A nemek közötti különbségek feltárása a fogyás fenntartásának véletlenszerű vizsgálatakor
Melissa M. Crane
1 Minnesotai Egyetem, Minneapolis, MN, USA
Robert W. Jeffery
1 Minnesotai Egyetem, Minneapolis, MN, USA
Nancy E. Sherwood
2 HealthPartners Institute, Bloomington, MN, USA
Absztrakt
A túlsúly és az elhízás prevalenciája közel azonos az Egyesült Államokban élő férfiak és nők körében (Ogden, Carroll, Kit és Flegal, 2014). A hasonló súlyvesztési igények ellenére a férfiak alulreprezentáltak a formális súlykontroll programokban vagy az intervenciós vizsgálatokban (Pagoto et al., 2011; Robertson et al., 2014). Ez azért problematikus, mert a férfiak nem élvezik a fogyókúrás programban való részvételhez kapcsolódó egészségügyi előnyöket (pl. Diabetes Prevention Program Research Group, 2009; The Look AHEAD Research Group, 2010). Továbbá, mivel a férfiak alulreprezentáltak a testsúlycsökkentő fenntartó vizsgálatokban, nem világos, hogy ezek a beavatkozások ugyanolyan hatékonyak-e a férfiaknál, mint a nőknél.
Számos kísérlet bizonyította a fogyás fenntartásának javítására kifejezetten tervezett beavatkozások hatékonyságát (Jakicic, Marcus, Lang és Janney, 2008; Perri és mtsai, 2001; Perri és mtsai, 2008; Svetkey és mtsai, 2008; AG Tsai, Felton, Wadden, Hosokawa és Hill, 2015; Wing, Tate, Gorin, Raynor és Fava, 2006). Az eddigi legtöbb testsúlycsökkentő karbantartási kísérlet tartalmazott egy súlycsökkentő programot, amelyet először a testsúlycsökkentő fenntartó beavatkozás (ok) tesztelése követett. Ez a tervezés elfedi annak lehetőségét, hogy megvizsgálják, hogy a sikeres testsúlycsökkentők hogyan viszonyulnak a kezdeti súlyvesztéshez, ha egy randomizált vizsgálaton kívül folytatják őket, és ha vannak nemek szerinti különbségek ezekben a megközelítésekben. A Keep It Off próba (Sherwood és mtsai, 2013), valamint a Stop Regain próba (Wing és mtsai, 2006) alternatív megoldást használt, ahol a résztvevőket egy karbantartási vizsgálatba vonták be, miután sikeresen elérték a klinikailag jelentős súlycsökkenést. (A kezdeti tömeg ≥10% -a). Ez a tanulmány a Keep It Off tanulmány adatait használja fel a sikeres fogyókúrák tesztelésére, hogy a vizsgálatban részt vevő férfiak és nők különböztek-e a vizsgálat kezdetét megelőzően alkalmazott testsúlycsökkenés motivációiban vagy módszereiben, valamint a viselkedésbeli vagy súlybeli változásokban kísérleti fogyás fenntartó beavatkozási időszak.
Módszer
Résztvevők és eljárások
Az elemzés adatai a 24 hónapos Keep It Off randomizált, kontrollos vizsgálatból származnak (> NCT00702455; Sherwood et al., 2011; Sherwood et al., 2013). A kísérleti alkalmasság elsődleges kritériuma az volt, hogy az előző évben testtömegük legalább 10% -ának megfelelő, igazolható, szándékos fogyást tapasztaltak. A súlycsökkenést fényképekkel vagy barátok vagy családtagok visszaigazolásával ellenőrizték, hasonló megközelítéssel, mint amelyet az Országos Súlykontroll Regiszter (Klem, Wing, McGuire, Seagle és Hill, 1997) használt. További alkalmassági kritériumok a 18 és 65 év közötti életkor és általában jó egészségi állapot voltak (Sherwood et al., 2011). A résztvevőket közösségi ismeretterjesztés és az HealthPartners Institute munkatársi, tagi és betegalapú hirdetésein keresztül toborozták. Ahogy máshol leírtuk, a résztvevőket véletlenszerűen telefonos súlygyarapodás-megelőzési programba vagy önsegítő kontrollcsoportba sorolták, majd 24 hónapig követték őket (Sherwood és mtsai, 2011). Az összes vizsgálati eljárást az HealthPartners Institute intézményi felülvizsgálati testülete felülvizsgálta és jóváhagyta.
