Méz és a rák: Fenntartható inverz kapcsolat különösen a fejlődő nemzetek számára - áttekintés

Sem Hayati Othman

Patológiai Tanszék, Universiti Sains Malaysia, Kelantan, 16150 Kubang Kerian, Malajzia

Absztrakt

A méznek és a ráknak fenntartható inverz kapcsolata van. A karcinogenezis egy többlépcsős folyamat, amelynek többtényezõs okai vannak. Ezek közé tartozik az alacsony immunállapot, a krónikus fertőzés, a krónikus gyulladás, a krónikus, nem gyógyuló fekélyek, az elhízás stb. Jelentős bizonyíték van arra, hogy a méz természetes immunerősítő, természetes gyulladáscsökkentő, természetes antimikrobiális szer, természetes rák „vakcina”, valamint természetes elősegítője a krónikus fekélyek és sebek gyógyítására. Habár a méznek vannak olyan anyagai, amelyekben a legelterjedtebb a cukorkeverék, amelyről azt gondolják, hogy rákkeltő, érthető, hogy jótékony hatása rákellenes szerként szkeptikusokat okoz. A méz rákellenes tulajdonságaira vonatkozó pozitív tudományos bizonyíték növekszik. A méz rákellenes hatásának mechanizmusa nagyon érdekes terület. A javasolt mechanizmusok között szerepel a sejtproliferáció gátlása, az apoptózis kiváltása és a sejtciklus leállítása. A méznek és a ráknak fenntartható inverz kapcsolata van a fejlődő országok környezetében, ahol a rák megelőzésére és kezelésére szűkösek az erőforrások.

1. Rák: A globális járvány

A rák globális járvány. Becslések szerint 2008-ban 12 332 300 rákos megbetegedés volt, ebből 5,4 millió a fejlett országokban és 6,7 millió a fejlődő országokban [1] (1. ábra). Az incidensek több mint fele négy WHO régió lakosában történt. A világ népessége a 2000. évi 6,1 milliárdról 2008-ra 6,7 milliárdra nőtt [2]. A népesség növekedése sokkal nagyobb volt a fejlődő országokban, mint a fejlett országokban. Még akkor is, ha a rák életkor-specifikus aránya állandó marad, a fejlődő országoknak nagyobb a rákterhe, mint a fejlett országoknak.

Becsült új rákos esetek a világ területei szerint (forrás: Global Cancer Facts and Figures 2007).

A rák alakulása számos fejlődő országban [3–5] emelkedő tendenciát mutat, a fejlett országokban pedig vegyes mintát mutat [6–8]. 2050-re a rákbetegség évente 24 millió esetet érhet el világszerte, és 17 millió esetben fordulnak elő a fejlődő országok [9]. Az étrenddel és az életmóddal összefüggő rákokat inkább a fejlett országokban észlelik, míg a fertőzésekből eredő rákokat a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a rákos megbetegedések halála 2020-ra várhatóan világszerte 104% -ra nő.

Míg az összrák száma növekszik, a fejlett és a fejlődő országokban változik bizonyos daganatok tendenciája. A fejlett országokban a tendencia csökken, [10] mivel a mikroorganizmusok által okozott fertőzések csökkennek, és rendelkezésre állnak szűrővizsgálati lehetőségek. Szingapúrban a nők emlőrákos megbetegedései átlagosan 3,6% -kal növekedtek az 1988–1992 közötti időszakban [11]. Katarban a rákos megbetegedések 57,1% -kal nőttek 1991–2006 között [12], Hollandiában pedig évente 1,9% (nőstény) és 3,4% (férfi) között nőttek az oesophagealis daganatok 1989–2003 [13].

Ahhoz, hogy megértsük a méz hasznosságát a rákban, meg kell értenünk azokat a különféle tényezőket, amelyek rákot okozhatnak. A karcinogenezis egy többlépcsős folyamat, amelynek több tényezője van. A rákos megbetegedések kialakulása jóval azután történik, hogy az iniciáció, a promóció és a progresszió lépései megtörténtek (2. ábra). A sejtkárosodás lehet egy tényező vagy ezeknek a tényezőknek a sokasága. Ez utóbbi gyakoribb. A rák kialakulása 10-15 évvel a kockázati tényezőknek való kitettség után következhet be.

A karcinogenezis lépései. * Az alkoholfogyasztás által megváltoztatott lépések (Forrás: Garro et al. Alcohol Health & Research World 16 (1): 81–86, 1992).

1.1. Az életmódbeli szokások/betegségek mint a rák kialakulásának kockázatai

A rákot a sejtek genomjának genetikai károsodása okozza. Ez a kár öröklődik vagy egész életen át szerezhető. A megszerzett genetikai károsodásokat gyakran egészségtelen életmóddal "okozzák". A rák lényegében egyharmada dohányzás, egyharmada étrendi és életmódbeli tényezők, egyötöde pedig fertőzések következménye. Egyéb tényezők a kémiai rákkeltők, a környezetszennyezők és az alkohol (3. ábra). A fejlődő országokban mikroorganizmusok által okozott fertőzések, például méhnyak (emberi papilloma vírus) [14], máj (hepatitis vírusok) [15], nasopharynx (Epstein-Barr vírus) [16] és gyomor (által Helicobacter pylori) [17] gyakoribb, mint a fejlett országokban [18]. Míg a prosztata, az emlő és a vastagbél rákja egyértelműen gyakoribb a fejlett országokban, mint a fejlődő országokban, a különbségtétel nem túl nyilvánvaló, mint a tüdőrák esetében, amely ugyanolyan elterjedt, mint a többé-kevésbé fejlett országokban. Az emlődaganatok kivételével a fejlődő országok hímjeinek és nőstényeinek első 5 rákja az életmód vagy a fertőzések következménye. [18].

A rák kialakulásának megszerzett kockázati tényezői.

1.1.1. Dohányzás és dohányzás

A rák és a dohányzás összefüggése kétségtelen. A fejlődő országokban a dohányzás gyakorisága magasabb, mint a fejlett országokban [19]. A dohányzás számos rákkal társul, például gége, hólyag, mell, nyelőcső és méhnyak. Míg a fejlett országokban a dohányzás elterjedtsége csökken [20], a fejlődő országokban ez a helyzet fordított. A dohányzás megkezdésének kezdeményezése és hatása hasonló a fejlett országokéhoz [21]. A dohányzás 43% -kal növeli a vastagbélrák kockázatát [22]. A valaha dohányosok 8,8-szorosára növelték a vastagbélrák kockázatát (95% -os konfidenciaintervallum, 1,7–44,9), ha jól végzett vörös hús-diétával etették őket, ha NAT2 és CYP1A2 gyors fenotípusuk van [23]. Nem találtunk hasonló összefüggést a soha nem dohányzóknál [23].

1.1.2. Elhízás és fizikai inaktivitás

Az elhízott alanyoknak körülbelül 1,5–3,5-szer nagyobb a rák kialakulásának kockázata a normál testsúlyú alanyokhoz képest [24]. Az elhízás számos rákban [25, 26] társul, különösen az endometriumban [27, 28], a mellben [29, 30] és a vastagbélrákban [31]. Az adipociták képesek in vitro fokozni a vastagbélrák sejtjeinek szaporodását [32]. A túlsúly/elhízás elterjedtségének tendenciája sok fejlett és fejlődő országban növekszik [33]. Egy 2005-ben végzett tanulmányban [34] a maláj Kelantan állam Kota Bharu kerületében a túlsúly/elhízás általános prevalenciája 49,1% volt [34], ami jóval magasabb, mint az 1996-ban korábban közölt adat [35]. Ebben a közösségben a rákos megbetegedések exponenciálisak a 2002 és 2007 közötti időszakban (143,6% -os növekedés) az előző, 1996–2001 közötti 5 éves időszakhoz képest [36].

