya, Nigéria, Dél-Afrika, India, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Észtország, Grúzia, Lettország, Szlovénia, Bolívia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Guatemala, Uruguay és Venezuela esetében.

Asztal 1

Országspecifikus irányelvek az étrendi koffeinhez.

HI: magas jövedelmű; LI: alacsony jövedelmű; LMI: alsó-közepes jövedelem; UMI: felső-közepes jövedelem; CVD: szív- és érrendszeri betegségek.

3.1. Afrika

Az afrikai országokban leggyakrabban fogyasztott CCB közé tartozik a tea és a szénsavas üdítő. A tea jellemzően fekete típusú, míg a szénsavas italok általában nem cola típusúak (valószínűtlen, hogy koffeint tartalmaznak, beleértve a meszet, a gyömbéres sört, a tonikvizet, a narancssárga-karbonátokat és az „egyéb” -t). A kávéfogyasztáskor általában normál (koffeinmentes, az értékesítés> 95% -a) és azonnali. Az RTD kávé/tea adatai nem voltak teljesek e kiválasztott afrikai országokban.

Öt afrikai ország publikálta az FBDG-t, amely bizonyos összefüggésekben figyelembe veszi az étrendi koffeinforrásokat. Nigéria, Sierra Leone és Dél-Afrika megakadályozza a magas kávé- és teafogyasztást, mert gátolják a vas biohasznosulását vagy növelik a foszforszintet. Dél-Afrika 5+ éves korú irányelvei mindazonáltal támogatják ezen italok bevitelét a megfelelő folyadékbevitel elérésének eszközeként, továbbá megjegyzik, hogy a koffein bármilyen vízhajtó hatása csak azokat az egyéneket érinti, akik nem szoktak hozzá a koffein rendszeres beviteléhez. Az FBDG legtöbbje nem veszi figyelembe a koffeintartalmú szódát, de csak magas cukortartalma miatt.

3.2. Ázsia és a Csendes-óceán

A tea és a szénsavas szóda a vezető CCB, amelyet Ázsiában és a csendes-óceáni országokban értékesítenek. A magas szénsavas szódát fogyasztó országok a kólatípust részesítik előnyben, míg az alacsony fogyasztású országok a nem kólát. A fekete, a zöld és az „egyéb” teák fő teafajták. Az RTD teák Japánban, Hongkongban és Vietnamban is népszerűek. A legtöbb fogyasztott kávé rendszeres (az értékesítés> 97% -a) és azonnali; az instant keverékek (kávé, cukor és tejszínpor) különösen népszerűek Dél-Koreában, Hongkongban, Malajziában, Thaiföldön, Fülöp-szigeteken, Vietnamban és Kínában.

3.3. Közel-Kelet

Az iráni FBDG azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csökkentse az üdítőital-fogyasztást az általános cukorbevitel csökkentése kapcsán. Libanon irányelvei azt tanácsolják az egyéneknek, hogy kerüljék a kávé, tea vagy koffeintartalmú üdítők fogyasztását étkezés közben, mivel gátolják az étrendi vasfelszívódást. A koffein vizelethajtó hatására vonatkozó megjegyzések ellenére a tea és a kávé a hidratálás szempontjából előnyben részesített ital (víz után). Az édesített italfogyasztást Katar irányelveinek megfelelően kell korlátozni, és ebben az összefüggésben a szódát és az energiaitalokat nem ajánlják, és gondosan figyelnek a kávéhoz hozzáadott cukor mennyiségére.

3.4. Európa

Összességében a kávé és a szénsavas üdítők jelentik a legnagyobb CCB-t Európában. Hollandia fogyasztja az egy főre jutó legnagyobb mennyiségű kávét, mint az Euromonitor adatbázis bármely más országa, ezt követi Finnország és Svédország. Egyesült Királyság és Törökország inkább az instant kávét, míg Európa többi része a frissen főzött kávét. A koffeinmentes kávé a Spanyolországban és az Egyesült Királyságban értékesített kávé ~ 8% -át és literenként 150 mg koffeint tartalmaz, de gyakran tartalmaz más bioaktív összetevőket és cukrot [16,78]. Néhány irányelv a koffeinbevitel elkerülésére vagy korlátozására a terhesség kimenetelének, a magzat fejlődésének és az akut koffeinhatásoknak (ideértve a diurezist is, lásd alább) végzett emberi vagy állatkísérleteken alapult. Biztonsági óvintézkedésekként más irányelveket vezettek be, mivel a koffein hosszú távú káros hatásai nem egyértelműek.

