Sárgaság

A sárgaság egy olyan tünet, amely különféle betegségek részeként alakulhat ki. A bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződésére utal. Ez akkor történik, amikor a kémiai bilirubin szintje megnő a véráramban. A bilirubinszint enyhe emelkedése a bőr sárgulását okozza. Ha a bilirubin szintje nagyon magas, a bőr barna vagy sárga árnyalatot kap. A sárgaság három fő típusba sorolható: hepatocelluláris, hemolitikus és obstruktív sárgaság. A hepatocelluláris sárgaság akkor fordul elő, amikor sérülés vagy betegség befolyásolja a májat. Hemolitikus sárgaság akkor alakul ki, amikor a vörösvértestek lebomlása gyorsított ütemben megy végbe. Az obstruktív sárgaság a máj, az epehólyag és a vékonybél között az epét szállító csövek elzáródásának eredménye. Egy ilyen elzáródás miatt a bilirubin nem hagyhatja el a májat, és ez sárgasághoz vezet.

tüneteinek

A sárgaság tünetei

A sárgaság tünetei közül a legkiemelkedőbb a bőr és a szemfehérje sárgás festése. Ez az elszíneződés először az arc régiójában válik észrevehetővé, majd elterjed a testen. A sárgaság egyéb gyakori tünetei a következők:

  • Fáradtság
  • Viszkető
  • Étvágytalanság
  • Fogyás
  • Hasi kényelmetlenség, az epeutak elzáródása esetén
  • Hányinger
  • Hányás
  • Letargia
  • Halvány színű széklet
  • Láz
  • Sötét sárga vizelet
  • Keserű íz a szájban

A sárgaság általában csecsemőknél alakul ki, általában nem sokkal a születés után. A sárgaság által érintett csecsemők sárgulhatnak, de ezt nehéz lehet azonosítani, mivel a csecsemők bőrtónusa eltér a felnőttektől. A sárgasági teszteket általában a születés után 36 órával végzik. Azt is meg lehet állapítani, hogy a csecsemő sárgaság-e, ha finoman megnyomja a csecsemő homlokát. Ha a bőr sárga színűnek tűnik a megnyomott területen, akkor lehetséges, hogy a csecsemő sárgaságú. Ha egyéb tünetek, például tartós sírás, kedvetlenség és rossz táplálkozás jelentkeznek, fontos, hogy a gyermek orvosi ellátásban részesüljön.

A sárgaság okai

A sárgaság főleg akkor fordul elő, ha az alapbetegség befolyásolja a vér bilirubinszintjét. Bizonyos esetekben a máj nem képes eltávolítani a bilirubint, míg más esetekben; a bilirubin felhalmozódhat a szövetekben. Néhány alapbetegség, amely sárgaságot eredményezhet, a következők:

  • Májgyulladás: Amikor a máj meggyullad, előfordulhat, hogy nem képes a bilirubin ártalmatlanítására.
  • Epeutak gyulladása: Az epevezeték az a cső, amelyen keresztül az epe átjut. Az epevezeték akut gyulladása akadályozhatja a bilirubin kiválasztódását és eltávolítását.
  • Epeutak elzáródása: A máj nem képes megfelelően eltávolítani a bilirubint, ha eltömődések vannak az epevezetékben.
  • Hemolitikus anémia: A vörösvértestek gyorsabb lebontása fokozott bilirubintermelést eredményez
  • Gilbert-szindróma: Ez egy olyan állapot, amely befolyásolja az enzimek működését, ami az epe helytelen kiválasztását eredményezi. A Gilbert-szindróma örökletes rendellenesség.
  • Kolesztázis: Ebben az állapotban az epe áthaladása érintett, ami felhalmozódik a májban.

Vannak olyan ritka rendellenességek is, amelyek sárgasághoz vezethetnek. Ezek tartalmazzák:

  • Crigler-Najjar-szindróma: Ez egy genetikai állapot, amely befolyásol bizonyos enzimeket, amelyek részt vesznek a bilirubin feldolgozásában
  • Dubin-Johnson szindróma: Egy másik örökletes rendellenesség, amely megzavarja a bilirubin eltávolítását a májsejtekből
  • Pszeudojaundice:Ez az állapot a béta-karotin szint növekedése miatt következik be. Leginkább a tápanyagot, a béta-karotint tartalmazó élelmiszerek megnövekedett fogyasztása miatt következik be. Ez egy ártalmatlan állapot, és nem jár magas bilirubinszinttel.

    • Gyógyszerek a sárgaság ellen

    A sárgaság kezelése általában a kiváltó ok diagnosztizálása után kezdődik. Ezután a kezelés a konkrét ok feloldására irányul. A vérszegénység miatt fellépő sárgaság kezelhető a vér vasszintjének emelésével vaskészítmények révén vagy vasban gazdag ételek bevitelével. A hepatitis által kiváltott sárgaság vírusellenes gyógyszerekkel kezelhető. Műtétre lehet szükség olyan esetekben, amikor az állapot elzáródások következtében alakul ki. Bizonyos esetekben akár sárgaság is kialakulhat bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként. Ilyen esetekben a sárgaság kezelhető az adagolás megváltoztatásával vagy a gyógyszer megváltoztatásával.

    Az orvosi kezelés azonban feltétlenül elengedhetetlen, nem csak a kezelés szempontjából, hanem ami még fontosabb a kiváltó ok pontos diagnosztizálásához, a megfelelő kezelés megkönnyítése érdekében. Az otthoni ápolás és az életmód módosítása azonban a kezelés és a gyógyulási folyamat fontos szempontja. Kipróbálhat más természetes módszereket is, amelyekről úgy gondolják, hogy segítenek a sárgaság kezelésében, de ezek közül a módszerek közül mind nem tudományosan bizonyított, ezért körültekintően járjon el. Néhány leggyakoribb sárgaság természetes gyógymód:

    Diéta sárgaságra

    A sárgaság felépüléséhez elengedhetetlen a megfelelő étrend és a megfelelő pihenés. Íme néhány hasznos étrendi tipp azok számára, akiket sárgaság érint:

    Javaslat sárgaságra

    A csecsemők sárgaságának megelőzésének legjobb módja az elegendő táplálás biztosítása. A szoptatott csecsemőknek a születés utáni néhány napban naponta 8-12 etetést kell kapniuk. A tápszerrel táplált csecsemők esetében a születés utáni első héten ajánlott egy-két uncia pár óránként.