A növényi étrend leküzdheti az éghajlatváltozást - ENSZ

Írta: Roger Harrabin
A BBC környezetelemzője, Genf

A növényi étrendre való áttérés segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben - mondták az ENSZ szakértői.

A földhasználatról és az éghajlatváltozásról szóló fő jelentés szerint a nyugat magas hús- és tejtermékfogyasztása táplálja a globális felmelegedést.

De a tudósok és a tisztviselők abbahagyták, hogy mindenkit kifejezetten vegánnak vagy vegetáriánusnak szólítsanak fel.

Azt mondták, hogy több embert lehetne táplálni kevesebb föld felhasználásával, ha az egyének csökkentenék a húsevést.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 107 tudósa által készített dokumentum szerint a föld hatékonyabb felhasználása esetén az emberek által kibocsátott szén-dioxid nagyobb részét képes tárolni.

Az itt, a svájci Genfben tartott megbeszéléseket követően véglegesítették.

Hogyan viszonyulnak az évek a 20. századi átlaghoz

10 legmelegebb év

10 leghidegebb év

Századi átlag

Hónapok

"Nem azt mondjuk az embereknek, hogy hagyják abba a húsevést. Bizonyos helyeken az embereknek nincs más választásuk. De nyilvánvaló, hogy nyugaton túl sokat eszünk" - mondta Prof. Pete Smith, az Egyesült Királyság Aberdeen Egyetemének környezetvédelmi tudósa.

Túl sok ételt is pazarolunk. A testület becslése szerint az élelmiszer-veszteséggel és hulladékkal járó üvegházhatású kibocsátás - a tereptől a konyhai kukáig - az összes globális kibocsátás 8-10% -a.

A jelentés határozott fellépésre szólít fel a talajkárosodás és az elsivatagosodás megállítása érdekében - amelyek mind hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.

Arra is figyelmeztet, hogy egyes kormányok fák termesztésére és égetésére irányuló tervei villamos energia előállítása érdekében versenyezni fognak az élelmiszertermeléssel, hacsak nem korlátozott mértékben hajtják végre őket.

A Föld földfelülete és annak felhasználása képezi az alapját az emberi társadalomnak és a globális gazdaságnak.

De drámai módon alakítjuk át, többek között üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátása révén. Az, hogy a föld hogyan reagál az ember okozta éghajlatváltozásra, létfontosságú a jövő szempontjából.

Hogyan kapcsolódnak az éghajlatváltozás és az élelmiszer?

Az éghajlatváltozás veszélyt jelent az élelmiszerellátás biztonságára. A növekvő hőmérséklet, a megnövekedett eső és az extrémebb időjárási események mind hatással lesznek a növényekre és az állatállományra.

De az élelmiszertermelés is hozzájárul a globális felmelegedéshez. A mezőgazdaság - az erdőgazdálkodással együtt - az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy negyedét adja. Az állattenyésztés az állatok által termelt metángáz révén hozzájárul a globális felmelegedéshez, de például az erdőirtás révén a legelők bővítéséhez is.

A hústermelés környezeti hatása sok vegetáriánus és vegán számára fontos. A #NoBeef nevű brit székhelyű csoport lobbizik a vendéglátóknak, hogy levegyék a marhahúst és a bárányt a hallgatói menükről.

Az Egyesült Államokban a vegán hamburger pogácsákat növényi alapú húspótlókból készítik, amelyek szerint a valódi ízű, a hem nevű vasban gazdag vegyületnek köszönhetően.

Peter Stevenson, a világegyüttműködés könyörületének munkatársa elmondta: "A húsfogyasztás csökkentése elengedhetetlen, ha el akarjuk érni az éghajlati célokat."

De a világ egyes részein, például Kínában a marhahús fogyasztása növekszik. Ennek ellenére a kínai központi kormány megpróbálja népszerűsíteni a hagyományos étrendet.

Csökkenthető-e az élelmiszer-pazarlás?

A jelentés készítői arra ösztönzik az élelmiszer-pazarlás megszüntetését - akár a fogyasztóknak történő értékesítés előtt, akár utána.

Az elhasznált élelmiszereket néha állati takarmányként lehet felhasználni, vagy adott esetben jótékonysági szervezetekhez lehet irányítani a rászoruló emberek etetésére.