Intézkedések
A kiinduláskor a 12 hónapos és 24 hónapos posztandromizációs résztvevők személyes értékelési látogatásokon vettek részt, ahol súlyukat kalibrált digitális skála (Seca 770 Medical Scale) segítségével mérték meg a kezelést végző orvosok. A magasságot csak a kiindulási értéknél mérték (Seca 214 hordozható magassági rúd).
Kezdeti fogyás
A vizsgálat telefonos átvilágítása során a résztvevőket korábbi súlycsökkentési tapasztalataikról kérdezték. A résztvevőket arra kérték, hogy tegyék közzé az elmúlt év legnagyobb súlyát és jelenlegi súlyukat. Ezeket az értékeket használták a százalékos súlycsökkenés kiszámításához. A résztvevőktől megkérdezték, hogyan érték el a közelmúltbeli fogyásukat, többek között arról, hogy részt vettek-e szervezett fogyókúrás programban. A résztvevőket arra is kérték, hogy írják le, mi motiválta a fogyás kísérletét. A nyílt végű válaszokat a Keep It Off vizsgálati csoport vizsgálta felül, és kódolták az egészséggel kapcsolatosan (pl. A jelenlegi egészség javítása, a jövőbeni egészségügyi problémák megelőzése), az önértékeléssel kapcsolatban (pl. Jobban akarja érezni magát, javítja a megjelenését), vagy más okokkal kapcsolatos (pl. a család javára). A súlycsökkenési kategóriák oka nem zárta ki egymást.
Súlykarbantartási magatartások
Az evési és testmozgási magatartást kiértékelték a kiindulási, a 12 és a 24 hónapos időszakban. Az étrend bevitelét a Nemzeti Rákkutató Intézet webalapú étrendtörténeti kérdőívével értékeltük (Subar et al., 2001). Itt adjuk meg az összes energiafogyasztást (kcal), a zsírtartalmú kalóriaszázalékot, a napi gyümölcs- és zöldségadagokat, valamint a testtömeghez igazított teljes energiafelvételt (kcal/lb).
Az elmúlt hét étkezési szokásait és táplálékforrásait 10 tételes skála alapján értékeltük. A résztvevőket 5 pontos skálán (0-tól 7-szeresig) kérdezték, hogy milyen gyakran ettek: reggelit, ebédet, vacsorát, 19 óra után, harapnivalókat televíziózás közben, étkezést tévénézés közben, ételt a munkahelyen, gyors étkezést. éttermi étel, ülő éttermi étel és kisboltban vásárolt ételek. Az ezekre az elemekre adott válaszok nagyon torzak voltak, ezért dichotóm változókká alakultak át. Ezeket a válaszokat kategóriákba soroltuk, elkülönítve azokat, akik minden étkezést hetente 7 nap ettek (vs.05; az adatokat nem közöltük). Nem voltak különbségek az értékelés befejezésének arányában nemek szerint sem 12 hónapban (p = 0,40), sem 24 hónapban (p = 0,13).
