Húgysav: A magas és az alacsony egyaránt veszélyes

- Az összes ok, a kardiovaszkuláris és a rákos halálozás fokozott kockázata

írta Nancy Walsh, a MedPage Today vezető munkatársa, 2018. május 11

alacsony

Koreai kutatók beszámoltak arról, hogy a húgysav magas és alacsony szintje egyaránt megnövekedett halálozási kockázattal jár, ami U alakú összefüggést mutat a szérum húgysavszintje és az összes ok, a szív- és érrendszeri, valamint a rákos halálozás között.

A férfiaknál például a legmagasabb húgysavszinttel rendelkezők között az összes okból bekövetkező halálozás kockázati hányada 2,39 (95% CI 1,57-3,66) volt, összehasonlítva a referencia kategóriával (a legalacsonyabb mortalitású húgysav kategória), míg a legalacsonyabb szinttel rendelkezők kockázati hányada 1,58 (95% CI 1,18-2,10) volt, Seungho Ryu, PhD, a szöuli Sungkyunkwan Egyetem Orvostudományi Karának és munkatársai szerint.

Hasonlóképpen a nőknél a minden okból bekövetkező halálozás kockázati aránya 3,77 (95% CI 1,17–12,17) volt a legmagasabb húgysav kategóriában és 1,80 (95% CI 1,10–2,93) a legalacsonyabb kategóriában - számoltak be a kutatók az Arthritis & Reumatológia.

A megnövekedett húgysav egyértelműen összefüggésbe hozható a köszvénygel és a vesekövekkel, és epidemiológiai vizsgálatok szerint ez hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz, a szív- és érrendszeri betegségekhez, a metabolikus szindrómához és a vesebetegségekhez is.

A húgysav ugyanakkor antioxidáns is, és alacsony szintje oxidatív stresszt és endotheliális diszfunkciót eredményezhet, ami hajlamos lehet olyan betegségekre, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

Korábbi tanulmányok, amelyek összefüggéseket kerestek a húgysavszint és a halál különböző okai között, ellentmondásos eredményekkel jártak, és elsősorban a magas szintek hatásaira összpontosítottak.

Ezért a húgysavszintek teljes skálája és az összes ok, a szív- és érrendszeri, valamint a rákos halálozás közötti lehetséges összefüggések felmérése céljából Ryu csoportja elemezte a Kangbuk Samsung Health Study eredményeit, amelybe 375 163 személy vett részt 2002 és 2012 között.

Minden résztvevő teljes körű kórtörténetet kapott, beleértve a gyógyszerhasználatot, a dohányzást és az alkoholfogyasztást, a testmozgást, a vérnyomást, a testtömeg-indexet, valamint a szérum koleszterin- és glükózszintjét. Halálleveleket a Koreai Statisztika szerzett.

Mivel a húgysavszint különbözik a férfiaknál és a nőknél, külön-külön nyolc csoportba sorolták őket. A férfiaknál a legalacsonyabb húgysav-kategória 3,5-4,4 mg/dl, a legmagasabb pedig 9,5 mg/dl vagy annál nagyobb volt. A nők esetében a legalacsonyabb 2,5-3,4 mg/dl, a legmagasabb pedig 8,5 vagy annál magasabb volt. A referencia kategóriák a férfiaknál 6,5-7,4 mg/dl, a nőknél 3,5-4,4 mg/dl voltak.

A legmagasabb szintű férfiak körében a kardiovaszkuláris és a rákos halálozás kockázati aránya 3,76 (95% CI 1,54–9,20) és 2,67 (95% CI 1,47–4,87) volt, míg a legmagasabb szintű nőknél a a kardiovaszkuláris mortalitás 11,44 (95% CI 2,74-47,68).

A legalacsonyabb szinttel rendelkező férfiak körében a kardiovaszkuláris és rákos halálozás kockázati aránya 1,50 (95% CI 0,62-3,64) és 1,38 (95% CI 0,91-2,11) volt, egyik sem volt szignifikáns. A legalacsonyabb szintű nőknél a kardiovaszkuláris és rákos halálozás kockázati aránya 3,96 (95% CI 1,37-11,47) és 1,58 (95% CI 0,76-3,29) volt, utóbbi nem volt szignifikáns.

Többváltozós modellekben a húgysavszint és a minden okot okozó mortalitás közötti U-alakú kapcsolat inflexiós pontja a férfiaknál körülbelül 7 mg/dl, a nőknél 4 mg/dl volt.

Az alcsoportelemzések során a húgysavszint és a mortalitás közötti összefüggések nem mutattak kölcsönhatásokat alkohollal vagy dohányzással, testmozgással, testtömegindexszel vagy társbetegségekkel, beleértve a cukorbetegséget és a krónikus vesebetegségeket.

A tanulmány mind a férfiak, mind a nők esetében megnövekedett kockázatot mutatott az alacsony húgysavszintű, minden okból bekövetkező halálozásra, valamint a férfiaknál a rákos és a nőknél a kardiovaszkuláris halálozásra. "A hipourikémiában szenvedő egyének feltételezése szerint az érelmeszesedéses megbetegedések fokozott kockázata alakul ki a csökkent antioxidáns potenciál miatt" - jegyezték meg a kutatók. Ezenkívül "alacsony húgysav-körülmények között rákos sejtek proliferációjának indukcióját figyelték meg reaktív oxigénfajok termelésével egérmodellben".

Ami a hiperurikémia és a mortalitás hátterében rejlik, az oxidatív stressz és a gyulladásos rendellenességek szerepet játszanak. "A hiperurikémia aktiválhatja az NLRP3 gyulladásos rendszert és az interleukin-1Β termelését indukálhatja", ami viszont gyulladásos kaszkádhoz vezet.

"Az intracelluláris hiperurikémia gyulladásos stresszt is generál reaktív oxigénfajtákból/reaktív nitrogénfajták generációjából és a ciklooxigenáz 2 aktiválásából" - magyarázták.

A tanulmány korlátai között szerepelt az információ hiánya az étrendről és az urátcsökkentő gyógyszerekről, valamint a húgysavszint egyetlen mérésére való támaszkodás, valamint csak egy viszonylag fiatal ázsiai népesség bevonása.

A tanulmányt a Koreai Nemzeti Kutatási Alapítvány, az Oktatási Minisztérium, valamint az Egészségügyi és Jóléti Minisztérium támogatta.