A magnézium elem tényei
A magnézium kémiai elem alkáliföldfémnek minősül. Humphrey Davy fedezte fel 1808-ban.
Data Zone
| Osztályozás: | A magnézium alkáliföldfém |
| Szín: | ezüstfehér |
| Atomsúly: | 24.305 |
| Állapot: | szilárd |
| Olvadáspont: | 650 o C, 923 K |
| Forráspont: | 1090 oC, 1363 K |
| Elektronok: | 12. |
| Protonok: | 12. |
| Neutronok a legdúsabb izotópban: | 12. |
| Elektronhéjak: | 2,8,2 |
| Elektronkonfiguráció: | 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 |
| Sűrűség @ 20 o C-on: | 1,738 g/cm 3 |
Reakciók, vegyületek, sugarak, vezetőképesség
| Atom térfogat: | 13,97 cm 3/mol |
| Szerkezet: | hcp: hatszögletű bezárva |
| Keménység: | 2,5 mohs |
| Fajlagos hőteljesítmény | 1,02 J g -1 K -1 |
| A fúzió hője | 8,48 kJ mol -1 |
| A porlasztás hője | 146 kJ mol -1 |
| Párolgási hő | 127,4 kJ mol -1 |
| 1. ionizációs energia | 737,7 kJ mol -1 |
| 2. ionizációs energia | 1450,6 kJ mol -1 |
| 3. ionizációs energia | 7732,6 kJ mol -1 |
| Elektron affinitás | 78 kJ mol -1 |
| Minimális oxidációs szám | 0 |
| Min. általános oxidáció sz. | 0 |
| Maximális oxidációs szám | 2 |
| Max. általános oxidáció sz. | 2 |
| Elektronegativitás (Pauling-skála) | 1.31 |
| Polarizálhatóság térfogata | 10,6 Å 3 |
| Reakció levegővel | erőteljes, w/ht: MgO, Mg3N2 |
| Reakció 15 M HNO3-tal | erőteljes ⇒ NOx, Mg (NO3) 2 |
| Reakció 6 mólos sósavval | enyhe ⇒ H2, MgCl2 |
| Reakció 6 M NaOH-val | egyik sem |
| Oxid (ok) | MgO |
| Hidrid (ek) | MgH2 |
| Klorid (ok) | MgCl2 |
| Atomi sugár | 150 óra |
| Ionos sugár (1+ ion) | - |
| Ionos sugár (2+ ion) | 86 óra |
| Ionos sugár (3+ ion) | - |
| Ionos sugár (1-ion) | - |
| Ionos sugár (2-ion) | - |
| Ionos sugár (3-ion) | - |
| Hővezető | 156 W m-1 K -1 |
| Elektromos vezetőképesség | 22,4 x 106 S m-1 |
| Fagyás/olvadáspont: | 650 o C, 923 K |
Fém magnézium. Kép: Maral10.
Fekete kémiai felfedezésekor az emésztési zavar gyógymódjaként vizsgálta a magnesia alba-t (magnézium-karbonát). A magnézium-hidroxiddal készített magnézium-tejet ma az emésztési zavarok enyhítésére használják. A hidroxidnak előnye van Black karbonátjával szemben: gyomorsavval (HCl) reagálva nem szabadul fel szén-dioxid, így nem okoz böfögést. Ugyanakkor magnézium-kloridot képez, amely hashajtó.
A magnézium intenzív, fehér fényt ad a tűzijátékokban.
A magnézium felfedezése
Valaha úgy gondolták, hogy a magnézium és a kalcium ugyanaz az anyag. 1755-ben Joseph Black skót vegyész kísérletekkel kimutatta, hogy a kettő különbözik egymástól. Black ezt írta:
"Kísérletekkel már megállapítottuk, hogy a magnesia alba [magnézium-karbonát] egy különleges föld és fix levegő vegyülete." (1)
A magnéziumot először Sir Humphrey Davy izolálta 1808-ban, az angliai Londonban. Davy épített egy nagy akkumulátort, és arra használta, hogy sókon keresztül áramolja az áramot. Ennek során több alkáli- és alkáliföldfémet fedezett fel vagy izolált először.
A magnézium esetében Davy módszere hasonló volt a báriumhoz, a kalciumhoz és a stronciumhoz alkalmazott módszerhez.
Davy nedves magnézium-oxidból és vörös higany-oxidból készített pasztát. (2)
A pasztába mélyedést tett, és körülbelül 3,5 gramm higanyfémet helyezett el negatív elektródként. Platinát használt pozitív elektródként. Davy a kísérletet benzin (folyékony szénhidrogén, amely alatt azt találta, hogy biztonságosan tárolhatja a káliumot és a nátriumot).
Amikor a pasztán keresztül áramot áramoltattak, a higany elektródán magnézium-higany amalgám képződött. (A későbbi kísérletekben Davy nedves magnézium-szulfátot használt az oxid helyett, és az amalgámot sokkal gyorsabban kapta meg.) (2)
A higanyot ezután melegítéssel eltávolították az amalgámból, így magnézium-fém maradt. (2)
1808 júniusában a Royal Society-nek tartott előadásában Davy leírta, hogy a kapott magnézium nem tiszta, mert nehézségeket okoz a higany teljes eltávolítása a magnéziumból. Megfigyelhette azonban, hogy a levegőben a fém fehér porrá vált, súlya növekedett, miközben oxigénnel reagált és visszatért az oxid formájába. (2)
Davy úgy gondolta, hogy az új fém logikai neve „magnézium” volt, ehelyett „magnium” -nak nevezte.
Úgy gondolta, hogy a „magnium” elnevezés „kifogásolható, de a magnéziumot már alkalmazták a fémes mangánra…”
1812-re Davy meggondolta magát, követve a „filozófiai barátok őszinte kritikáját”, és az új fém magnézium néven vált ismertté, míg a fémes mangán ... mangánként vált ismertté. (3)
A magnézium neve a magneziumból származik, amelyet Davy használt a kísérletében. A magnezia a görögországi Thesszália kerület, ahol magnesia alba [magnézium-karbonát] található.
Franciaországban 1830-ban Antoine Bussy közzétette művét, amely megmutatta, hogyan lehet tiszta magnézium-fémet nyerni. Bussy elolvasta Friedrich Wöhler 1828-as kiadványát arról, hogyan állított elő tiszta alumíniumot az alumínium-klorid és a kálium reakciójával. Analógia alapján Bussy úgy gondolta, hogy valami hasonlót tehet a magnézium-kloridból tiszta magnézium előállításáért; igaza volt.
Vörös hő alatt magnézium-kloridot reagáltatott káliumgőzzel, és tiszta magnéziumot kapott. Azt írta: "A fém ezüstfehér, nagyon ragyogó, nagyon képlékeny, kalapács alá simul pelyhekké ... híg savak támadják meg a fémet, hidrogént szabadítva fel." (4)
- Miért érdemes kerülni a magnézium-sztearátot a kiegészítőkben
- Triphala 8 egészségügyi ellátások; Táplálkozási tények és receptek - HealthifyMe
- Triphala 8 egészségügyi ellátások; Táplálkozási tények és receptek - HealthifyMe
- Törökország - Leírás, élőhely, kép, étrend és érdekes tények
- Mi a ketogén étrend Keto diéta Tények, kutatások és variációk