Eredmények
Alapinformációk
Négyszázkilencven résztvevőt randomizáltak a Keep It Off vizsgálatba, és a többség visszatért a 12 hónapos (n = 363; 86,6%) és a 24 hónapos (n = 364; 86,9%) értékelés során. Az 1. táblázat ismerteti a résztvevők alapinformációit. A férfiak lényegesen idősebbek és nagyobb eséllyel házasok, mint a nők, de a demográfiai információk tekintetében egyébként hasonlóak. Átlagosan a férfiakat és a nőket is túlsúlyos kategóriába sorolták a tanulmányba való belépéskor, bár az volt a tendencia, hogy a férfiaknál nagyobb a testtömeg-index. A férfiak kisebb súlycsökkenést jelentettek a vizsgálatba való belépés előtt (15,0 ± 4,9%, szemben 16,4 ± 5,4%, p = 0,03).
Asztal 1.
Alapvető jellemzők és jelentések a legfrissebb fogyás tapasztalatairól nemek szerint.
N | 342 | 77 | |
% | 81,6% | 18,4% | |
Életkor, év, M (SD) | 46,3 (10,9) | 50,4 (9,3) | .002 |
Oktatási állapot | |||
Főiskolai vagy felsőfokú végzettség | 217 (63,5%) | 53 (68,8%) | .37 |
Családi állapot | .04 | ||
Házas/nőtlen pár | 223 (65,4%) | 61. (79,2%) | |
Elvált/özvegy/elvált | 64 (18,8%) | 11 (14,3%) | |
Sosem házasodott | 54 (15,8%) | 5 (6,5%) | |
Bérért alkalmazzák | 297 (86,8%) | 68 (88,3%) | .73. |
Nem spanyol fehér | 296 (86,6%) | 68 (88,3%) | .68 |
Testtömeg-index, kg/m 2, M (SD) | 28,3 (4,9) | 29,4 (4,3) | .08 |
Súlycsökkenés a vizsgálat előtt, M (SD) | 16,4 (5,4) | 15,0 (4,9) | .03 |
A fogyás okai | |||
Javítani kell az egészséget | 229 (68,2%) | 57 (74,0%) | .31 |
Javítsa a személyes megbecsülést | 172 (51,2%) | 27 (35,1%) | .01 |
Más ok | 6 (1,8%) | 2 (2,6%) | .64. |
Fogyás módszere | |||
Szervezett fogyókúrás program | 191 (55,9%) | 19 (24,7%) | 2. táblázat), nem volt nemi különbség a súly változásában az idő előrehaladtával (Nem és idő interakció, p =, 62). Leíró jelleggel: a vizsgálatba való belépés és a 24 hónapos súlyváltozás között a férfiaknál 7,03 ± 19,02 font (M ± SD), a nőknél 8,15 ± 17,0 font. A visszanyert fogyás százalékának átszámítva a férfiak visszanyerték a lefogyott súlyuk 16,15% -át (± 46,22), a nők pedig 24,38% -ot (± 53,14; p =, 19). |
2. táblázat.
A súly, a fizikai aktivitás és a diétás magatartás változása nemek szerint, az alapvonal 24 hónapon keresztül.
Súly, font | b | .32 | .15 | .98 |
Alapvonal | 1150 (1,1) | 1 346 (1,2) | ||
12 hónap | 1 090 (1,1) | 1,270 (1,1) | ||
24 hónap | 1028 (1.1) | 1,198 (1,2) | ||
Kalóriabevitel, kcal/nap | a modell becsült átlaga (standard hiba). A kezelési csoport elemzése. b Elemzés log-transzformált értékek felhasználásával, vissza-transzformált értékek bemutatása. |
A kiindulási, a 12. vagy a 24. hónapban nem volt nemi különbség a fizikai aktivitás szintjében (2. táblázat). A férfiak azonban a kiinduláskor, a 12. és 24. hónapban nagyobb kalóriabevitelről számoltak be, mint a nők (05. o .; az 1. táblázatban bemutatott alapadatok). Az egyetlen kivétel az volt, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel vásároltak élelmiszert a kisboltokban az egyes időpontokban, és hogy mind a férfiak, mind a nők a vizsgálat során a vacsora napi fogyasztásának enyhe csökkenéséről számoltak be (p = .04).
