A mellékvese tumor diagnózisa

  • itthon
  • A rák típusai
  • Navigálás a rákellátásban
  • A rákkal való megbirkózás
  • Kutatás és érdekképviselet
  • Túlélés
  • Blog
  • Rólunk

A mellékvese daganata: diagnózis

EZEN AZ OLDALON: Megtalálja azoknak a gyakori teszteknek, eljárásoknak és vizsgálatoknak a listáját, amelyek segítségével az orvosok kideríthetik, mi a baj, és azonosíthatják a probléma okát. További oldalak megtekintéséhez használja a menüt.

tumor

Az orvosok sok tesztet alkalmaznak a daganat megtalálásához vagy diagnosztizálásához. Teszteket is végeznek annak megállapítására, hogy a daganat rákos-e, és átterjedt-e a test egy másik részére onnan, ahonnan indult. Ha ez megtörténik, metasztázisnak nevezik. Néhány teszt azt is meghatározhatja, hogy mely kezelések lehetnek a leghatékonyabbak.

A mellékvese daganatának diagnosztizálásához a vér- és vizeletvizsgálatok (lásd alább) bizonyos anyagok jelenlétét keresik, amelyek segítenek meghatározni, hogy a tumor funkcionális vagy nem funkcionális-e. Számítógépes tomográfia (CT vagy CAT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) (lásd alább) hasznos lehet a diagnózis felállításában és annak értékelésében, hogy a mellékvese daganata rákos-e. Képalkotó teszteket is lehet használni annak kiderítésére, hogy a rákos daganat átterjedt-e. A képalkotó vizsgálatok a test belsejének képeit mutatják. Az orvosok teszteket is végezhetnek, hogy megtudják, mely kezelések működhetnek a legjobban.

Ez a lista leírja az ilyen típusú daganatok diagnosztizálásának lehetőségeit, és nem minden felsorolt ​​tesztet alkalmazunk minden ember számára. Orvosa figyelembe veheti ezeket a tényezőket a diagnosztikai teszt kiválasztásakor:

A feltételezett daganat típusa

Jelei és tünetei

Az Ön kora és egészségi állapota

A korábbi orvosi vizsgálatok eredményei

Az alapos fizikális vizsgálat mellett a következő tesztek alkalmazhatók a mellékvese daganatának diagnosztizálására:

Vér- és vizeletvizsgálatok. A vér- és vizeletvizsgálatok segítenek a mellékvese hormonok mennyiségének mérésében, amelyek képesek funkcionális daganat kimutatására. 24 órás vizeletmintára is szükség lehet. Ehhez a vizsgálathoz egy személynek meg kell gyűjtenie az összes vizeletét egy teljes 24 órás időszak alatt, így laboratóriumi vizsgálatokhoz használható. A teszt eredményei segítenek az orvosnak nyomon követni, hogy milyen gyorsan termelődnek a különféle hormonok.

Az orvosok által keresett hormonok egyike a stressz hormon kortizol. Egy speciális teszt, az úgynevezett dexametazon-szuppressziós teszt ellenőrzi a kortizol szintjét. Ehhez a teszthez felkérhetik, hogy előző este vegyen be egy tablettát. Ez a tabletta olyan gyógyszert tartalmaz, amely a kortizol módjára hat a szervezetben. Amikor valaki, akinek nincs mellékvese daganata, beveszi ezt a gyógyszert, teste kevesebb kortizolt és más hormont termel. Ha azonban valakinek mellékvese daganata van, a kortizol szintje a gyógyszer szedése után is magas marad. Tájékoztassa kezelőorvosát bármilyen szedett gyógyszerről, még vény nélkül kapható gyógyszerekről, vitaminokról és növényi gyógyszerekről is, mert ezekre az információkra az eredmények helyes értelmezéséhez van szükség.

