A krónikus gerincfájdalom társulása az étrend minőségével

Suzanna Maria Zick

a Családorvosi és táplálkozástudományi osztályok, Michigani Egyetem, Ann Arbor, MI, USA

Susan Lynn Murphy

b Fizikai orvoslás és rehabilitáció, VA Ann Arbor Health Care System, GRECC, Ann Arbor, MI, USA

Justin Colacino

c Környezet-egészségügyi és táplálkozástudományi tanszékek, Számítógépes Orvostudományi és Bioinformatikai Központ, Michigani Egyetem, Ann Arbor, MI, USA

Absztrakt

Bevezetés:

A krónikus gerincfájdalom rokkanttá válik, és magas személyes és társadalmi költségekkel jár. A kockázati tényezők közé tartoznak a viselkedési tényezők; az étrend minőségének szerepéről és annak gerincfájdalommal való összefüggéséről azonban keveset tudni. A magasabb étrendminőség és a magasabb táplálékminőséget előidéző makrotápanyagok fogyasztása feltételezték, hogy a gerincfájdalom kisebb valószínűségével járnak.

Mód:

Elemzést végeztek egy népességalapú adathalmazról (NHANES ciklus 2009–2010). Az étrend minőségét a Healthy Eating Index 2015 (0–100 pontszám) segítségével számoltuk. Az étrendi bevitelhez kapcsolódó fájdalom esélyének vizsgálatához általánosított lineáris regressziókat alkalmaztunk a releváns kovariánsokhoz igazítva.

Eredmények:

4123 résztvevő közül (átlagéletkor 43,5 ± 0,44 [SD], 2167 [52,6%] nő) 800 (19,4%) számolt be krónikus gerincfájdalomról. A krónikus gerincfájdalmakban szenvedők hasonló mennyiségű kalóriát fogyasztottak, mint a gerincfájdalmak nélküliek (2137 ± 44,5 vs 2159,9 ± 27,7), de a diéta minősége lényegesen gyengébb volt, mint a gerincfájdalommal nem rendelkezőknél (51,97 ± 0,65 vs 54,31 ± 0,39, P = 0,007 ). A többváltozós elemzésekből kiderül, hogy az Egészséges Étkezési Index-2015-ben a legmagasabb tertilis étrend minőségével rendelkező személyek 24% -kal kevesebb valószínűséggel számoltak be krónikus gerincfájdalomról, mint a legalacsonyabb tertilisek. A magasabb gyümölcs-, teljes kiőrlésű és tejtermék-bevitel 20% -tól 26% -kal alacsonyabb valószínűséggel társult (az összes P a trend Kulcsszavak: Gerincfájdalom, Diéta minőség, Hozzáadott cukor, Makrotápanyagok, NHANES, Gyümölcs

1. Bemutatkozás

A gerincfájdalom, vagyis a hát, a nyak és a csípő fájdalma a felnőttek 54-80% -át érinti, és a fizikai fogyatékosság és a kapcsolódó következmények, köztük az életminőség csökkenése, a munkanélküliség és a hangulati rendellenességek vezető oka. A gerincfájdalom szintén jelentős mértékben hozzájárul az opioidhasználathoz, ami magas függőséghez és halálozáshoz vezetett. 7,26 A krónikus gerincfájdalommal járó költségek évente körülbelül 253 milliárd dollár. 2

