A közúti közlekedési balesetekhez kapcsolódó halálesetek kockázati tényezői az Egészségügyi Világszervezet régióiban

A közúti közlekedési balesetekkel összefüggő halálesetek kockázati tényezői az Egészségügyi Világszervezet régióiban: Szisztematikus áttekintés

Alireza Razzaghi 1, Hamid Soori 1, Amir Kavousi 2, Alireza Abadi 3, Ardeshir Khosravi 4, Abbas Alipour 5
1 Biztonsági promóciós és sérülésmegelőzési kutatóközpont, Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán
2 Járványügyi, biztonságfejlesztési és sérülésmegelőzési kutatóközpont, Közegészségügyi és Biztonsági Iskola, Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán
3 Általános Orvostudományi Kar, Orvostudományi Kar; Egészségügyi Kutatóközpont Tanszék, Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán
4 Statisztikai és Informatikai Tanszék, Iráni Egészségügyi és Orvosi Oktatási Minisztérium, Teherán, Irán
5 Közösségi Orvostudományi Osztály, Orvostudományi Kar, Mazandarani Orvostudományi Egyetem, Sari, Irán

Benyújtás dátuma	2019. július 13
Az elfogadás dátuma	2019. augusztus 21
A webes közzététel dátuma	2019. október 07

Levelezési cím:
Prof. Hamid Soori
Biztonsági promóciós és sérülésmegelőzési kutatóközpont, Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem, Teherán
Irán

A támogatás forrása: Egyik sem, Összeférhetetlenség: Egyik sem

DOI: 10.4103/atr.atr_59_19

Kulcsszavak: Halál, kockázati tényezők, közúti közlekedési balesetek

Hogyan idézhetem ezt a cikket:
Razzaghi A, Soori H, Kavousi A, Abadi A, Khosravi A, Alipour A. A közúti közlekedési balesetekkel összefüggő halálesetek kockázati tényezői az Egészségügyi Világszervezet régióiban: Szisztematikus áttekintés. Arch Trauma Res 2019; 8: 57-86

Hogyan lehet megadni ezt az URL-t:
Razzaghi A, Soori H, Kavousi A, Abadi A, Khosravi A, Alipour A. A közúti közlekedési balesetekkel összefüggő halálesetek kockázati tényezői az Egészségügyi Világszervezet régióiban: Szisztematikus áttekintés. Arch Trauma Res [online online] 2019 [idézve: 2020. december 13.]; 8: 57–86. Elérhető: https://www.archtrauma.com/text.asp?2019/8/2/57/268662

A közúti közlekedési baleseteket az egész világon jelentős egészségügyi problémának és halálozási oknak tekintik, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A közúti forgalomban bekövetkezett halálesetek (RTD) a halálozás harmadik fő okai. [1], [2], [3] A közúti közlekedési balesetek és az azt követő sérülések következetes és hatékony megelőzéséhez megfelelő tervezésre és átfogó erőfeszítésekre van szükség. [4] A közúti közlekedési balesetek és az RTD-k csökkentésére irányuló erőfeszítések sikeresek lehetnek, ha pontos adatok állnak rendelkezésre a közúti közlekedési sérülések epidemiológiájáról. Ezek az adatok lehetővé teszik az országok számára a megfelelő beavatkozást a közúti közlekedési balesetek megelőzésére és a kapcsolódó sérülések minimalizálására irányuló céljaik elérése érdekében. [5]

Azoknak a nemzeteknek a tapasztalata, amelyeknek sikerült előmozdítaniuk a közúti közlekedésbiztonságot és csökkenteni a közúti balesetek és az RTD-k számát, azt mutatják, hogy a közúti közlekedési balesetek elkerülhetőek és megelőzhetőek. A közúti közlekedési balesetek nem véletlenek, és főként az emberek, a járművek, az utak és a környezeti tényezők közötti szisztémás kölcsönhatások megszakításai okozzák. A magas jövedelmű országokban a sérülésmegfigyelési rendszerek lehetővé teszik a KTF-ekre, a közúti közlekedési balesetekre és a kapcsolódó kockázati tényezőkre vonatkozó magas színvonalú adatok megszerzését. Ennek eredményeként a közúti közlekedési balesetek kockázati tényezőit megfelelően fel lehet ismerni és beépíteni a megelőzési és ellenőrzési programokba. Számos alacsony és közepes jövedelmű országban azonban nincs elegendő, pontos epidemiológiai adat a KTF-ekről az érvényes nyilvántartási rendszerek hiánya miatt. Ezért nem lehet közvetlenül és pontosan meghatározni a közúti közlekedési sérülések előfordulási arányát, és azonosítani az RTD-k kockázati tényezőit. [5]

