Fő étkezési szokások a menstruációs fájdalommal kapcsolatban: beágyazott esettanulmány

Absztrakt

Háttér

A dysmenorrhoea az egyik legelterjedtebb nőgyógyászati rendellenesség, amelyet a fiatal nők körülbelül kétharmada tapasztal a menstruáció alatt. Az irodalom szerint a táplálkozás kulcsszerepet játszhat a dysmenorrhoea prevalenciájában és súlyosságában. Ennek a tanulmánynak a célja az étrendi szokások és a diszmenorrhoea kockázata közötti összefüggés vizsgálata az egyetemisták körében.

Mód

Egymásba ágyazott esettanulmányt végeztek az Urmia Orvostudományi Egyetem 293 hallgatója között, akiket véletlenszerűen vettek fel arányos klaszter mintavételi módszerrel. 293 hallgatóból 46 közepesen súlyos és súlyos dysmenorrhoában szenvedő és 54 diszmenorrhoea nélküli hallgatót rendeltek az esethez, illetve a kontroll csoporthoz. A hallgatók fő táplálkozási szokásait faktoranalízissel azonosítottuk, és az étkezési szokások és a dysmenorrhoea kockázata közötti összefüggést logisztikai regressziós elemzéssel vizsgáltuk az SPSS 20-ban.

Eredmények

Három fő táplálkozási szokást találtak és jelöltek „laktó-vegetáriánus”, „snack” és „vegyes étel” mintákként. A dysmenorrhoea kórtörténetének ellenőrzése után a „snack” minta második és harmadik tertilisában lévő alanyok 4,23 volt (95% CI = 1,32–13,58, P = 0,01) és 3,41 (95% CI = 1,10–10,50, P = 0,03) -szorosa, nagyobb eséllyel mérsékelt vagy súlyos dysmenorrhoea tapasztalható az első tertilis alanyokkal összehasonlítva. Nem volt szignifikáns összefüggés a dysmenorrhoea kockázata és két másik táplálkozási szokás között.

Következtetések

Az eredmények azt mutatják, hogy a „harapnivalók” betartása a menstruáció során a közepes vagy súlyos dysmenorrhoea fokozott kockázatával jár együtt a fiatal nők körében.

Háttér

Tudomásunk szerint korlátozott számú tanulmány vizsgálta az étrendi szokások és a dysmenorrhoea összefüggését. A közelmúltban az étrendi szokásokra való összpontosítás alternatív módszernek tekinthető az étrend és a betegségek kockázata közötti összefüggés értékelésére [8]. Az egyételes megközelítéstől eltérően az étkezési szokások az egyének szokásos fogyasztását deklarálják az ételek, italok és tápanyagok arányának, gyakoriságának és variációjának megfelelően [9]. Bár az egyéles elemzések értékes eredményeket hoznak, fogalmi és módszertani korlátokkal szembesülnek. Mivel az emberek ételt fogyasztanak elkülönített étrend helyett, a tápanyagok és az ételek hatása szinergizálódhat vagy kölcsönhatásba léphet egymással, ami akadályozhatja különálló hatásaik vizsgálatát [8]. Ezenkívül az egyszeri étel elemzését megzavarhatja az étrendi szokások hatása [8]. Barnard és munkatársai által végzett keresztezett klinikai vizsgálatban. [10] egy alacsony zsírtartalmú vegetáriánus étrenddel végzett beavatkozás két menstruációs ciklus alatt csökkentette a dysmenorrhoea időtartamát és súlyosságát. A tanulmány célja az étrendi szokások és a dysmenorrhoea kockázata közötti kapcsolat vizsgálata az Urmia Orvostudományi Egyetem egyedülálló és egészséges női hallgatói között.

Mód

Tervezés és résztvevők

Egy beágyazott esetkontroll-tanulmányt végeztek 2016. április és július között egy orvosi főiskolán, Urmiában, Irán nyugati Azarbaijan tartományában. Ez az egyetem 7 karból áll (Orvostudomány, Gyógyszerészet, Mentős, Egészségügy, Ápolás és Szülésznő, Fogászat és Nemzetközi Kirendeltség), és 5 oktató kórházat működtet. A minta méretét a következő képlettel számítottuk:

Résztvevő toborzás folyamatábrája

Adatgyűjtés

A testtömeget (cipő nélkül és könnyű ruhában) 0,01 kg pontossággal mértük digitális mérleg (Beurer BF18 Digital Scale) segítségével. A magasságot cipő nélküli álló helyzetben 0,1 cm pontossággal mértük. A BMI-t úgy számoltuk ki, hogy a kilogrammban elosztott súlyt elosztjuk a négyzetméterben kifejezett magasságukkal.