Az elhízás nem társadalmi probléma, hanem betegség. A legnagyobb kockázatot az elhízott, szintén cukorbetegek jelentik, különös tekintettel azokra, akiknek a testtömeg-indexe meghaladja a 35 kg/m 2 -et. A kockázat növekedése nőknél 93-szoros, férfiaknál 42-szeres [37].

1.1.3. A cukorbetegség, különösen a 2. típus, mint a rák kialakulásának kockázata

Az elhízás szorosan összefügg a cukorbetegséggel [38]. Egy olyan közösségben, ahol nagy az elhízás előfordulása, magas a cukorbetegség is [36]. A malajziai Kelantanban a cukorbetegség előfordulása 1999-ben 10,5%, a csökkent glükóz tolerancia pedig 16,5% volt [39]. A kelantant a cukorbetegség prevalenciájában Malajziában rangsorolják a legmagasabb helyen, ahol az országos általános prevalencia 8,3% [40], ezért nem volt meglepő, hogy az államban gyorsan nőtt a rák prevalenciája [36]. A cukorbetegségről készült áttekintés szerint a WHO becslése szerint 2030-ra 2,48 millió cukorbeteg lesz Malajziában, ami 164% -os ugrást jelent a 2002. évi 0,94 millióhoz képest [41]. Az egyik leggyakoribb rákos megbetegedés, amelyet a magas cukorbetegségben és elhízásban szenvedő közösségben észlelnek, a vastagbélrák [42–45].

A malajziai Kórházi Universiti Sains kórházban megfigyelt 138 vastagbélrák (CRC) vizsgálatában 47,8% -uk volt anyagcsere-betegségben, ebből 13,8% volt a 2-es típusú cukorbetegség [42]. A CRC-ben szenvedő cukorbetegek gyakran distalis rákban szenvednek [42].

1.2. A krónikus fertőzések a rák kialakulásának kockázataként

Számos mikroorganizmus okozhat rákot. A rákot okozó gyakori vírusok [46] az Epstein-Barr vírus (EBV) [47] (nasopharyngealis carcinomák), az emberi papilloma vírus (méhnyakrák és más pikkelyes daganatok) és a Hepatitis B vírusok (májrákok). A vírusok onkogén hosszú késés után [48].

2. Alacsony immunstátusz, mint a rák kialakulásának kockázata

2.1. Rák és öregedés

Az elkövetkező 50 évben a világ népességében bekövetkező legfontosabb változás az idős emberek (több mint 65 év) arányának változása: 2000-ben 7% és 2050-ben 16% [54]. Számos rák társul az öregedéssel. Bár az életkor önmagában nem meghatározó tényező a rák kockázatában, ez elhúzódó rákkeltő hatással jár [55]. 2050-re várhatóan 27 millió ember rákos. A becsült szám több mint fele fejlődő országok lakosai lesznek [54]. Az öregedés az immunrendszer csökkenésével is jár.

2.2. Alacsony immunállapot krónikus betegségek miatt

Azok a betegek, akiknek alacsony az immunrendszere, veszélyeztetettek a rák kialakulásában. Ez megmagyarázza, hogy a cukorbetegek miért nagyobb veszélyben vannak, mint a nem cukorbetegek, hogy hámrákot kapjanak. A HIV-betegeknél fennáll a veszélye, hogy epitheliális és nonepitheliális daganatok alakulnak ki. Ezeket a személyeket is veszélyeztetheti többszörös krónikus fertőzés kialakulása, ami a rák keletkezésének sokaságát vonja maga után. Az autoimmun betegségben szenvedő betegeket is veszélyeztetheti olyan rák kialakulása, mint például vastagbél-karcinóma fekélyes vastagbélgyulladásban és Crohn-kór, valamint pajzsmirigyrák autoimmun pajzsmirigy-gyulladásban.