A víz elengedhetetlen az élet számára, és ezért minden FBDG-ben alapvető ajánlás. A kávé, tea és a yerba mate természetesen nem kalóriatartalmú italok, és jelenleg sok országban jelentős mértékben hozzájárulnak a teljes folyadékbevitelhez [79,80,81,82], de hogy az egyszerű víz megfelelő helyettesítői-e, az országonkénti irányelvektől függ és valószínűleg tükrözi az ország táplálkozási prioritásait. Például az afrikai országok FBDG hangsúlyozza a „kellően biztonságos” víz fogyasztásának fontosságát, szemben a megfelelő vízpótlók felsorolásával. Mindazonáltal aggódtak a kávéban és a teában jelenlévő tannin vasfelszívódást gátló hatása miatt [83,84,85,86,87], valamint Ázsia és a Csendes-óceán több országának FBDG-je miatt. Egyes FBDG-k esetében az, hogy a kávé vagy a tea megfelelő-e a vízpótlókra, gyakran attól függ, hogy az ország jelentősnek tartja-e a koffein vizelethajtó hatását. Az európai és észak-amerikai országok ritkán jegyezték meg ezeket a vízhajtó hatásokat.

A koffeintartalmú szóda az egyéb SSB-kkel együtt jelentős mértékben hozzájárul a cukorbevitelhez, és elhízáshoz és más anyagcsere-betegségekhez kapcsolódik szerte a világon [88]. A szóda csökkentésére vonatkozó iránymutatások tehát a cukorfogyasztás csökkentésére irányulnak, szemben a koffeinbevitel ellenőrzésével. A kávé és a tea jelentős hozzáadott cukor- és energiaforrássá válik az étrendben olyan országokban, mint Kína, Korea, Malajzia, Spanyolország, Olaszország, Brazília és Uruguay, amelyek inkább kávét és teát készítenek cukorral és tejszínnel, vagy azokban az országokban, ahol az instant kávé a keverékeket erősen fogyasztják [37,43,44,82,89,90,91,92,93]. Ezeket a szokásokat gyakran figyelmen kívül hagyják, és ellensúlyozhatják azokat az előnyöket, amelyeket a kávé és a tea más italtípusokkal szemben kínálhat [89,92]. Irányelvünk áttekintése során Srí Lanka, Thaiföld, Katar, Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Törökország, Brazília, Mexikó és az USA gondosan figyelemmel kísérte a kávéhoz és a teához hozzáadott cukor mennyiségét.

Az étrendi koffeinre vonatkozó irányelvek többsége bizonyítékokon alapul, de van néhány kivétel. Portugália irányelvei például kimondják, hogy „a teában a koffein felszívódása lassabb, mint a kávéban, ami azt jelenti, hogy a stimuláló hatás alacsonyabb, de hosszabb ideig tart”. Albánia irányelvei azt javasolják a menopauzás nőknek, hogy kerüljék a kávét (egyéb ételek/italok mellett), mert ez rontja a „melegedést”. Az állításokat alátámasztó, szakértők által áttekintett irodalom gyakran nem állt rendelkezésre. Az irányelvekből hiányzott az életmódbeli vagy genetikai tényezőkből fakadó ismert koffein-anyagcsere-változások közötti információ [94,95]. A „személyre szabott koffein-ajánlások” iránti lelkesedés ellenére azonban további vizsgálatok szükségesek, mielőtt felvehetnék őket az FBDG-be.

Míg az FBDG segíti az egyéneket a koffein-szokások optimalizálásában, sok ország az élelmiszer-előállítás szintjén szabályozza a koffein-bevitelt azáltal, hogy korlátozza az élelmiszerekhez adott koffein mennyiségét [78,96]. Több ország kifejezetten intézkedéseket hozott az energiaitalok címkézésének, forgalmazásának és értékesítésének szabályozására [2,8,97,98]. Például Dánia, Törökország, Norvégia, Uruguay, Svédország, Litvánia, Lettország és Izland megtiltotta vagy korlátozta a gyermekek vagy a gyermekek számára történő értékesítést (103K, pdf)

Szerző közreműködései

HÁROMSZÖGELÉSI PONT. és M.C.C. megtervezte az adatgyűjtési keretet és összegyűjtötte az adatokat. M.C.C. konceptualizálta a papírt és megírta az első tervezetet. Minden szerző átdolgozta és jóváhagyta a kézirat végleges változatát.

Finanszírozás

Ezt a munkát az Országos Öregedési Intézet finanszírozta (K01AG053477 - MCC).