Számos tanulmány foglalkozott a közúti közlekedési balesetek súlyosságával. A kockázati tényezőket e tekintetben négy fő kategóriába sorolhatjuk, ideértve az emberi tényezőket, a járművel kapcsolatos tényezőket, az úttal kapcsolatos tényezőket és a környezeti tényezőket. Az RTD-kben részt vevő kockázati tényezők meghatározása segíthet a döntéshozóknak és a vezetőknek abban, hogy hatékony stratégiákat fogadjanak el a közúti közlekedési sérülések és a kapcsolódó eredmények ellenőrzésére és megelőzésére. Az ezekre a kockázati tényezőkre vonatkozó adatok hiánya megnehezíti az országok számára a problémák megfelelő felismerését és e tekintetben hatékony beavatkozások végrehajtását. [6] Ez a szisztematikus áttekintés az RTD kockázati tényezőinek értékelését célozta az ezzel kapcsolatban végzett nemzeti vizsgálatok alapján.

Ezt a tanulmányt 2008–2018 során végezték a PubMed, a Science Direct, a Scopus, a Cochrane, a Thomson Reuters, a Web of Science, az EMBASE, a ProQuest és a Trip adatbázisokban történő kereséssel. Kezdetben egy előzetes keresést végeztek hasonló szisztematikus áttekintések megtalálására, majd az irodalom áttekintése 3–5 kapcsolódó tanulmány kinyerése céljából a szükséges adatok összegyűjtésére.

A PubMed adatbázisban a cikkek keresése korlátozás nélkül történt, és a keresés öt cikket eredményezett. E cikkek címeinek és kivonatainak áttekintése azonban azt jelezte, hogy ezek a kutatási alany szempontjából nem relevánsak. Az irodalomkutatás négy cikket eredményezett a Scopus adatbázisban, amelyek egyike sem volt releváns a kutatási alany szempontjából. A szakirodalom áttekintését a PubMed, a Scopus és a PROSPERO adatbázisokban is elvégezték a közzétett vagy regisztrált hasonló protokollok lekérése céljából. Ebben a szakaszban nem találtak releváns protokollokat a PubMed-ben.

A regisztrált protokollok kivizsgálásához a PROSPERO adatbázisban konkrét kulcsszavak, például közúti balesetek kockázati tényezője alapján kerestük meg a megfelelő protokollokat. A keresési eredmények azonban nem mutattak releváns protokollokat.

Ismétlődő vizsgálatokat határoztak meg a cikkek címei, kivonatai és szerzői alapján. A kutatási szakaszokat két független kutató teljesítette. A cikkek kiválasztásával kapcsolatos nézeteltérés esetén konszenzust vagy szakértői véleményt alkalmaztak. Ezenkívül rögzítették az egyes cikkek felvételének vagy kizárásának okait.

A lekérdezett tanulmányok minőségét a keresztmetszeti, kohorszos és eset-kontroll tanulmányok STROBE ellenőrzőlistájának segítségével értékelték két kutató, akik szakértők voltak a közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos kutatási projektekben. Egyet nem értés esetén konszenzust vagy szakértői véleményt alkalmaztak.

A kiválasztott vizsgálatok adatait két tantárgyi szakértő külön-külön vonta ki. Figyelembe véve a vizsgálatok minőségének különbségét, a harmadik kvartilis STROBE pontszámot (≥15) meghatároztuk a vizsgálatok elfogadható minőségű szintetizálásához.

E szisztematikus áttekintés szerint a KTF-ekre vonatkozó legtöbb tanulmányt az Egyesült Államokban végezték, ezt követte Európa, a Csendes-óceán nyugati régiója, a Földközi-tenger keleti része, Délkelet-Ázsia és Afrika. Az RTD-k kockázati tényezőinek vizsgálatát a felülvizsgált tanulmányok minőségi értékelése alapján végezték el. Csak egy ilyen cikk jelent meg Afrikában, amelyet a minőségértékelés nem tekintett elfogadhatónak. Sőt, a Földközi-tenger keleti részén ezzel kapcsolatban kilenc cikk jelent meg, amelyek közül az egyik további kvalifikációt igényelt. 4, 17 és 50 minősített cikk jelent meg Délkelet-Ázsiában, Európában és az Egyesült Államokban.