2.3. Krónikus fekélyek és sebek

A krónikus fekélyek veszélyeztethetik a rák kialakulását. A leggyakoribb a Marjolin fekélye [56], és gyakoriak a fejlődő nemzeteknél, különösen a rossz életkörülményekkel rendelkező vidéki területeken [57]. Ez a kockázati tényező a krónikus fertőzésekkel függ össze, mivel a tartós fertőzések miatt a krónikus fekélyek többnyire nem gyógyulnak meg.

3. Mi a méz és miért hasznos a rák ellen? (Lásd a 4. ábrát)

A méz és a rák fordított kapcsolata.

A méz évszázadok óta ismert gyógy- és egészségfejlesztő tulajdonságairól. Különböző fitokémiai anyagokat tartalmaz magas fenol- és flavonoidtartalommal, amelyek hozzájárulnak magas antioxidáns aktivitásához [58–60]. Az erős antioxidáns tulajdonságú szer potenciálisan megakadályozhatja a rák kialakulását, mivel a szabad gyökök és az oxidatív stressz jelentős szerepet játszanak a rák kialakulásának kiváltásában [61]. A mézben kapható fitokemikáliákat szűkíteni lehet fenolsavakra és polifenolokra. A mézben lévő polifenol-változatokról beszámoltak arról, hogy antiproliferatív tulajdonságokkal rendelkeznek a rák több típusával szemben [62].

4. A méz mint természetes immunerősítő

A méz serkenti a monociták gyulladásos citokintermelését [63]. Megállapították, hogy a manuka, a legelő és a kocsonyabokorméz jelentősen növeli a TNF-α, az IL-1β és az IL-6 felszabadulását az MM6 sejtekből (és humán monocitákból), összehasonlítva a kezeletlen és mesterséges mézzel kezelt sejtekkel (P-1 [76 ]. A méz hatékony a koaguláz-negatív staphylococcusok ellen is [77]. A nyers méz helyi alkalmazása fertőzött sebeken csökkentette az akut gyulladás jeleit [78], enyhítve ezzel a tüneteket. A méz antimikrobiális aktivitása erősebb savas közegben, mint semleges vagy lúgos táptalaj [78]. A méz hatékonysága összehasonlítható néhány helyi antibiotikummal. A méz alkalmazása fertőző kötőhártya-gyulladásban csökkentette a bőrpírt, a duzzanatot, a gennyváladékot és a bakteriális fertőzések felszámolásának idejét [78]. Ha a mézet antibiotikumokkal együtt alkalmazzák, a gentamycin, 22% -kal fokozza az anti-Staphylococcus aureus aktivitást [79]. Amikor a mézet hozzáadják a baktérium táptalajhoz, a mikrobiális növekedés megjelenése a tenyészlemezeken késik [80]. A mikobaktériumok nem növekedtek a táptalajon 10% és 20% mézet tartalmazó, míg 5%, 2,5% és 1% mézet tartalmazó táptalajban nőtt, ami arra utal, hogy a méz bizonyos koncentrációkban ideális antimikobakteriális szer lehet [81].

A méz hatékonyan elpusztítja a szívós baktériumokat, mint például a Pseudomonas aeruginosa (PA), és új megközelítéshez vezethet a refrakter krónikus rhinosinusitis kezelésében [82]. A napi mézfogyasztás csökkenti a mikroorganizmusok által okozott krónikus fertőzések kockázatát. A krónikus fertőzések veszélyeztethetik a rák kialakulását.