Vita
Ez a szekunder elemzés egy randomizált vizsgálatból, amely két telefonos súlycsökkentő fenntartó beavatkozás hatékonyságát vizsgálta, összehasonlította azokat a férfiakat és nőket, akik szándékosan fogytak a vizsgálatba való belépés előtti évben. Ez az elemzés azt vizsgálta, hogy a férfiak és a nők különböznek-e a fogyás okaiban vagy módszereiben a tanulmányba lépés előtt. A vizsgálat során alkalmazott testsúlycsökkentő fenntartási módszerek nemi különbségeit is megvizsgálták. Az elemzés azt mutatta, hogy bár a férfiak és a nők a vizsgálatba való felvételüket megelőzően eltérő motivációról és megközelítésről számoltak be a súlycsökkenés mellett, a tanulmányhoz való csatlakozáskor a testsúlyhoz kapcsolódó viselkedés hasonló volt, beleértve az étkezési szokásokat és a szabadidő fizikai aktivitását.
A nők ebben a tanulmányban sokkal nagyobb valószínűséggel jelentettek szervezett fogyókúrás programot a fogyáshoz. Ezt a különbséget figyelték meg a fogyás kísérleteire vonatkozó felmérésekben (Duncan et al., 2011; James, 2003; Kruger et al., 2004), és ez nyilvánvaló néhány kereskedelmi program értékelésében is (pl. Gudzune et al., 2015). valamint a súlycsökkentő intervenciós vizsgálatokban való részvételi arányokban (Robertson et al., 2014). Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi tanulmány a sikeres testsúlycsökkentőkre kiterjesztette a nemek közötti különbséget a programban való részvétel és az önirányított fogyás kísérletei között.
A tanulmányban szereplő férfiak következetesen arról számoltak be, hogy testtömeg-kilogrammonként több kalóriát fogyasztanak, mint a nők. Ez a magasabb kalóriabevitel lehet az oka annak, hogy ebben a vizsgálatban a férfiak miért veszítették el kezdő testtömegük lényegesen kisebb részét, mint a nők, vagy ez a férfiak magasabb pihenőenergia-ráfordítását tükrözi. A tanulmányban szereplő férfiak arról számoltak be, hogy csökken a kalória, amelyet a vizsgálat során fogyasztottak, bár a táplálkozási szokások és a gyümölcsök és zöldségek adagjai hasonlóak voltak férfiak és nők között. A bejelentett kalóriacsökkenés ellenére a férfiak nem tapasztaltak további súlyváltozást, ami arra utal, hogy ez az étrend-változás vagy nem volt elegendő a súlyváltozás kiváltásához, pontatlan jelentést eredményezett (Dhurandhar et al., 2015), vagy az energiaszükséglet különbségének csökkenése miatt ( például Redman et al., 2009).
Kevés fogyás fenntartó tanulmány számolt be a nemek közötti különbségekről. Figyelemre méltó kivétel a Súlycsökkentés fenntartó vizsgálat, ahol minden résztvevőt ugyanazon fogyókúrás programban részesítettek, és azokat, akik sikeresen lefogytak, randomizálták, hogy súlycsökkentő fenntartó beavatkozásokat kapjanak. Ebben a tanulmányban a férfiak nagyobb kezdeti testsúlycsökkenést értek el, de a fenntartó program során nem valószínű, hogy megtartják csökkent súlyukat, mint a nők (Svetkey et al., 2008; Svetkey et al., 2011). Mind a súlycsökkenés fenntartó vizsgálatban, mind a jelenlegi tanulmányban nem voltak nemi különbségek a testsúly fenntartásában, ami arra utal, hogy a férfiak és a nők hasonló válaszokat tapasztalnak a nemtől független súlycsökkentő programokhoz. Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy a testsúlycsökkentő fenntartási magatartás hasonló-e férfiaknál és nőknél a karbantartásra összpontosító beavatkozásokon kívül. Továbbá, mivel a jelenlegi kezelési programok korlátozott számú férfit toboroznak, az ebben a tanulmányban szereplő férfiak és más fenntartó programok a súlykontroll viselkedésük szempontjából összességében nem képviselhetik a férfiakat.