Jelen tanulmány eredményei szerint az áttekintett vizsgálatokban az emberi tényezők jelentették a legfontosabb kockázati tényezőt az RTD-k szempontjából. A legjelentősebb emberi tényezők közül az életkor, a férfi nem, az iskolai végzettség, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a motorosok által nem használt sisak, a vezetői engedély nélküli vezetés és a nagy sebességű vezetés. Az elhízás az Egyesült Államokban és Európában a KTF kockázati tényezője volt. Ezenkívül az etnikai hovatartozást csak az Egyesült Államokban tekintették a KTF kockázati tényezőjének. Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati régiójában az öregség jelentette a motorkerékpárosok KTF-jeinek egyik fő kockázati tényezőjét. A Közel-Keleten a járművezető figyelemelterelését tekintették az egyetlen kockázati tényezőnek a KTF-ek szempontjából.

A KTF-k közúti fő kockázati tényezői közül egyesek a városi utak, a burkolatlan utak, a terepen történő vezetés és a rossz útviszonyok voltak, amelyeket az Egyesült Államok nemzeti adataiból nyertek. Az európai országokban ezek a tényezők magukban foglalták a megosztott utakat, a kétirányú utakat és a rossz utak kialakítását, amelyek hozzájárultak a KTF-hez. Ázsia délkeleti régióiban a KTF-k legfőbb közúti kockázati tényezője az utak típusa volt (helyi utak, autópályák és autópályák). Ezenkívül a Csendes-óceán nyugati régiójának országos, a KTF előfordulására vonatkozó országos adataiban jelezték a jobb oldali úthosszúságot és a hosszú utakat. Az egyetlen minősített tanulmány a Földközi-tenger keleti részén nem tartalmazott adatokat az RTD-k közúti kockázati tényezőiről.

A környezeti tényezőket csak az Egyesült Államokban tartották a KTF-k kockázati tényezői között. Másrészt a helyhez kapcsolódó tényezőket jelölték az Egyesült Államokban (pl. Alacsony jövedelmű területek), Európában (pl. Nem jelzett zebrák kereszteződései, beépítetlen területek, földrajzi eltérések és a tömb közepén lévő átjáró) Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán nyugati régiója (pl. csomópontok és vidéki területek).

Különbségeket figyeltek meg a WHO által lefedett hat régió között az RTD-k időbeli kockázati tényezői tekintetében. E tényezők közül néhány a következő volt: az Egyesült Államok (a nap órája, a baleset időpontja, kora reggeli balesetek, iskolán kívüli éjszakai vezetés, vezetés a nappali órákban), Európa (sötétség [különösen a utcai világítás] és nyáron), Délkelet-Ázsia (a baleset ideje és az éjszaka balesetet szenvedett motorosok) és a Csendes-óceán nyugati régiója (sötét órák).

A törvényhez kapcsolódó tényezőket tekintve a KTF előfordulásának legjelentősebb befolyásoló tényezői a visszafogottság, a magas benzinárak, a vezetői engedélytörvény, a vezetői engedély megújítása és az alkoholfogyasztás. Európában a sisakra vonatkozó jogszabályokat jelölték meg az egyetlen törvényhez kapcsolódó tényezőnek ebben a tekintetben.

A jelenlegi szisztematikus felülvizsgálat szerint a közúti közlekedési balesetek (RTC) epidemiológiai mintázata és a kapcsolódó következmények a WHO által érintett hat régióban eltérőek.

A prioritások meghatározásához és a hatékony beavatkozások végrehajtásához elengedhetetlen a KTF-k kockázati tényezőinek megfelelő ismerete. A WHO által lefedett hat régióban a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek az alacsony és közepes jövedelmű országokban a KTF kockázati tényezőit illetően. E statisztikák szerint a világ számos országa 2020 közepéig nem tudja elérni fenntartható fejlesztési céljait a KTF csökkentésében. Eközben a járművek száma drasztikusan nőtt szerte a világon, a KTF aránya elérte a 135-et. 100 járműre eső eset 2000-ben 64 eset 2016-ban. Ezenkívül a KTF-ek 50% -kal csökkentett aránya az elmúlt 15 évben a közúti biztonság terén elért haladásnak tudható be, bár ez a fejlődés nem tekinthető elfogadhatónak, tekintettel a gépjárművek növekvő számára. [6]

Az erősítő tényezők a betegségek fokozott súlyosságának, valamint a fogyatékosságoknak, a károsodásoknak és az azt követő viselkedési mintáknak a folytatódásához vezetnek. Ezek a tényezők megismételhetők vagy következetesek lehetnek, és nem feltétlenül hasonlítanak a hajlamosító, kiváltó és engedélyező tényezőkhöz. A közúti közlekedési balesetek tekintetében ezek a tényezők közé tartozik a véletlenszerű utak, az úthasználók gyenge tudatossága a közúti biztonsággal, a magas kockázatú vezetési magatartással, a gépjárművek hibáival és az alacsony biztonsággal. A WHO által lefedett régiókban végzett ezen szisztematikus áttekintés eredményei szerint az emberi tényezők voltak a KTF-ek leggyakoribb kockázati tényezői; e tényezők közül néhány az időskor, a férfi nem, az alacsony iskolai végzettség, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a védősisak használata nélkül, a vezetői engedély nélküli vezetés és a nagy sebességű vezetés volt.