Három fő mechanizmus létezik, amelyek révén a fertőzések rákot okozhatnak. Úgy tűnik, hogy a karcinogenezis kezdeményezésével és elősegítésével járnak [52]. A gazdán belüli tartós fertőzés krónikus gyulladást vált ki, amelyhez reaktív oxigén- és nitrogénfajok (ROS és RNOS) képződése társul [52]. Az ROS és az RNOS károsíthatja a DNS-t, a fehérjéket és a sejtmembránokat. A krónikus gyulladás gyakran a sejtek károsodásának ismételt ciklusait eredményezi, amelyek kóros sejtproliferációhoz vezetnek [53]. A DNS károsodás elősegíti a rosszindulatú sejtek növekedését. Másodszor, a fertőző ágensek közvetlenül átalakíthatják a sejteket azáltal, hogy aktív onkogéneket juttatnak be a gazda genomjába, gátolva a tumor szuppresszorait [52]. Harmadszor, a fertőző ágensek, például az emberi immunhiányos vírus (HIV) immunszuppressziót válthatnak ki [52].

A méz hatékonysága a legjobb, ha szobahőmérsékleten használják. A méz 1 órán át 80 fokos melegítése csökkentette az új és a tárolt méz antimikrobiális aktivitását. A méz 5 éven át tartó tárolása csökkentette antimikrobiális aktivitását, míg az ultraibolya fény hatására egyes mikroorganizmusok aktivitása fokozódott [78].

A mézről kimutatták, hogy vírusellenes tulajdonságokkal is rendelkezik. Egy összehasonlító vizsgálatban a méz topikális alkalmazását jobbnak találták, mint az acyclovir-kezelést visszatérő herpeszes elváltozásokban szenvedő betegeknél [83]. Két labialis herpesz és egy genitális herpesz teljesen méz alkalmazásával remisszált, míg acyclovir kezeléssel egyik sem [83].

7. Méz, mint az elhízás kezelésének lehetséges ügynöke

Az elhízott egyéneket veszélyezteti a rák kialakulása. Szoros kapcsolat van az elhízás, a krónikus, alacsony szintű gyulladás és az oxidatív stressz között [84]. Az elhízott alanyoknak kb. 1,5–3,5-szer nagyobb a kockázata a rák kialakulásának, mint a normál testsúlyú alanyok [24–26], különösen az endometrium [27, 28], a mell [29, 30] és a vastagbélrák [31]. Az adipociták képesek in vitro fokozni a vastagbélrák sejtjeinek szaporodását [32]. A legnagyobb kockázatot az elhízott, szintén cukorbetegek jelentik, különösen azok esetében, akiknek a testtömeg-indexe meghaladja a 35 kg/m 2 -et. A kockázat növekedése nőknél 93-szoros, férfiaknál 42-szeres [37]. Az egyik leggyakoribb rákos megbetegedés, amelyet a magas cukorbetegségben és elhízásban szenvedő közösségben észlelnek, a vastagbélrák [42–45].

Egy 55 túlsúlyos vagy elhízott betegen végzett klinikai vizsgálatban a kontrollcsoport (17 alany) 70 g szacharózt kapott naponta legfeljebb 30 napig, a kísérleti csoportba tartozó betegek (38 alany) pedig 70 g természetes mézet kaptak ugyanebben az időszakban . Az eredmények azt mutatták, hogy a méz a testtömeg (1,3%) és a testzsír (1,1%) enyhe csökkenését okozta [85]. A méznek az elhízásra gyakorolt jótékony hatása eddig nem bizonyított.

8. A méz krónikus fekélyek és sebek „rögzítőjeként”

Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok növekvő száma miatt az egyszerű sebek krónikussá és nem gyógyulóvá válnak, és ezért a méz alternatív kezelési lehetőségeket kínál [86]. A méz elnyeli a sebekben és a devitalizált szövetekben felszabaduló váladékokat [87]. A méz hatékony az ellenszenves műtéti sebeknél [88]. Az angiogenezis, a granulálás és az epithelializáció stimulálásával növeli a gyógyulás sebességét, szükségtelenné téve a bőr átültetését és kiváló kozmetikai eredményeket hozva [89]. Egy randomizált kontrollvizsgálat során a Manuka méz javította a sebgyógyulást híg vénás lábfekélyben szenvedő betegeknél [90]. A mézről kimutatták, hogy a krónikus vénás fekélyek 70% -ában felszámolja az MRSA (metilénrezisztens Staphylococcus aureus) fertőzést [91]. A méz savas, és a krónikus, nem gyógyuló sebek lúgos környezete magas. A manuka mézes öntetek statisztikailag szignifikáns csökkenéssel járnak a seb pH-jában [92]. A metaanalízis vizsgálatokban rendelkezésre álló bizonyítékok a méz jelentősen nagyobb hatékonyságát mutatják, mint a felületes vagy részleges vastagságú égési sérülések alternatív kötéseivel szemben [93]. A méz olcsó, antibakteriális és szövetgyógyító tulajdonságú nedves kötszer, amely alkalmas a diabéteszes láb kezelésére [94]. A mézes öntetet használó betegek átlagos kezelési költsége sokkal olcsóbb a hagyományos öltözködésnél [95].

9. Méz, mint természetes rák „vakcina”

A szintetikus vakcinák, mint a BCG vagy a gyermekbénulás elleni vakcina, megakadályozzák az oltott személyek tuberkulózis és poliomyelitis fertőzését. A méz a „természetes rák elleni oltás” elemét tartalmazza, mivel csökkentheti a krónikus gyulladásos folyamatokat, javíthatja az immunállapotot, csökkentheti a szívós organizmusok által okozott fertőzéseket és így tovább. Néhány egyszerű és polifenol található a mézben, nevezetesen koffeinsav (CA), koffeinsav-fenil-észterek (CAPE), krizin (CR), galangin (GA), kvercetin (QU), kaempferol (KP), acacetin (AC), pinocembrin A (PC), a pinobanksin (PB) és az apigenin (AP) ígéretes farmakológiai ágensként fejlődött a rák megelőzésében és kezelésében [62]. Az ausztráliai Trigona carbonaria méz antioxidáns aktivitása magas, 233,96 ± 50,95 mikroM Trolox ekvivalens [96]. A különböző virágforrásokból származó négy mézminta antioxidáns aktivitása magas esszenciális tulajdonságokat mutatott, különféle esszé módszerekkel tesztelve [97]. A sötét méz magasabb fenolvegyületekkel és antioxidáns aktivitással rendelkezik, mint a tiszta méz [98]. A méz aminosavösszetétele a mérgező gyökfogó képesség mutatója [99].

10. A méz mint potenciális felhasználás a „rákterápiában”

A méz alapot adhat új terápiák kifejlesztéséhez rákban és rákkal kapcsolatos daganatokban szenvedő betegek számára. A dzsungel méztöredékeiről kimutatták, hogy kemotaktikusan indukálják a neutrofileket és a reaktív oxigénfajtákat (ROS), bizonyítva tumorellenes aktivitását [67]. A malajziai dzsungel mézét használó emberi mell [100], méhnyak [100], orális [101] és osteosarcoma [101] rákos sejtvonalakkal kapcsolatos legújabb tanulmányok jelentős rákellenes aktivitást mutattak. A mézről kimutatták, hogy in vivo és in vitro kísérleti hólyagmodellben antineoplasztikus aktivitással rendelkezik [102].

11. Következtetés

Jelentős bizonyíték van arra, hogy a méz természetes immunerősítő, természetes gyulladáscsökkentő, természetes antimikrobiális szer, természetes rák „vakcina”, valamint természetes krónikus fekélyek és sebek gyógyítója; a rák kialakulásának néhány kockázati tényezője. A méhtermesztés jövedelmező vállalkozás. A méznek és a ráknak fenntartható inverz kapcsolata van azokban a fejlődő országokban, ahol a rák megelőzésére és kezelésére korlátozott források állnak rendelkezésre.