Ennek a tanulmánynak számos erőssége van, és hozzájárul ahhoz, ami jelenleg ismert a nemek és a fogyás fenntartásáról. Ez a tanulmány azon kevés tanulmányok egyike, amelyek a nemek közötti különbségeket tárták fel a fogyás fenntartásában. Különösen figyelemre méltó, hogy ebben az elemzésben a viselkedést a fogyás elérése után, valamint a fogyás fenntartó program során értékelték. Ennek az elemzésnek korlátja, hogy a Keep It Off próbát nem a nemek közötti különbségek tesztelésére tervezték, ezért feltárónak kell tekinteni. Egyéb korlátok között szerepel egy meglehetősen homogén minta a faji/etnikai hovatartozás és az iskolázottság tekintetében, a férfiak viszonylag kis száma (n = 77, 18,4%), valamint az étrend és a fizikai aktivitás magatartásának önbevallásának támaszkodása, amely magában foglalhatja a társadalmi kívánatosság torzítását is. Végül, a vizsgálatba történő önválasztás korlátozhatja az elemzés eredményeinek általánosítását más sikeres fogyókúrákra.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy bár a férfiak és a nők különböző kezdeti súlycsökkentési módszerekről számoltak be, egyszer egy fogyás fenntartó vizsgálatban viselkedésük szorosan tükrözi egymást. Bár az eredmények azt sugallják, hogy a fogyás fenntartásához szükséges viselkedésformák nem különböznek férfiak és nők között, az eredmények nem zárják ki a célzott fogyás és fenntartó beavatkozások kialakításának potenciális fontosságát a férfiak számára. Figyelembe véve a férfiak fogyásmegőrzésével kapcsolatos kutatások kevésségét és a férfiak alacsony felvételét a súlycsökkentő fenntartó programokba, a kutatóknak arra kell összpontosítaniuk, hogyan ösztönözzék a férfiakat a testsúlykontroll programokban való részvételre, és hogyan tudják növelni a hosszú távú fogyásmegőrzés fontosságát.
Lábjegyzetek
A szerzők megjegyzése: A tartalom kizárólag a szerzők felelőssége, és nem feltétlenül képviseli az NCI, a NIDDK vagy a Nemzeti Egészségügyi Intézet hivatalos nézeteit. Próba regisztráció: ClinicalTrials.gov azonosító:> NCT00702455.
Nyilatkozat az ütköző érdekekről: A szerző (k) nem nyilatkoztak potenciális összeférhetetlenségről a cikk kutatásával, szerzőségével és/vagy publikációjával kapcsolatban.
Finanszírozás: A szerző (k) nyilvánosságra hozták a következő pénzügyi támogatás kézhezvételét a cikk kutatásához, szerzőségéhez és/vagy publikálásához: Ezt a tanulmányt az Országos Rákkutató Intézet (R01CA128211) és az Országos Diabétesz és Emésztőrendszer Intézete támogatta. és vesebetegségek (T32DK083250).
- A fogyás klinikai vizsgálata TALK vizsgálati csoport, TALK kontrollcsoport - Klinikai vizsgálatok nyilvántartása - ICH
- A súlyvesztés klinikai vizsgálata 6 MGML liraglutid, Placebos - Klinikai vizsgálatok nyilvántartása - ICH GCP
- A klinikai súlycsökkentő vizsgálat magában foglalja a minneapolisi egészségre szóló, egészséges életmódot
- A klinikai vizsgálatok megerősítik a diétás italok pozitív szerepét a fogyásban
- Diéta versus testtömeg-fogyás és karbantartás Fókuszban a triptofán - Barbara Strasser, Dietmar