Az elhízás az Egyesült Államokban és Európában a KTF-ek kockázati tényezője. Ennek megfelelően az RTD-k kockázata nagyobb az elhízott egyéneknél a túlsúlyos és az alsósúlyúaknál, valamint a normál testsúlyúaknál. Az elhízás járványát az Egyesült Államokban és Európában jelentős kihívásnak tekintik, amely kockázati tényezőnek tekinthető azokban az országokban is, ahol az elhízás növekvő tendenciája van.

Az etnikai hovatartozásról csak az Egyesült Államokban számoltak be a KTF-ek emberi kockázati tényezőjének. Ezenkívül a fatalizmus meggyőződése a spanyol és az afrikai lakosság körében elterjedtebb. E meggyőződés alapján vezetés közben nem tudják ellenőrizni a baleset valószínűségét, amely a halálos baleset következtében magas halálveszélynek tette ki ezeket az embereket. [80] Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati régiójában a motorkerékpárosok időskoráról számoltak be arról, hogy kockázati tényező az RTD-k szempontjából. Másrészt a Franciaországban végzett tanulmány eredményei azt jelezték, hogy az idős járművezetők az életveszteség szempontjából alacsonyabb kockázatnak vannak kitéve, mint a középkorú és a fiatal járművezetők. [26] Ezzel az egyesülettel kapcsolatban egyes tanulmányok azt jelezték, hogy az idős járművezetők figyelemhiányának döntő szerepe van a közúti közlekedési balesetekben. [174]

A Földközi-tenger keleti régiójában megjelent cikkben a vezetők figyelemeltereléséről számoltak be, amely a KTF-k egyik fő kockázati tényezője. A vezető figyelemelterelése főleg azt jelenti, hogy a sofőr nem figyeli figyelmesen az utat vezetés közben, ami gyakran a közúti balesetek jelentős kockázatával jár. [95]

Ezzel a kockázati tényezővel kapcsolatban azonban csak egy cikket találtunk, és további vizsgálatokra van szükség a részletes adatok megszerzéséhez az EMRO országokban. A vezető figyelemelterelésének különböző okai lehetnek az időtől, a helytől és a demográfiai jellemzőktől függően; kor és nem kivételével az említett demográfiai tényezők mind módosíthatók. A módosítható tényezők hatékony megtervezése elengedhetetlen a közúti közlekedési balesetek és az RTD megelőzéséhez. Sajnos Afrikában és a Földközi-tenger keleti részén kevés ilyen minősített tanulmány készült, míg ezek a régiók többnyire alacsony és közepes jövedelmű országokból állnak. Ezekben az országokban gyakran hiányzik a közúti közlekedési balesetek hatékony nyilvántartási rendszere; ez számos problémához vezet a közúti közlekedési balesetek tervezésében és döntéshozatalában.

A jelen tanulmány egyik korlátja az volt, hogy csak angol cikkeket tekintettünk át. Sőt, a cikkekhez egy meghatározott publikációs időszakot választottunk. [6]

A WHO által érintett országokban hasonlóak a megállapítások a KTF előfordulásának befolyásoló tényezőit illetően. Ezen túlmenően az egyes főbb tényezők alkategóriáiban változó mintázatok figyelhetők meg e tekintetben, jelezve a közúti közlekedési balesetek és az RTD-k epidemiológiai mintázatának eltéréseit. Ezért a kutatóknak, a vezetőknek és a döntéshozóknak különös figyelmet kell fordítaniuk ezekre az eltérésekre a kapcsolódó adatok elemzése, valamint a kapcsolódó beavatkozások megtervezése, döntéshozása és végrehajtása során.

Elismerés

Köszönetet mondtunk mindazoknak, akik segítettek nekünk a cikkek teljes szövegéhez való hozzáférésben.

Pénzügyi támogatás és szponzorálás

Ez a cikk PhD tézisből származik, amelyet a Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem és az Iráni Nemzeti Tudományos Alapítvány finanszíroz.