A nem alkoholos zsírmájbetegség és az akut hasnyálmirigy-gyulladás közötti összefüggés

alkoholos
 A vizsgálat biztonsága és tudományos érvényessége a tanulmány megbízója és a kutatók feladata. Egy tanulmány felsorolása nem jelenti azt, hogy azt az Egyesült Államok szövetségi kormánya értékelte. A részletekért olvassa el a felelősség kizárását.
  • Tanulmány részletei
  • Táblázatos nézet
  • Nincs közzétett eredmény
  • Jogi nyilatkozat
  • Hogyan olvassuk el a tanulmányi jegyzőkönyvet

Állapot vagy betegség
Akut hasnyálmirigy-gyulladás alkoholmentes zsírmájbetegség

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás (AP) egy potenciálisan halálos betegség, amely széles klinikai variációkra képes. A súlyos akut hasnyálmirigy-gyulladás (SAP) pusztító, a halálozási arány 10% és 85% között mozog. Ezért fontos azonosítani azokat a súlyos betegeket, akik agresszív korai kezelést és hosszan tartó szakellátást igényelnek. Nagyon sok multifaktoriális pontozás és specifikus laboratóriumi teszt van az AP súlyosságának előrejelzésében, mint például Ranson, akut élettani és krónikus egészségügyi vizsgálat (APACHE) -II, szérum Interleukin-6 (IL-6) és C-reaktív fehérje (CRP) szint. Korlátozásaik vannak azonban az AP-betegek kimenetelének előrejelzésében. A biokémiai markerek nem elég pontosak. Ranson pontszámait 48 órás felvétel után számolták ki. Gyakorlati felhasználásuk a súlyosság előrejelzőjeként nehéz. Új prognosztikai biomarkerre van szükség az AP-betegek prognózisának továbbfejlesztéséhez.

Az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD) a hepatocitákban található szabad gyökök zsírlerakódására és oxidatív stresszére utal. A NAFLD a leggyakoribb krónikus májbetegség világszerte. A fejlett országokban a prevalencia átlagosan 30%, a fejlődő országokban pedig becslések szerint 10%. Megjelenése a tünetmentes steatosistól a fibrózisig és a cirrhosisig terjed 3-5% -kal. Klinikailag nyilvánvaló az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), a hiperlipidaemia és a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) kialakulásának fokozott kockázatával. Endokrin szervként működik, a máj az adipokinek és a gyulladásos citokinek forrása. A NAFLD-ben szenvedő betegeknél fokozódik a termelés és a szekréció megváltozása. Szoros kapcsolatban áll az inzulinrezisztenciával (IR) és az anyagcserezavarokkal. Korábbi tanulmányok megállapították, hogy a NAFLD szorosan összefügg az AP súlyosságával. CT felvételeket általában felvételkor végeznek az AP súlyosságának diagnosztizálására, amelyek szintén hasznosak a NAFLD értékeléséhez. Értékes prognosztikai tényezőként működhet az AP-betegeknél, és segíthet felismerni a potenciálisan súlyos betegeket.

Azonban a NAFLD és az AP közötti összefüggést jelenleg nem lehet egyértelműen megmagyarázni. Ezenkívül az adatok szűkösek. Több kutatás nagyobb figyelmet fog fordítani erre a témára. Ebben a tanulmányban a nyomozók a NAFLD és az AP kapcsolatát vizsgálták.