Biopszia. A biopszia egy kis mennyiségű szövet eltávolítása mikroszkóp alatt történő vizsgálat céljából. Ha az orvos azt gyanítja, hogy a rák a test egy másik részéről átterjedt a mellékvesére, biopsziát lehet végezni annak kiderítésére, hogy hol kezdődött a rák, ami segíthet az orvosnak a kezelés megtervezésében. Ha erre szükség van, keskeny, üreges tűt használnak a szövet összegyűjtésére. Ezt nevezik finom tű biopsziának vagy finom tűvel történő aspirációnak. A biopsziát radiológus végzi, aki speciális képalkotó eljárásokkal, például CT-vizsgálatokkal (lásd alább) vezeti a tűt közvetlenül a tumorba. Ezután egy patológus elemzi a biopszia során eltávolított mintá (ka) t. A patológus olyan orvos, aki a laboratóriumi vizsgálatok értelmezésére és a sejtek, szövetek és szervek értékelésére szakosodott a betegség diagnosztizálására.

CT vagy CAT vizsgálat. A CT-vizsgálat háromdimenziós képet készít a test belsejéről, különböző szögekből készített röntgensugarak felhasználásával. A számítógép ezeket a képeket ezután részletes, keresztmetszeti nézetbe egyesíti, amely minden rendellenességet vagy daganatot mutat. Előfordul, hogy a szkennelés előtt egy speciális színezéket, amelyet kontrasztanyagnak neveznek, a kép jobb részleteinek biztosítása érdekében. Ezt a festéket gyakran perifériás intravénás (IV) vonalon keresztül injektálják a beteg vénájába. Ez a vonal egy rövid, műanyag cső, amelyet a vénába helyeznek, amely lehetővé teszi az egészségügyi csapat számára, hogy gyógyszereket vagy folyadékot adjon.

MRI. Az MRI mágneses mezőket, nem röntgensugarakat használ a test részletes képeinek elkészítéséhez. Az MRI a tumor méretének mérésére is használható. A letapogatás előtt egy kontrasztanyagnak nevezett speciális színezéket adnak a tisztább kép érdekében. Ez a festék beadható a páciens vénájába, vagy tabletta formájában adható be.

Metaiodobenzil-guanidin (MIBG) vizsgálat. A MIBG az adrenalinhoz hasonló vegyi anyag, amely neuroendokrin daganatban gyűlik össze. A MIBG-vizsgálat kimutathatja a mellékvese velő daganatát, amely esetleg nem jelenik meg röntgenen. A beolvasás 2 egymást követő napon történik. Az első napon MIBG injekciót adnak a karba. Néhány órával később képek készülnek egy speciális kamerával, amely megmutatja, hogy a MIBG hol vagy hol található a testben. Másnap reggel újabb képek készülnek, és szükség esetén a folyamat megismételhető.

Mellékvese-vétel (AVS). Ritka esetekben a páciensnek lehetnek hormontermelő daganatos tünetei, de a CT vagy MRI vizsgálatok nem azonosíthatják a daganatot, vagy a betegnek kicsi a tömege mindkét mellékvesén. Ilyen esetekben egy beavatkozó radiológus megvizsgálhatja a vért az egyes mellékvesék vénáiból. Az egyes mirigyekből származó vért megvizsgálják annak megállapítására, hogy a tömeggel együttes extra hormon származik-e a mellékveséből. Ezt az eljárást csak szakemberek végzik, és egy speciális radiológiai központban végzik.

A diagnosztikai tesztek elvégzése után orvosa az összes eredményt áttekinti Önnel. Ha a diagnózis daganat, ezek az eredmények szintén segítenek az orvosnak leírni. Ezt nevezzük színpadképzésnek.

A Az útmutató következő szakasza a Szakaszok. Ez elmagyarázza, hogy az orvosok milyen rendszert használnak a betegség mértékének leírására. Vagy használja a menüt egy másik szakasz kiválasztásához, hogy folytassa az útmutató olvasását.