A krónikus szociális stressz hatása az elhízásra

Karen A. Scott

Cincinnati Egyetem Orvostudományi Főiskolája, Pszichiátria és Magatartási Idegtudományok Tanszék, 2170 East Galbraith Road, E 212, Cincinnati, OH 45237, USA

Susan J. Melhorn

Washingtoni Egyetem, Harborview Medical Center, 925 Ninth Avenue, Box 359780, Seattle, WA 98104, USA

Randall R. Sakai

Cincinnati Egyetem Orvostudományi Főiskolája, Pszichiátria és Magatartási Idegtudományok Tanszék, 2170 East Galbraith Road, E 212, Cincinnati, OH 45237, USA

Absztrakt

A túlsúly és az elhízás gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben. A stresszt az egyik olyan környezeti tényezőként javasolták, amely hozzájárulhat az elhízás kialakulásához. Ebben az áttekintésben megvitatjuk a krónikus stressznek való kitettség szerepét az elhízás kialakulásában, különös tekintettel a krónikus pszichoszociális stressz hatásaira. Különösen fontos a társadalmi stressz hatása az étrendi preferenciákra, az élelmiszer-fogyasztásra és a zsírszövet regionális eloszlására. Emberi és állatkísérletekből származó bizonyítékokat mutatunk be, amelyek összekapcsolják a szimpatikus idegrendszert és a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely hiperaktivitását a zsigeri elhízással, és hogy a stressz hajlamos megváltoztatni az ételfogyasztás szokásait, és elősegíti a tápanyagban sűrű "kényelmi ételek" utáni vágyat. Végül megvitatjuk a látható barázdarendszert, a krónikus társadalmi stressz modelljét, amelyet laboratóriumunkban a társadalmi alárendeltség viselkedési és anyagcsere-profilra gyakorolt hatásainak felmérésére használnak.

Bevezetés

Függetlenül attól, hogy az elhízást elősegítő gének valaha adaptívak vagy rosszul adaptívak voltak-e, mindkét hipotézis kiemeli a gén × környezet kölcsönhatások fontosságát. Őseink környezete és életmódja közötti különbség egyértelműen szerepet játszik az elhízás kialakulásában [5, 8, 9]. Más tényezők valószínűleg rugalmasságot vagy kiszolgáltatottságot biztosítanak a metabolikus diszfunkcióval szemben. A stresszt már régóta összefüggésbe hozzák az étrendi preferenciák, az étkezés, a súlygyarapodás és a zsír felhalmozódásának változásával, bár a specifikus mechanizmusokat kevésbé értik. Fontos, hogy a pszichés stressz összefügg a zsigeri zsigeri lerakódással, amely nagyobb egészségügyi kockázatokkal jár [10–13]. Ebben az áttekintésben felvázoljuk a stresszreakciót és azt, hogy ennek elvesztése hogyan befolyásolhatja negatívan az anyagcsere-egészséget az etetési viselkedés és az anyagcsere-funkció változásain keresztül. Felülvizsgáljuk az emberek és az állatmodellek bizonyítékait, különös tekintettel a laboratóriumunkban folyó krónikus társadalmi stressz vizsgálatokra.

A stresszválasz az egészségügyben

Egészséges egyéneknél a stressz reakciója rövid ideig tart. Az SNS aktiválódását gyorsan ellensúlyozza az ANS paraszimpatikus („pihenjen és emészthető”) ága. A HPA válasz negatív visszacsatolási hurkokon keresztül fejeződik be; a glükokortikoidok a PVN és az agyalapi mirigy szintjén lévő receptorokra hatnak, gátolva a CRH és az ACTH termelését és felszabadulását. Az olyan limbikus struktúráktól származó közvetett negatív visszacsatolás, mint a mediális prefrontális kéreg és a hippocampus, szintén hozzájárul a HPA tengely reakciójának megszűnéséhez. Noha a stresszválasz szükséges a túléléshez és az alkalmazkodáshoz, a patológia elhúzódása esetén felmerülhet. A sebezhető egyéneknél a krónikus stressznek való kitettség hátrányosan befolyásolhatja az egészség számos aspektusát [8, 9, 15].

Hogyan járulhat hozzá a társadalmi stressz az elhízáshoz?

A stresszválasz krónikus aktiválása

A krónikus szimpatikus aktiváció hatása az anyagcserére

HPA tengely hiperaktivitás

A társadalmi stressz okozza-e az emberi elhízást?

A stressz állatmodelljei

Nyilvánvaló technikai és etikai korlátok miatt korlátok vannak az emberen végzett stressz-vizsgálatokra. Nyilvánvaló, hogy nem etikus az embereket céltudatosan krónikus társadalmi stressznek kitenni. Évtizedekbe telik az emberi egészségre gyakorolt hosszú távú társadalmi stressz prospektív tanulmányainak elvégzése. Ezen okokból az állatmodellek segíthetnek olyan mechanizmusok tisztázásában, amelyek révén a stressz befolyásolja a fiziológiát. Nagyon fontos, hogy átgondolva mérlegeljük a használt modellt; etológiailag relevánsnak kell lennie az állat számára, és az emberi állapotra is át kell fordítania. Bár korábban azt feltételezték, hogy minden stresszor általában egyforma, most már rájövünk, hogy a pszichológiai és fiziológiai stresszorok nagyon különböző idegi áramköröket alkalmazhatnak [54, 55]. Ezért a társadalmi fajok társadalmi környezetben történő vizsgálata lehet a leghasznosabb az emberi állapot modellezésében. Számos fajt alkalmaztak a stressz hatásainak tanulmányozására, beleértve a főemlősöket, a rágcsálókat és a zebrafish-t.

Úgy tűnik, hogy az ízletes ételek és italok hozzáférése és fogyasztása enyhíti vagy megakadályozza a stressz egyes viselkedési és fiziológiai hatásait. A korábban említett tanulmányban a magas kalóriatartalmú étrend fogyasztása az agresszió és a szorongással kapcsolatos viselkedés csökkenésével járt SUB nőstény cynomolgus majmoknál [73]. A hím patkányok, amelyek napi hozzáférést biztosítottak kis mennyiségű édesített oldathoz, tompított HPA-tengely reakcióval rendelkeznek az akut stresszorokra, például a visszatartásra [74, 75 •].