A krónikus gerincfájdalom jelentős negatív következményei ellenére kevéssé értenek etiológiájához. A derékfájásban szenvedők nagy részének úgy tekintik, hogy „nem specifikus” 23 fájdalma van, a betegek 85% -ának nincs ismert kiváltó oka. 13,18,23 A krónikus gerincfájdalom kockázati tényezői változatosak, ideértve a pszichológiai tényezőket, például a stresszt, a szorongást és a depressziót, 20 és az életmódbeli tényezőket, például a csökkent fizikai aktivitást és az elhízást. 35 Az étrend a krónikus fájdalom és a fogyatékosság kockázati tényezőjének tűnik, 19 de az étrend minőségének és a krónikus fájdalom szempontjait nem vizsgálták alaposan. Az étrendet a krónikus fájdalommal összekapcsoló mechanizmusok magukban foglalhatják a bél-agy tengely modulálását - ahol az étrend által vezérelt változások vagy a bélből származó neurotranszmitterek változásai az agyi neurotranszmitter szintjének változásához vezethetnek, például a glutamát befolyásolhatja a krónikus fájdalom kialakulását. 16,27 Ezenkívül, ha megismerjük az étrend minősége és a krónikus gerincfájdalom közötti kapcsolatot, ha ok-okozati összefüggés adódna, a klinikusok és a fájdalom szenvedők számára egy újabb eszköz adódhatna a fájdalom jelenlétének csökkentésében a fájdalom szenvedők étrendjének minőségének növelésével. A krónikus fájdalommal járó étrendi tényezőket és szokásokat azonban továbbra sem kellően jellemzik.

Egy országos reprezentatív minta keresztmetszeti adatainak felhasználásával a tanulmány célja az étrend minőségének különbségeinek meghatározása volt, számszerűsítve a Healthy Eating Index-2015 és a makrotápanyagok fogyasztásával gerincfájdalommal és anélkül. Feltételeztük, hogy a magasabb étrend-minőség alacsonyabb esélyekkel jár a gerincfájdalmakkal kapcsolatban, és hogy az alacsonyabb étrend-minőséget előidéző makrotápanyagok, például a hozzáadott cukrok, az alacsony rosttartalmú és a magas telített zsír fogyasztása magasabb fogyasztással jár a gerincfájdalom nagyobb valószínűségével. . A krónikus fájdalom étrendi mozgatórugóinak megértése segíthet a beavatkozásokban és a jövőbeni mechanisztikus kutatásokban.

2. Módszerek

2.1. Minta

Mintánk a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) 2009-2010 ciklusából származik. Az NHANES egy országosan reprezentatív minta a rezidens polgári nem intézményesült amerikai lakosságról, hogy értékelje a táplálkozási állapotot, az egészségi állapotot és az életmódbeli tényezőket, amelyeket a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok Országos Egészségügyi Statisztikai Központja kezel. Az NHANES összes résztvevője írásos beleegyező nyilatkozatot adott az adatgyűjtésbe való bekapcsolódáshoz, és az Országos Egészségügyi Statisztikai Központ Etikai Felülvizsgálati Testülete jóváhagyta mind az NHANES-adatok gyűjtését, mind az akták nyilvános használatát.

A 2009–2010-es NHANES-ciklusban (https://www.cdc.gov/nchs/data/series/sr_02/sr02_160.pdf) 11 felnőttet 20 és 69 év között hívtak meg kitölteni az ízületi gyulladás kérdőívet. A résztvevőktől megkérdezték, hogy szinte minden nap fáj-e, fáj-e vagy merevségük van-e legalább 6 héten keresztül folyamatosan a hát, a nyak vagy a csípő mentén, a fájdalom súlyosságától függetlenül. A résztvevőket arra is kérték, hogy jelezzék, milyen terület (ek) (nyak, hát felső része, hát középső része, hát alsó része, csípő, fenék vagy borda ketrec) szenvednek fájdalmat, és ha fájdalmat, fájást vagy merevséget jelentenek ezen a területen „mind soha nem múlik el teljesen. ” Azokat a résztvevőket, akik "Igen" -re válaszoltak arra, hogy legalább egy területen fájdalmat éreztek, például a hát alsó részén, és amelyek soha nem múltak el, krónikus gerincfájdalmaknak minősítették. Azokat a személyeket, akik nemmel válaszoltak ezekre a kérdésekre, a „gerincfájdalom nélkül” csoportba sorolták.

