A koronavírus-válság feltárja Japán erejét és gyengeségét

írta Heizo Takenaka

A COVID-19 járványról szóló napi híradásokból kiderül, hány ember fertőzött meg újonnan, de úgy tűnik, kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogy hány ember vesztette életét. Mivel az új koronavírus elleni küzdelem végső célja az életmentés, elengedhetetlen, hogy alaposabban megvizsgáljuk a halálesetek számát.

japán

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a COVID-19 halálozások aránya a teljes nemzeti népességhez országonként nagyon eltérő. Április 13-án a 100 millió emberre jutó halálozások száma Japánban 81, Kínában 240, az Egyesült Államokban 6251, Franciaországban 22 216 és Olaszországban 32 894 ember. Japán adatai feltűnően alacsonyak - a jelentett szám egyharmada Kínában, az Egyesült Államok nyolcvanadik és Olaszország egynegyed százada.

Ez azt mutatja, hogy legalábbis jelenleg Japán viszonylag jobban ellenőrzi a helyzetet, mint ezek az országok. Rámutattak arra, hogy az emberek válságérzete a japán járvány miatt nem olyan magas, mint az Egyesült Államokban és az európai országokban, és ez magyarázható az itteni viszonylag alacsony halálozási rátával.

Optimista szempontból elmondhatjuk, hogy a helyzet bizonyítja a kiváló higiéniai és táplálkozási környezetet Japánban, amelyre a nemzetnek büszkének kell lennie. De egy másik perspektíva azt mondja nekünk, hogy Japán hamarosan ugyanolyan súlyos helyzetet élhet meg, mint a mostani nyugati országokkal.

Valójában a COVID-19 halálesetek száma megkezdődött Németországban, ahol a higiéniai feltételeket ugyanolyan jónak tartják, mint Japánban. A halálesetek száma Japánban napról napra nőtt. A kérdés az, hogy meddig tudjuk alacsonyan tartani a COVID-19 halálozás arányát ebben az országban, és ez nagyrészt azon múlik, hogy fenntartjuk-e az egészséges válságérzetet.

A társadalom gyengeségei válság idején általában elárulnak, és a COVID-19 válság alapvető problémákat tárt fel a japán társadalomban.

A legnagyobb pont az, hogy jogrendszerünk nincs felkészülve olyan vészhelyzetekre, mint a háború vagy a világjárvány.

Emmanuel Macron francia elnök március 16-i televíziós beszédében hivatkozott a koronavírus elleni háborúra, és hazájában rendet adott az egész országban. Donald Trump amerikai elnök felhasználta a védelmi termelésről szóló törvényt, amelyet 70 évvel ezelőtt a koreai háború idején fogadtak el, és a magánszektorbeli vállalatokra rendelte meg a lélegeztetőgépek és egyéb orvosi berendezések gyártását.

Számos ország rendelkezik olyan rendszerrel, amely háború idején erős kormányzati ellenőrzést vezet be a gazdaság felett. De Japán rendszere azon a feltételezésen alapul, hogy a nemzet nem fog háborúba lépni. Ezért a kormány csak annyit tehet, hogy arra kéri az embereket, hogy maradjanak otthon, és ne menjenek a munkahelyükre.

A COVID-19 járványhoz hasonló vészhelyzet által elárasztott másik gyengeség Japán elmaradt válasza a világ nagy részén végbemenő digitális váltásra. Nyilvánvaló, hogy távoli orvosi vizsgálatokra és gondozásra, valamint otthoni távmunkára van szükség a COVID-19 elleni küzdelemben. De Japánban a érdekelt érdekcsoportok kemény ellenállása az ilyen intézkedések betiltását vagy korlátozását eredményezte a digitális technológia segítségével, így a nemzet messze elmaradt a többi országtól. És az emberek most fizetik az árát.

A járvány kezelésében a távoli orvosi ellátás mind a betegek, mind az egészségügyi szolgálat személyzetének előnyös. A kormány 2015-ben a kabinet által elfogadott növekedési stratégiája erőfeszítéseket szorgalmazott a távoli orvoslás népszerűsítésére. Ennek ellenére a szükséges reformot figyelmen kívül hagyták - majd a COVID-19 válság következett be.

A kormány béna kifogásokhoz folyamodott, miközben továbbra is védte a saját érdekeit, elutasítva az első betegeket vagy azokat, akiknél a múltbeli kezelésről nem volt nyilvántartás. A világjárvány végül arra ösztönözte a hatóságokat, hogy hagyják jóvá az első beteg betegek távvizsgálatait - de csak sürgősségi intézkedésként válaszul a válságra.

Hasonlóképpen, a kormány csak részben engedélyezte a távoktatást. De nyilvánvaló, hogy a kormánynak nem kellett volna minden iskolát bezárnia a COVID-19 válságra reagálva, ha a távoktatás széles körben elérhető lenne. A világ legnagyobb országai rendszeresen biztosítják a távoktatást azoknak a gyermekeknek, akiknek iskolája a pandémia miatt bezárt.

Ami a távmunkát illeti, bizonyos változások figyelhetők meg, mivel a nagyvállalatok videokonferenciákat és digitális döntéshozatali folyamatokat használnak. Ez a tendencia azonban nem tarthat fenn, ha a válság elmúlt. Az egyik legfontosabb oka annak, hogy Japánban nem gyökerezett a távmunka, az a munkaügyi szabályozás, amely alapvetően díjazza a munkavállalókat a munkájukkal töltött órákért. A távmunka népszerűsítése érdekében létre kell hozni egy olyan rendszert, amely a munkavállalók teljesítményének, nem pedig munkaidejének értékelésére szolgál.

A történelem során a járványok többször megtámadták az emberiséget, és minden alkalommal más világot hagytak nyomukban. A világjárvány utáni társadalom nem önálló jelenségként jelenik meg, hanem a már zajló változások felgyorsulásának eredménye.

Az 1918-as influenzajárvány 100 millió embert ölt meg az 1,9 milliárdos globális népességből, és az Egyesült Államok, amely viszonylag könnyű károkkal élte túl ezt a válságot, központi világhatalomként jelent meg. Az Egyesült Államok egyre nőtt, amikor az első világháború által sújtott európai hatalmak hanyatlottak, és a világjárvány felgyorsította a folyamatot.

A COVID-19 járvány után létrejövő társadalmat leginkább a digitális elmozdulás - a digitális kapitalizmusra való áttérés - jellemzi. Egy másik nagy kérdés, hogy Japán meg fogja-e ragadni a lehetőséget, hogy olyan társadalommá váljon, amely vállalja annak lehetőségét, hogy vészhelyzetek, például háború történjenek.

Heizo Takenaka, a Keio Egyetem emeritus professzora 2001 és 2005 között Junichiro Koizumi miniszterelnöki kabinetben gazdasági és fiskális politikai miniszterként tevékenykedett. A kormány Ipari Versenyképességi Tanácsának tagja.

A téves és túl sok információ idején a minőségi újságírás döntőbb, mint valaha.
A feliratkozással segíthet nekünk a történet helyes megalkotásában.