A magas fehérjetartalmú diéták a középkorban lerövidíthetik az életet

De ugyanez a tanulmány azt találta, hogy fordítva igaz, amikor az emberek idősek lettek

Robert Preidt írta

HealthDay riporter

2014. március 4., KEDD (HealthDay News) - Középkorú milliók milliói naponta steakeket, sajtburgereket és egyéb fehérjében gazdag ételeket fogyasztanak.

Két tanulmány szerint a magas hús- és sajttartalmú étrend, ha középkorban fogyasztjuk, lerövidítheti az emberek életét.

Meglepetésként azonban ugyanaz a kutatócsoport megállapította, hogy idősebb korban sok állati eredetű fehérje fogyasztása valóban az ellenkezőjét teheti.

"A kutatás azt mutatja, hogy az alacsony fehérjetartalmú étrend középkorban hasznos a rák és az általános halálozás [halál] megelőzésében" - mondta Eileen Crimmins, a dél-kaliforniai egyetem AARP gerontológiai tanszékének egyik társszerzője egyetemi hírekben kiadás. "Javasoljuk azonban azt is, hogy idősebb korban fontos lehet az alacsony fehérjetartalmú étrend elkerülése, hogy lehetővé váljon az egészséges testsúly fenntartása és a törékenység elleni védelem."

Az eredményeket március 4-én tették közzé a folyóiratban Sejtanyagcsere

A tanulmány során a kutatók több mint 6800 középkorú és idősebb felnőtt adatait vizsgálták az Egyesült Államokban. Megállapították, hogy azoknak az 50 éves fiataloknak, akik kalóriájuk több mint 20 százalékát állati fehérjékből - főleg húsból vagy tejtermékekből nyerték - négyszeresére nőtt a rák vagy a cukorbetegség okozta halálozás kockázata. És az elkövetkező 18 évben szinte kétszeresen megnövekedett bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata, összehasonlítva az alacsonyabb fehérjetartalmú kezelést alkalmazókkal.

Még a középkorúaknál is, akik csak "mérsékelt" mennyiségű állati fehérjét fogyasztottak, háromszorosára nőtt a rák okozta halálozás kockázata - jelentették a kutatók.

Ez a megnövekedett halálozási kockázat jóval alacsonyabb vagy egyáltalán nem volt olyan 50 éves korosztályban, akik főleg növényekből származó magas fehérjetartalmú étrendet fogyasztottak - tették hozzá a kutatók.

A tanulmány azonban azt is megállapította, hogy a 65 évesnél idősebb embereknek, akik nagy mennyiségű állati fehérjét fogyasztottak, 60% -kal alacsonyabb volt a rákos halál kockázata, és 28% -kal alacsonyabb a bármilyen okból történő halálozás kockázata azokhoz az emberekhez képest, akik elzárkóztak a hús és tejtermékek elől ebben a korban. Hasonló előnyöket tapasztaltak azoknál az időseknél is, akiknél a fehérjebevitel mérsékelt volt.

Folytatás

"Az amerikaiak többsége körülbelül kétszer annyi fehérjét eszik, mint kellene, és úgy tűnik, hogy a legjobb változás az lenne, ha csökkentenék az összes fehérje, de különösen az állati eredetű fehérjék napi bevitelét" - legalább középkorban - véli tanulmány vezető szerző Dr. Valter Longo, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa elmondta az egyetem sajtóközleményében. "De ne essen extrém a fehérje kivágásában; a védettől az alultápláltig nagyon gyorsan válhat."

Egy második, ezúttal egereken végzett vizsgálat szerint a magas fehérjetartalmú, alacsony szénhidráttartalmú étrend lerövidítette a rágcsálók élettartamát.

Összességében az eredmények "meggyőző bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a magas fehérjetartalmú étrend - különösen, ha a fehérjék állatokból származnak - közel olyan rossz, mint az egészségre dohányzás" - mondta Longo egy folyóiratban megjelent sajtóközleményben. Ő volt az emberen végzett vizsgálat vezető szerzője.

A fehérjefogyasztásnak a korai halálozás kockázatára gyakorolt hatása részben a természetes növekedési hormon és az IGF-1 nevű sejtes növekedési faktor aktivációjának tudható be - magyarázták a kutatók.

"Különösen e tényezők aktivitása, de a testtömeg is természetes módon csökken az öregedéssel, ami megmagyarázhatja, hogy az idősebb emberek miért nem csak profitáltak, hanem úgy tűntek, hogy rosszabbul járnak, ha alacsony fehérjetartalmú étrendet fogyasztanak" - mondta Longo.

A kutatók úgy vélik, hogy a tanulmányok elősegítik az étrend és az egészség közötti kapcsolatok megértését.

"Kifejezetten megmutattuk, miért van az, hogy a kalóriák nem egyformák - meg kell vizsgálnunk, honnan származnak a kalóriák és hogyan hatnak egymásra" - mondta a folyóirat sajtóközleményében Steve Simpson, az egérkutatás vezető szerzője.

"Ez a kutatás óriási hatással van arra, hogy mennyi ételt eszünk, testzsírunkat, szívünket és anyagcsere-egészségünket, és végső soron életünk időtartamát" - mondta Simpson, az ausztráliai Sydney Egyetem kutatója.