Lusta bél szindróma: okai, tünetei, kezelése és diéta

Írta: Mohan Garikiparithi
| -> Vastagbél és emésztőrendszer | -> Megjelent 2018. április 9-én

lusta

A székletürítés alacsony gyakoriságát lusta bél szindrómának (LBS) nevezik. De mi is az a lusta vastagbél? A székletürítés normál gyakorisága naponta körülbelül háromszor, hetente háromszor, míg a lassú bél szindrómában szenvedő személynél kevesebb, mint két vagy három bélmozgás van hetente.

Székrekedést és egyéb tüneteket tapasztalhatnak. Valójában a székrekedés eseteinek körülbelül 15-30 százalékát a lusta bél szindróma okozza. A lassú tranzit székrekedés, egy másik név, amely az állapotra utal, bármely korcsoportban előfordulhat mind a férfiak, mind a nők esetében, de leginkább nők és idősek érintettek.

Mi okozza a lusta bél szindrómát?

A lusta bél szindrómát gyakran a hashajtókkal való visszaélésnek tulajdonítják. Ezt „visszapattanó székrekedésnek” nevezik, és az elméletet azért vitatták, mert nem alapozott meggyőző bizonyítékokra. A lusta bél szindróma egyéb okai a következők:

  • Étkezési rendellenességek, például anorexia vagy bulimia
  • Hirschprung-kór: Néhány idegsejt hiánya a vastagbélben, emiatt hibásan működik a székletnek a végbélbe történő mozgatásában
  • Kiszáradás
  • Nem megfelelő élelmi rost: A rost növeli a széklet térfogatát, ami lehetővé teszi, hogy jobban mozogjon az emésztőrendszeren keresztül. Az étrendben lévő nem megfelelő mennyiségű rost hozzájárulhat a bél alacsony mobilitásához és az LBS-hez
  • Idegrendszeri betegségek: Az autonóm enterális idegrendszer rendellenességei LBS-t eredményezhetnek

Melyek a lusta bél szindróma tünetei?

A lusta bél szindrómának számos jele és tünete van, amelyek mind az emésztőrendszer problémáival kapcsolatosak. A következők a leggyakoribb jelek:

  • Egy hét alatt kevesebb, mint három székletürítés hetekig-hónapokig tart
  • Lassú tranzit székrekedés, ami csökkent bélmozgáshoz vezet
  • A száraz, kemény ürülék okozta fájdalmas bélmozgás
  • Képtelenség vagy nehézség a megerőltetésben, mivel a bél összehúzódása gyenge
  • A puffadás általános érzése, esetleg vese- vagy derékfájással jár
  • Hányinger és fejfájás
  • Csökkent étvágy
  • Hiányos székletürítés a gyenge bélmozgás miatt

Melyek a lusta bél szindróma tünetei?

A lusta bél szindróma kezelésére az orvosok javasolják a székletürítés gyakoriságának normalizálását és a székletürítés megkönnyítését. Egyes kezelési lehetőségek közé tartozik az étrend kezelése, a nagyobb fizikai aktivitás, a gyógyszerek és a legrosszabb esetben a műtét.

Étrendkezelés: Az étrendben a rostok és a folyadékok fokozása két fontos lépés az LBS kezelésében. Következetesebb a teljes étrendváltás, de székletlágyítókat is fel lehet írni, ha a székrekedés túl fájdalmas vagy zavaró.

Növelje a folyadékbevitelt: Napi nyolc-12 csésze folyadék elfogyasztása segíthet az LBS tüneteinek enyhítésében.

Fokozott fizikai aktivitás: Számos olyan tanulmány készült, amely összekapcsolja a fizikai aktivitást a bélmozgás javulásával. Az időseknél gyakrabban előforduló LBS-t feltételezhetően az elégtelen aktivitás okozza. A futás, a jóga és az aerob testmozgás csak néhány lehetőség, amelyek hasznosak lehetnek az LBS néhány tünetének enyhítésében.

