A reggeli kihagyás hatása a szubjektív étvágyra, az anyagcserére, az acilezett ghrelinre és a GLP-17-36-ra

Összehasonlítottuk az étvágy válaszait a reggeli kihagyására/fogyasztására.

reggeli

Az ebéd és a vacsora bevitelét egységesítették.

A szubjektív étvágy nem különbözött az ebéd utáni próbák között.

A GLP-17-36 és az acilezett ghrelin nem különbözött az ebéd utáni vizsgálatoktól.

A reggeli kihagyásának hatása átmenetinek tűnik, és nem terjed túl az ebéden.

Absztrakt

Célkitűzések

A reggeli kihagyása kompenzáló étkezési magatartást vált ki ebédnél, de gyakran csökkenti a napi energiafogyasztást. Ez a tanulmány megvizsgálta a reggeli kihagyás hatását a napközbeni szubjektív étvágyra, az energiafelhasználásra, a szubsztrát kihasználtságára és az étvágyhormon profiljára, válaszul a standardizált táplálkozásra és testmozgásra.

Mód

Nyolc férfi szokásos reggeliző két randomizált vizsgálatot végzett. Az alanyok egy éjszakán át éhezve (0 óra) érkeztek, vagy standardizált reggelit fogyasztottak (BC), vagy kihagyták (BO) (átlag szórás [SD]) (3085 [217] kJ). Ebédet (4162 [510] kJ) és vacsorát (4914 [345] kJ) 4,5, illetve 10 órakor biztosítottak, és az alanyok 60 perc fix intenzitású kerékpározást (50% VO2 csúcs) végeztek 8 órakor. A vérmintákat 0, 4,5, 6 és 8 órakor vettük le, a lejárt levegő és a szubjektív étvágyérzet (éhség, teltség, étkezési vágy (DTE) és várható élelmiszer-fogyasztás [PFC]) során. A testmozgás során mértük a pulzusszámot és az észlelt terhelést.

Eredmények

Az éhség, a DTE és a PFC nagyobb volt, és a teltség alacsonyabb volt BO alatt (P 0,193). A nyugalmi energiafogyasztás 2,5 óra alatt nagyobb volt a BC-ben (P 0,156). Az aktív glükogon-szerű peptid-1 (GLP-17-36) nagyobb volt (P

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk