A nebivolol és az atenolol összehasonlítása a vérnyomáson, a vércukorszinten és a lipidprofilon esszenciális magas vérnyomásban szenvedő betegeknél

V.A. Badar

Farmakológiai Tanszék, Indira Gandhi Állami Orvosi Főiskola, Nagpur, India.

Sachin K. Hiware

Farmakológiai Tanszék, Indira Gandhi Állami Orvosi Főiskola, Nagpur, India.

Meena P. Shrivastava

Farmakológiai Tanszék, Indira Gandhi Állami Orvosi Főiskola, Nagpur, India.

V.R. Thawani

1 Farmakológiai Tanszék, Kormányzati Orvosi Főiskola, Nagpur, Maharashtra, India.

M.M. Hardas

2 Orvostudományi Tanszék, Indira Gandhi Állami Orvosi Főiskola, Nagpur, India.

Absztrakt

Háttér:

A Nebivolol egy harmadik generációs β-blokkoló, a legmagasabb β1 szelektivitással és nitrogén-oxid eredetű vazodilatációval rendelkezik. Antiproliferatív és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek jó metabolikus profillal rendelkeznek a második generációs β blokkolókhoz, például az atenololhoz képest. Ezt a tanulmányt a nebivolol és az atenolol metabolikus paraméterekre gyakorolt ​​összehasonlító hatásainak tanulmányozására tervezték esszenciális magas vérnyomásban szenvedő betegeknél.

Anyagok és metódusok:

Prospektív, randomizált, párhuzamos, nyílt klinikai vizsgálatot végeztek esszenciális magas vérnyomásban szenvedő betegeknél. A betegeket véletlenszerűen rendelték hozzá, hogy 24 héten keresztül tablettát kapjanak atenololból (A csoport) és nebivololból (B csoport). A vizsgálatokat a kiinduláskor és a vizsgálati időszak végén, azaz 24 héten keresztül végezték. 69 beteg közül 60-an fejezték be a vizsgálatot, és az adatokat hallgatói t-teszttel elemezték. P Kulcsszavak: Atenolol, vércukorszint, lipidprofil, nebivolol

Bevezetés

Az esszenciális magas vérnyomás egy gyakori kardiovaszkuláris rendellenesség, a vérnyomás tartós emelkedésével ≥140/90 Hgmm. Az emelkedett artériás nyomás kóros változásokat okoz a bal kamra érrendszerében és hipertrófiájában. A magas vérnyomás a stroke elsődleges oka, amely a koszorúér-betegség (CAD) és az azzal járó szövődmények, mint például a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál egyik fő kockázati tényezője. Emellett jelentős mértékben hozzájárul a szívelégtelenséghez, a veseelégtelenséghez és az aorta aneurysmájának boncolásához. [1]

A béta-blokkolókat az elmúlt négy évtized óta használják a magas vérnyomás kezelésében. A vérnyomáscsökkentés mellett antianginális és antiarritmikus hatásuk van, amelyek hatékonyan csökkentik a CAD-t és a halált. [2] A Nebivolol, egy harmadik generációs β-blokkoló rendelkezik a legmagasabb β1 szelektivitással, és nincs belső szimpatomimetikus aktivitása. [3] A perifériás értágulat és a nitrogén-oxid (NO) által kiváltott előnyök, például az antioxidáns aktivitás és az endotheliális diszfunkció visszafordítása mellett a nebivolol megkönnyíti a szív- és érrendszeri események elleni védelmet. Jobb tolerálhatósági profilt mutatott a nem szelektív β-blokkolókkal általában járó nemkívánatos események tekintetében, mint például a hörgőgörcs, a bradycardia, a libidó elvesztése, a fáradtság, az álmatlanság, a lipidprofilra gyakorolt ​​negatív hatás és a vércukorszint. [4–7] Ezért a tanulmányt az atenolol és a nebivolol metabolikus paraméterekre gyakorolt ​​összehasonlító hatásainak tanulmányozására tervezték esszenciális magas vérnyomásban szenvedő betegekkel.

Anyagok és metódusok

Prospektív, randomizált, párhuzamos, nyílt klinikai vizsgálatot végeztek 2006 szeptembere és 2007 októbere között 69 beteggel az Indira Gandhi Állami Orvosi Főiskola és a Nagpuri Kórház orvosi ambulanciáján (OPD), miután jóváhagyták az Intézményi Etikai Bizottság.

A befogadási kritériumoknak megfelelő pácienseket részletesen elmagyarázták a vizsgálat jellegéről, céljáról, eljárásairól és nyomon követéséről. Részletes próbainformációs lapot kaptak róluk. Írásbeli tájékozott beleegyezést kaptak azok, akik önként jelentkeztek a tárgyaláson való részvételre. A vizsgálatba a 18–60 éves korcsoportba tartozó bármely nemű, újonnan diagnosztizált, vagy az utóbbi 6 hónapnál rövidebb időtartamú vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedő, 140-140/90 Hgmm-es korcsoportba tartozó betegeket vonták be a vizsgálatba. Hgmm, másodlagos magas vérnyomás, diabéteszes mellitus, bronchiális asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség, máj- vagy vesebetegségek, sinus bradycardia, beteg sinus szindróma, prinzmetal angina, szívblokk, krónikus szívelégtelenség, miokardiális infarktus és perifériás érrendszeri betegségek kizárták. A terhes és szoptató nőket, valamint az atenolol/nebivolol iránti túlérzékenységet vagy allergiát szenvedő betegeket szintén kizárták.

A betegeket a konzultáló orvos megvizsgálta a másodlagos hipertónia kizárása érdekében. A szisztolés és a diasztolés vérnyomást a jobb karon, ülő testhelyzetben mértük auszkulációs módszerrel, standard higany vérnyomásmérővel. Két vérnyomás-felvételt készített 15 percenként ugyanaz az orvos.

A kezdeti szűrés után a demográfiai adatokat, a korábbi kórtörténetet, családtörténetet, a fizikális vizsgálat eredményeit és a klinikai vizsgálatot rögzítették az esetjelentési űrlapon. Az esszenciális hipertónia diagnosztizált eseteit véletlenszerű számsor alapján osztották be az A csoportba (50 mg atenolol tablettát kapni) vagy a B csoportba (5 mg nebivolol tablettát kaptak) 7 napos lemosás után. Minden beteget arra utasítottak, hogy reggelente szedje be a tablettát naponta egyszer, egy pohár vízzel.

Miután a betegeket a megfelelő csoportba soroltuk, vérmintákat vettünk minden aszeptikus elővigyázatossággal éhomi állapotban. A kiindulási éhomi vércukorszint, a szérum koleszterin, a szérum triglicerid, a szérum nagyon kis sűrűségű lipoproteinek (VLDL), a szérum alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL), a szérum nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL) és az elektrokardiográfia (EKG). Az éhomi vércukor és a szérum lipidek becslését kalibrált semiauto analizátorral, Erba (Diagnostic Mannheim, Németország) Transania Bio-medicals Ltd. (Chandigarh) segítségével végeztük, glükóz-oxidáz/peroxidáz (GOD/POD) módszer alkalmazásával az éhezés becsléséhez. vércukorszint, koleszterin-oxidáz-peroxidáz-módszer a szérum-koleszterinhez, kicsapási módszer HDL-hez, glicerin-foszfát-oxidáz-módszer TG-hez, Friedewald-formula a VLDL és az LDL kiszámításához. A pulzusszámot az EKG-ból számoltuk. A betegeket 12 és 24 hét elteltével visszahívták a tabletták feltöltött és üres buborékfóliáival, hogy az orvos értékelje őket és megismételjék a vizsgálatokat. A gyógyszerek tanulmányozásának való megfelelést tabletták számával mérték az egyes követések során.

Eredmények

A beiratkozott 69 beteg közül 60 befejezte a vizsgálatot, és kilenc elveszítette a nyomon követést (5 az atenolol csoportból és 4 a nebivolol csoportból). A beteg életkora mindkét csoportban 34 és 60 között mozgott, az átlagéletkor 50,7 ± 1,3 év volt az atenolol csoportban és 48,9 ± 1,2 év a nebivolol csoportban. Mindkét csoportban több férfi (n = 26) volt, mint a nőknél (n = 4). Mindkét csoport összehasonlítható volt.

Jelentős volt (P 1. táblázat). Azonban az éhomi vércukorszintben, a szérum teljes koleszterinszintben, a trigliceridben, a VLDL, a HDL és az LDL-ben nem észleltek változást a nebivolollal végzett 24. héten átesett betegeknél [1. táblázat]., szignifikáns volt (P 2. táblázat). Mindkét gyógyszer jól tolerálható volt, és gyakori mellékhatásokat tapasztaltak, mindkét csoport fejfájással és fáradtsággal szembesülve.

2. táblázat

A kardiovaszkuláris és metabolikus paraméterek átlagos különbségének összehasonlítása a 24. héten atenolollal és nebivolollal kezelt betegeknél

atenolol

A statisztikai elemzést páros „t” teszttel (1. táblázat) és párosítatlan „t” teszttel (2. táblázat) végeztük, 95% -os konfidencia intervallummal. P Hoffman BB. A magas vérnyomás terápiája. In: Brunton LL, Lazo JS, Parker KL, szerkesztők. Goodman és Gilman: A terápiák farmakológiai alapjai. 11. kiadás New York: McGraw-Hill Co; 2006. 845–50. [Google ösztöndíjas]