A vastagbelet stimuláló gyógyszerek: Gyógyszerek, például kolchicin, misoprostol, prukaloprid, eritromicin és tegaserod írhatók fel a bél aktivitásának serkentésére, hogy mozgást okozzanak.

Sebészet: A műtéti beavatkozásokat végső megoldásként használják az LBS kezelésére. A műtét célja a bél mozgásának helyreállítása, és jó hosszú távú sikerarányt mutatott. Ugyanakkor, mint minden műtétnél, itt is van némi kockázat, és nem lehet előre megjósolni, hogy a műtét sikeres lesz-e.

Diéta lusta bél szindróma esetén

A lusta bél szindrómában szenvedők fő két diétaváltása a víz és a rostok számának növekedése. A rost a növényekben található nem összeférhetetlen szénhidrát, és az amerikaiak többsége nem kap elegendő étrendet. Az élelmi rostok fellendítése elősegíti a széklet tömeges és lágyabbá tételét, enyhíti a székrekedést és a lusta bél szindróma kellemetlenségeit. Kutatások szerint az átlagos embernek 14 gramm rostra van szüksége 1000 elfogyasztott kalóriára. Más szavakkal, a nőknek napi 25 gramm rostot kell tartalmazniuk, míg a férfiaknak 38-at.

A rost rengeteg ételben megtalálható, a gabonától és hüvelyesektől a gyümölcsökig és zöldségekig. Az LBS-ben szenvedők számára az oldhatatlan rostokban gazdag ételek fogyasztása a legjobb javulás. Ez a fajta rost nem oldódik fel a vízben, ami lehetővé teszi, hogy söpörésként mozogjon az emésztőrendszeren, és ezzel élelmiszer-hulladékot hajtson végre. Ez javítja a rendszerességet és segít eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből. Néhány oldhatatlan rostot tartalmazó élelmiszer a teljes kiőrlésű kuszkusz, a teljes kiőrlésű kenyér, a zabkorpa, a bab, a búzakorpa, a paradicsom, az uborka és a sárgarépa.

Könnyű rostot adni étrendjéhez, akár snackként, akár étkezés közben fogyasztja. Több rostot kell hozzáadni lassan, több héten keresztül, hogy megakadályozza a hasi kellemetlenségeket. Kezdheti azzal, hogy reggel magas rosttartalmú gabonát fogyaszt, és oldalán friss gyümölcsök vannak. Bónuszként a gyümölcsökben lévő fruktóz kielégíti édességét, így a nap hátralévő részében nem vágyik túl sok cukros snackre. Készíthet zöld salátákat is rendszeres köretként ebédjéhez, és adhat hozzá babot vagy szemeket és magokat az extra rostokhoz. Ha rostot szeretne adni a vacsorához, cserélje ki a finomított szemeket teljes kiőrlésű gabonákkal, például barna rizzsel vagy teljes kiőrlésű tésztával.

A rostok növekedésével növelnie kell a folyadékbevitelt is. Az elfogyasztandó folyadék mennyisége attól függ, hogy mennyire aktív vagy, milyen éghajlaton élsz, milyen korú vagy egészségi állapotod van. A felnőtteknek átlagosan napi 8-12 csésze folyadékot (lehetőleg vizet) kell fogyasztaniuk. A tej, a gyümölcslé, a húsleves és a koffeinmentes tea szintén jó lehetőség.

Bármennyire is kellemetlen a lusta bél szindróma, kezelhető, és a tünetek javulhatnak. Az étrend, a testmozgás és a stresszcsökkentés tekintetében az életmód tartós változásával javulhat a tünetek enyhülése és az általános jobb érzés étkezés előtt, alatt és után. Ha a fent említett tünetek bármelyikét tapasztalja, beszéljen orvosával a megfelelő diagnózis érdekében.