2.2. Az étrend bevitele, a minőség és a makrotápanyagok

Az NHANES két 24 órás étrendi visszahívás segítségével gyűjtötte az étrendi adatokat (az elsőt személyes interjún keresztül, a másodikat telefonon 3–10 nappal később). 8 A táplálék, az energia (kalória, kcal) és a 64 tápanyag és/vagy élelmiszer-összetevő napi összértékét a 2009–2010-es USA Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Élelmiszeripari és tápanyag-táplálkozási adatbázisán alapuló Élelmezési minták egyenértékű adatbázisa alapján számolták ki 5 (FNDDS 5.0). 6 A résztvevőket kizárták, ha az energiafogyasztás valószínűtlen volt (kevesebb mint 600 kcal/d vagy nagyobb, mint 6000 kcal/d).

Kiszámítottuk a fehérje, a szénhidrátok, a rostok, a hozzáadott cukor, az összes zsír, a telített zsír, az egyszeresen telítetlen zsír és a többszörösen telítetlen zsír százalékos étrendi makrotápanyagainak százalékos arányát úgy, hogy az adott makrotápanyag grammját megszorozzuk 4-gyel (ha fehérje vagy szénhidrát) vagy 9-vel (ha zsír) elosztva a teljes napi kcal-val megszorozva 100-mal. A HEI-2015-et használtuk az étrend minőségének felmérésére. 15 A HEI-2015 összesített pontszáma 0 és 100 között mozog, magasabb pontszámokkal jelezve a diéta jobb minőségét. A megfelelőségi komponensek pontokat kapnak a magasabb étrendi bevitelért, amely magában foglalta az összes gyümölcsöt, az egész gyümölcsöt, az összes zöldséget, a zöldséget és a babot, a teljes kiőrlésű gabonákat, a tejterméket, az összes fehérjét, a tenger gyümölcseit és a növényi fehérjéket, valamint a telítetlen zsír: telített zsír arányt, és a mértékletességi komponensek pontokat kap alacsonyabb étrendi bevitelhez, amely finomított szemeket, telített zsírokat, nátriumot és hozzáadott cukrokat tartalmazott (táblázat (1. táblázat).

Asztal 1

Egészséges táplálkozás indexe 2015 * összetevők és pontozási standardok (módosítva a HEI-2015 összesített és összetevői pontozási szabványoktól https://www.fns.usda.gov/how-hei-scored components scoring standard elérve 2019. július 31.).

2.3. Kovariátusok

2.3.1. Testtömegindex, életkor, nem, faj/etnikai hovatartozás és társadalmi-gazdasági helyzet

A testtömeg-indexet (BMI) a kilogrammban kifejezett tömeg osztva a magasság négyzetméterével. A résztvevők maguk jelentették be, hogy nemük-e férfi vagy nő, a szűrés időpontjában mért életkoruk és fajuk/etnikai hovatartozásuk (mexikói-amerikai, más spanyol, nem spanyol fehér, nem spanyol fekete és más faj, beleértve a több fajot is) . A társadalmi-gazdasági helyzetet a szegénység/jövedelem arány - a háztartások jövedelme és az Egyesült Államok szegénységi küszöbe közötti arány - alkalmazásával értékelték.

2.3.2. A fizikai aktivitás

Kiszámítottuk a havi metabolikus ekvivalens (MET) perceket, hogy felmérjük a résztvevők szabadidős fizikai aktivitását. A heti átlagos MET perc kiszámításához minden résztvevő jelezte, hogy az elmúlt 30 napban 62 különböző fizikai tevékenységben, például gyaloglásban, udvari munkában vett részt, e tevékenységek időtartamát, és ha a tevékenység mérsékelt vagy erőteljes volt intenzitásában. Minden fizikai tevékenységhez (beleértve az időtartamot és az intenzitást is) MET-értéket rendeltünk a fizikai aktivitás összefoglalója alapján. 1 Minden résztvevő havi összes MET percét úgy számoltuk ki, hogy összesítettük a MET perceket.

2.3.3. Fájdalom csillapító

Az étrend és a gerincfájdalom fájdalomcsillapítással való összefüggésének megzavarása érdekében felmértük azt is, hogy a vizsgálat résztvevői beszámoltak-e valamilyen fájdalommal összefüggő vényköteles gyógyszerről. A fájdalomcsillapítókat 5 osztályba sorolták: Opioidok (kodein, fentanil, hidrokodon, hidrokodon/acetaminofen, hidromorfon, meperidin, metadon, morfin, oxikodon, oxikodon/acetaminofen és oxikodon/naloxon), NSAID-k (aszpirin, ibuprofen, celekoxox, celekox diklofenak, oxaprozin, piroxicam és naproxen), központilag ható gyógyszerek (epilepszia elleni gyógyszerek és antidepresszánsok: Triciklikus antidepresszánsok: (TCA: amitriptilin, nortriptilin, imipramin, klomipramin, doxepin és dezipramin); Szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók: inhibitorok: venlafaxin, duloxetin és milnacipran), antiepileptikumok (gabapentin, karbamazepin, pregabalin és fenitoin) és kannabisz.

2.4. Statisztikai analízis

3. Eredmények

3.1. A válaszadó jellemzői

A 2009–2010-es időszakban az NHANES-ben átvilágított felnőttek teljes száma 6684 volt. Ezek közül 5001 válaszolt a szociodemográfiai és ízületi gyulladásos kérdőívekre, 4151 pedig teljes étrendi, vényköteles gyógyszerek és fizikai aktivitási adatokkal is rendelkezett. Huszonnyolc embert kizártak az irreális alacsony vagy magas kalóriabevitel miatt. A 4123 résztvevő közül nyolcszáz (19,4%) jelezte, hogy krónikus gerincfájdalma van.

3.2. A demográfiai jellemzők összehasonlítása: krónikus gerincfájdalom és nem gerincfájdalom

Először összehasonlítottuk a demográfiai jellemzők megoszlását azok között az egyének között, akik krónikus gerincfájdalmat jelentettek, és azok között, akik nem, amit a 2. táblázat mutat be. 2. Azok a személyek, akik krónikus gerincfájdalmakról számoltak be, idősebbek voltak, a nem spanyol fehér nőknél a BMI magasabb, az alacsonyabb szegénység/jövedelem arány nagyobb valószínűséggel számolt be fájdalommal összefüggő gyógyszerek szedéséről az 5 értékelt kategóriában (opioidok, kannabisz, NSAID-ok), központilag ható vagy egyéb) vagy bármilyen fájdalommal járó gyógyszer. Megjegyzendő, hogy a krónikus gerincfájdalommal küzdő egyének körülbelül ugyanannyi kalóriát fogyasztottak, mint a fájdalom nélküliek (2159 vs 2137 kcal, P = 0,960).

2. táblázat

A gerincfájdalommal küzdő válaszadók szociodemográfiai és klinikai jellemzői, összehasonlítva a gerincfájdalmat nem jelentőkkel.

3.3. Az egészséges táplálkozási index összetevőinek és a makrotápanyagok bevitelének összehasonlítása a krónikus gerincfájdalom és a gerincfájdalom hiánya között

Ezután összehasonlítottuk az étrendi összetevők és a makrotápanyagok bevitelének ki nem igazított különbségeit a krónikus gerincfájdalmat jelentő és a nem jelentkező résztvevők között (táblázat (3. táblázat). 3). A teljes HEI pontszám szignifikánsan alacsonyabb volt azoknál a résztvevőknél, akik krónikus gerincfájdalmat jelentettek. A gerincfájdalomról beszámoló egyének szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el több HEI-összetevőnél, tükrözve az étrend megfelelőségét, beleértve az összes gyümölcs, teljes gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, tejtermék és zsírsav bevitelét. Ezenkívül a krónikus gerincfájdalmakról beszámoló résztvevőknek szignifikánsan alacsonyabb az összetevők pontszáma, ami tükrözi az étrendi mértékletességet, beleértve a nátriumot, a telített zsírokat és a hozzáadott cukrokat. Hasonlóképpen jelentős különbségek voltak az étrendi makrotápanyagok arányában, a kalória százalékában, ahol a krónikus gerincfájdalmakról beszámoló egyének lényegesen kevesebb fehérjét, több telített zsírt és több hozzáadott cukrot fogyasztottak.

3. táblázat

Egészséges táplálkozási index 2015 * a gerincvelővel rendelkező válaszadók összetevői, pontozási standardjai és étrendi makrotápanyag-bevitele, összehasonlítva a gerincfájdalmat nem jelentőkkel.

3.4. Az egészséges táplálkozás indexének összetevői, a makrotápanyagok bevitele és a krónikus gerincfájdalom

Kiszámítottuk az étrendi beviteli minták és a gerincfájdalom összefüggését a logisztikus regresszióval (táblázat (4. táblázat). 4). A teljes HEI-pontszám szempontjából a legmagasabb tertilisban levő egyének 24% -kal kisebb valószínűséggel jelentettek krónikus gerincfájdalmat, mint a legalacsonyabb tercilisek. Azok a személyek, akiknek az összes gyümölcs és az egész gyümölcs legmagasabb tertilitása volt, szintén szignifikánsan ritkábban jelentettek gerincfájdalmat. A mérsékelt HEI-pontszámoknál csak a hozzáadott cukor pontszám volt szignifikánsan összefüggésben a krónikus fájdalommal, ahol a legmagasabb pontszámú tertilitású (a legkevesebb hozzáadott cukor bevételt jelentő) egyének 29% -kal kisebb valószínűséggel jelentettek krónikus gerincfájdalmat. A legmagasabb hozzáadott cukorfogyasztású tertilisban élők 41% -kal nagyobb eséllyel számoltak be krónikus fájdalomról, mint a legalacsonyabb tertilitásban szenvedők. Hasonló eredményeket figyeltek meg a hozzáadott cukor bevitelének második tertilisében lévő egyéneknél, akik 46% -kal nagyobb valószínűséggel jelentettek krónikus fájdalmat azokhoz képest, akik a legalacsonyabb mennyiségű cukrot fogyasztották.

4. táblázat

Az összefüggés a krónikus gerincfájdalom esélyei, a HEI 2015 *, a HEI összetevői és az étrendi makrotápanyagok között.

4. Megbeszélés

A krónikus gerincfájdalom és az alacsonyabb étrendminőség közötti összefüggés oka lehet az, hogy a krónikus fájdalom diagnosztizálása után az emberek étkezési rendellenességei megváltoznak. A kutatások szerint a krónikus fájdalommal küzdő emberek rosszabb étkezési szokásokat tapasztalnak, mivel negatív hatással vannak az élelmiszerek vásárlására és elkészítésére (a fizikai működés csökkenése miatt), a fájdalomcsillapítók mellékhatásai és az étvágy csökkenése miatt. 14 A magas cukortartalmú tápanyagokban gazdag ételek fogyasztása fájdalomcsillapító hatást fejt ki és fokozza a fájdalom toleranciáját állatokban és emberekben egyaránt. 29 Mint ilyen, a krónikus fájdalommal küzdők kényelmesen étkezhetnek, hogy megbirkózzanak fájdalmaikkal. Ez a rosszul alkalmazkodó viselkedés közvetett hatásnak tűnik, amelyet inkább a stressz, a szorongástűrés és a katasztrofális fájdalom okoz, mintsem a fájdalom jelenléte. 29.

Gyengébb minőségű étrend fogyasztása növelheti a gerincfájdalom kialakulásának kockázatát. Újabb bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a bél-agy tengely milyen szerepet játszik a krónikus fájdalom kialakulásában. Az étrend minősége és a hozzáadott cukrok a bél mikrobiota összetételének legfontosabb befolyásolói. 28,33 A bél mikrobiota összetételének megváltozása a bélből származó neurotranszmitterek változásaihoz vezethet, amelyek viszont befolyásolhatják az agy neurotranszmitterének szintjét. Az agyi neurotranszmitter ezen változásai ezután befolyásolhatják a krónikus fájdalom kialakulását. 25,27

Vizsgálatunknak számos korlátja volt. A mindennapi életben nem mérték a fájdalom súlyosságát vagy a fájdalom interferenciáját. Ezenkívül a gerincfájás nélküli csoportba tartozó válaszadóknak más helyeken is lehetnek krónikus fájdalmaik, például térdízületi osteoarthritisük, mivel sem a fájdalom univerzális felmérését, sem egyéb krónikus fájdalom diagnózisok átfogó vizsgálatát nem végezték el. A krónikus fájdalom jelenléte a gerincfájdalom nélküli csoportban azonban gyengíti az étrend és a krónikus gerincfájdalom közötti kapcsolatot. Egy másik korlátozás az volt, hogy a krónikus fájdalom meghatározása teljes egészében a felmérés válaszadóinak önértékelési adatain alapult, és nem feltétlenül orvos vagy fájdalom-szakorvos diagnosztizálta.

Fontos, hogy az adatok keresztmetszeti jellege miatt nem tudtuk értékelni az okozati összefüggést. Mint ilyen, nem világos, hogy a rossz étrend minősége növeli-e a krónikus gerincfájdalom kialakulásának kockázatát, vagy ha a krónikus gerincfájdalom rosszabb minőségű étrendet fogyaszt, vagy mindkettőt. Bármelyik forgatókönyv negatív következményekkel jár az egészségre nézve, mivel az alacsonyabb étrendminőség jelentős hatással van a halálozásra és a morbiditásra.

Ennek a tanulmánynak több erőssége is volt. A minta etnikailag és faji szempontból sokszínű országos reprezentatív mintából származott. 31 A vény nélkül kapható és vényköteles fájdalomcsillapítókról egyaránt rendelkezésre állt információ, amely lehetővé tette számunkra, hogy ellenőrizzük a különböző gyógyszerek kategóriáinak az étrend és a krónikus gerincfájdalom közötti összefüggésre gyakorolt hatását. Fel tudtuk mérni a résztvevők fizikai aktivitását. Mivel az egészséges szokások gyakran összegyűlnek egymással, például a testmozgás és az egészséges táplálkozás, és a magasabb fizikai aktivitás alacsonyabb krónikus fájdalommal jár, modelljeinkben fontos volt ellenőrizni a fizikai aktivitás megalapozó hatását.

Összefoglalva: az étrend minősége szignifikánsan gyengébb volt azoknál, akiknek krónikus gerincfájdalmuk volt. A krónikus gerincfájdalommal rendelkezők lényegesen kevesebb teljes kiőrlésű gabonát, tejterméket, gyümölcsöt és rostot fogyasztottak, ugyanakkor több telített zsírt és cukrot is fogyasztottak. Bár nem világos, hogy az alacsonyabb étrendminőség krónikus gerincfájdalmat okoz-e, mégis megfelelő lenne tanácsot adni a krónikus gerincfájdalommal küzdő betegeknek, hogy: (1) azonosítsák és korlátozzák az étrendjükben a hozzáadott cukor forrásait, és (2) a hozzáadott cukrokat helyettesítsék természetes azok. Ez a táplálkozási útmutató összhangban áll az USDA 2015–2020 közötti étrendi útmutatójával Amerikában. 10 Az USDA kiváló forrásokkal rendelkezik a folyamat segítésére (https://www.usda.gov/topics/food-and-nutrition). A jövőbeni kutatásoknak a krónikus gerincfájdalom irányultságára és az étrend minőségi asszociációjára kell összpontosítaniuk, mind a biológiai, mind a viselkedési mechanizmusokra, amelyek ezt az összefüggést vezérlik, és meg kell vizsgálni, hogy ezek az összefüggések megtalálhatók-e más krónikus fájdalomállapotokban és populációkban.

Közzétételek

A szerzőknek nem jelentenek be összeférhetetlenséget.

Ezt a munkát a Nemzeti Egészségügyi Intézetek támogatták (R01 ES028802, P30 ES017885, P30 CA046592).