Adatelemzés

Az összes statisztikai elemzést az IBM SPSS Software Package for Windows (20.0 verzió, Armonk, NY: IBM Corp) segítségével végeztük. A Kolmogorov – Smirnov-próbát használtuk annak meghatározására, hogy a folyamatos változók normális eloszlást követnek-e. Független minták t-tesztjét, Mann-Whitney U tesztjét, Pearson chi négyzet tesztjét és Fisher pontos tesztjét alkalmazták a folyamatos vagy kategorikus változók összehasonlítására az eset és a kontroll csoport között. Az étrendi szokások azonosításához fő komponens elemzést végeztünk, és a faktorokat varimax rotációval forgattuk. Az 1,8-nál nagyobb tényező-sajátérték alapján megállapítottuk a sziklatörés töréspontját és a faktorok értelmezhetőségét, a tényezőket (táplálkozási szokásokat). Ezeket a tényezőket olyan élelmiszercsoportok alapján nevezték ki, amelyek faktorterhelése> 0,2. Számítási tényező után pontszámok minden egyes egyén esetében a résztvevőket pontszámok tertilei alapján kategorizáltuk, és az első tertile-t tekintettük referenciaként. Logisztikai regresszióval számítottuk a nyers és korrigált esélyhányadot (OR) és a 95% -os konfidencia intervallumokat az étrendi szokások és a dysmenorrhoea kockázata közötti összefüggés értelmezéséhez. A kiigazított OR-kat kiszámítottuk a dysmenorrhoea kórtörténetének kiigazításával. A P értéke

Eredmények

A 293 hallgató között a dysmenorrhoea gyakorisága 74,3% (95% CI; 69,3, 79,3%) (enyhe dysmenorrhoea 17,7%, mérsékelt dysmenorrhoea 45,7% és súlyos dysmenorrhoea 10,9% volt). A résztvevők életkorának átlagos ± SD (standard deviáció) értéke 22,2 ± 2,18 év (tartomány, 19–30), a menarche életkora 13,23 ± 1,34 év (tartomány, 9–18), a menstruációs ciklus hossza 28,39 ± 3,45 nap (tartomány, 20–50) és a vérzés hossza 5,6 ± 1,47 nap (tartomány, 2–11). Ami a családi és lakóhelyi státuszt illeti, a 293 hallgató közül 266 (90,8%) egyedülálló (9,2% házas volt), 165 (54,3%) pedig a kollégiumokban lakott. 46 eset és 54 kontroll menstruációs jellemzőit, fizikai aktivitását és depressziós/szorongásos szintjét az 1. táblázat mutatja. A kontroll csoporthoz képest az esetekben általában magasabb volt a menstruációs áramlás szintje (F = 5,89, P = 0,01), a családi kórelőzményben előforduló nagyobb gyakoriságú dysmenorrhoea (Pearson chi négyzet = 12,4, df = 1, P 1. táblázat Az eset és a kontrollcsoportok jellemzői

Az FFQ élelmiszer-elemeit a 2. táblázatban bemutatott 30 csoportban összegeztük. A minta méretének megfelelőségét és az adatok faktoranalízisre való alkalmasságát Kaiser-Meyer-Olkin (KMO = 0,603) és Bartlett-tesztek (P 2. táblázat A faktoranalízis során használt élelmiszercsoportok

A diszmenorrhoea kockázatának nyers esélyhányadosa a származtatott táplálkozási minták tercletein a 4. táblázatban található. A „snack” minta második és harmadik tertilisában szenvedő alanyok 4,07 (95% CI: 1,35–12,22), P = 0,01) és 3,15 (95% CI: 1,09–9,12, P = 0,03) -szor nagyobb esély van a 2. és 3. fokú dysmenorrhoea megtapasztalására az első tertilis alanyokkal összehasonlítva. Nem volt szignifikáns összefüggés a dysmenorrhoea és a másik két minta között. A diszmenorrhoea kockázatának korrigált esélyhányadosa a „snack” minta tertilisén keresztül az 5. táblázatban látható. A dysmenorrhoea kórtörténetének kontrollálása után a „snackek” mintázatának eredményei viszonylag változatlanok maradtak, a második és a harmadik tertilisban az alanyok 4,23 voltak (95 % CI: 1,32–13,58, P = 0,01) és 3,41 (95% CI: 1,10–10,50, P = 0,03) -szor nagyobb valószínűséggel tapasztalható magas fokú dysmenorrhoea az első tertilis alanyokkal összehasonlítva.

Vita

Következtetések

A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a diéta, amelyet magas cukor-, sós rágcsálnivalók, édességek és desszertek, tea és kávé, só, gyümölcslevek és hozzáadott zsír („snack” mintaként jelölt) fogyasztása jellemez, fokozott kockázattal jár a diszmenorrhoea fiatal nők körében. További kutatásokra van szükség ezen a területen az ebben a problémában szenvedő emberek táplálkozási szokásainak optimalizálása érdekében.