Az egyik, itt Svájcban működő szervezet, a Partage, az üzletek által kidobott eladatlan ételeket veszi be és szétosztja a helyi családoknak.

Az elavult kenyeret is összegyűjti és kekszekké alakítja, szárítja a gyümölcsöket és konzervdobozokat készít. Mindez segít csökkenteni az élelmiszer-előállítás CO2-kibocsátását.

Ne fák szívják fel az általunk kibocsátott CO2-t?

Az emberek által a légkörbe juttatott többlet szénsav táplálja az erdők növekedését - különösen az északi féltekén.

Ez segíthet az éghajlatváltozás mérséklésében, de mindez tényezők egyensúlyának köszönhető. Szakértők szerint ezt az erdőkre gyakorolt hatást megsemmisítik, ha a Föld túlságosan felmelegszik.

Valójában a jelentés szerint az Egyenlítő közelében lévő területek a hőstressz miatt már elveszíthetik a növényzetet.

Dr. Katrin Fleischer, a németországi Müncheni Műszaki Egyetemről arra figyelmeztetett, hogy néhol a talajban lévő foszforhiány - a növények növekedésének kulcsfontosságú összetevője - szintén akadályozza a fák növekedését.

Azt mondta: "Ez azt jelentené, hogy az esőerdő már elérte a határát, és képtelen lenne több széndioxid-kibocsátást elnyelni.

"Ha ez a forgatókönyv igaznak bizonyul, a Föld éghajlata lényegesen gyorsabban melegedne."

Hogyan fér bele a talaj?

A talajt az éghajlati rendszer részeként néha elhanyagolják. De ez az óceánok után a második legnagyobb szénraktár.

A növények elnyelik a CO2-t a légkörből, és elzárják a szenet a talajban. De az erdőirtás és a rossz gazdálkodási gyakorlatok károsíthatják ennek képességét. A talaj lebomlásakor a szén szén-dioxidként visszakerül a légkörbe, miközben a növények további növekedése veszélybe kerül.

Az éghajlatváltozás várhatóan felgyorsítja ezt a folyamatot. A magasabb hőmérséklet elősegítheti a talajban lévő szerves anyagok lebontását, növelve az üvegházhatást.

A jelentés szerint a talajkárok csökkentése és visszafordítása azonnali előnyökkel jár a helyi közösségek számára. A jobb földgazdálkodás, beleértve az ellenőrzött állatok legeltetését és a faültetést, növelheti a talaj termékenységét, hozzájárulva a szegénység csökkentéséhez és az élelmezésbiztonság növeléséhez.

"Valóban egyértelmű, hogy a földet túlzott kizsákmányolással degradálják - és ez tovább rontja az éghajlatváltozást" - mondta Prof Smith.

"A föld a probléma része, de ha belegondolunk a felhasználás módjába, része lehet az éghajlati megoldásnak."

Megoldhatók a problémák?

Az emberek földterület-használatának megváltoztatása félelmetes kihívás, főleg, hogy ez a gazdálkodási módszerek jelentős változását vonja maga után.

Mindazonáltal a tudósok szerint az embereknek:

Védje a természetes erdőket, különösen a trópusokon
Egyél kevesebb vörös húst és több zöldséget
A tőzeges területek védelme és helyreállítása
Ösztönözni kell az "agrárerdészeti tevékenységet", ahol az étkezési növényeket fákkal keverik
Javítani kell a növényfajtákat

De az éghajlatváltozás megoldásának nevezett gyakorlatot - a bioenergiát - az IPCC szakértői körültekintően kezelték.

A bioenergia magában foglalja a növényzet égetését, mint a fosszilis üzemanyagok helyettesítését.

Néhány ország számára ez vonzó lehetőségnek tűnik, mivel a folyamatból származó CO2-kibocsátás megragadható.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a következő öt évben a bioenergia meghaladja a nap-, a szél- és a vízenergiát.

De az IPCC jelentés szerzői szerint a föld bioenergiává történő átalakítása megfoszthatja az országokat a talajtól a szükséges növények termesztésében. Korlátozásokat javasolnak a bioüzemanyagokhoz felhasznált földterületek mennyiségére vonatkozóan.