A rövid kórházi tartózkodás megvalósítása a laparoszkópos vakbélműtét után komplikáció nélküli vakbélgyulladás esetén

Jong Min Lee

1 Sebészeti Klinika, Yonsei Egyetem Orvostudományi Főiskola, Szöul, Korea.

Ji Young Jang

2 Sebészeti Klinika, Yonsei Egyetem Wonju Orvostudományi Főiskola, Wonju, Korea.

Seung Hwan Lee

1 Sebészeti Klinika, Yonsei Egyetem Orvostudományi Főiskola, Szöul, Korea.

Hongjin Shim

2 Sebészeti Klinika, Yonsei Egyetem Wonju Orvostudományi Főiskola, Wonju, Korea.

Jae Gil Lee

1 Sebészeti Klinika, Yonsei Egyetem Orvostudományi Főiskola, Szöul, Korea.

Absztrakt

Célja

A tanulmány célja a rövid kórházi tartózkodás megvalósíthatóságának értékelése a laparoszkópos appendectomia után komplikáció nélküli apendicitis esetén.

Anyagok és metódusok

142 beteg nyilvántartását retrospektíven elemeztük, akiknek 2010 januárja és 2012 decembere között nem szövődményes vakbélgyulladás miatt laparoszkópos vakbélműtétet végeztek. A betegeket korai (48 órás) csoportba sorolták a posztoperatív kórházi tartózkodás alapján. Kiértékeltük és összehasonlítottuk a posztoperatív szövődményeket és a visszafogadási arányokat a két csoportban.

Eredmények

A betegek átlagos átlagéletkora 50,1 (± 16,0) év volt, az átlagos kórházi tartózkodás pedig 3,8 (± 2,8) nap volt. 54 beteget (E csoport, 38,0%) mûtét után 48 órán belül elbocsátottak, 88 beteg (L csoport, 62,0%) 48 óránál hosszabb ideig tartózkodott. A szövődmények aránya a két csoportban hasonló volt (14,8% vs. 21,6%, p = 0,318), a seb szövődményei (13,0% vs. 12,5%), a műtét utáni bélelzáródás (1,9% vs. 2,3%) és a hasi fájdalom ( 1,9% és 3,4%) nem különböztek szignifikánsan.

Következtetés

Azokat a betegeket, akiknek komplikáció nélküli vakbélgyulladás miatt laparoszkópos vakbélműtéten esnek át, 48 órán belül biztonságosan el lehet engedni. További vizsgálatokat kell végezni a kórházi tartózkodás optimális hosszának meghatározására a laparoszkópos vakbélműtét után a kórházi költségek csökkentése érdekében.

BEVEZETÉS

A vakbélgyulladásos laparoszkópos műtétet világszerte széles körben végzik, és ma már ez az arany standard. A nyílt vakbélműtéthez képest a laparoszkópos vakbélműtét előnyei: kevesebb posztoperatív fájdalom, jobb kozmézis és rövidebb kórházi tartózkodás. Továbbá a laparoszkópos műtét valószínűleg csökkenti a kórház költségeit azáltal, hogy lerövidíti a kórházi tartózkodást és biztosítja a korai posztoperatív gyógyulást. A közelmúltban sok erőfeszítést tettek a kórházi költségek csökkentése érdekében, és az appendectomia utáni kórházi tartózkodás rövidítésének témája bizonyos érdeklődést váltott ki, különösen az egynapos műtétek kapcsán, az 1, 2, 3, 4 miatt, mivel az appendectomia után a kórházi tartózkodás általában meghaladja 3 nap. 5., 6., 7., 8., 9. Az erről a témáról kiadott jelentések a komplikáció nélküli vakbéleltávolítás után 2,2-6 napos kórházi tartózkodást említettek. 6, 7, 8, 9, 10, 11

A költségek csökkentése érdekében a nem operatív kezelést kipróbálták, és biztonságosnak és megvalósíthatónak tekintették a komplikáció nélküli vakbélgyulladás esetén is. 12 A műtéti beavatkozás azonban továbbra is a kezelési standard.

A tanulmány célja a rövid kórházi tartózkodás megvalósíthatóságának értékelése a laparoszkópos appendectomia után komplikáció nélküli apendicitis esetén.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

2. táblázat

A laparoszkópos vakbélműtét utáni szövődmények

p értékeket Fisher pontos tesztjével számoltuk, kivéve a * jelölést .

* A chi-négyzet teszt segítségével számoltuk.

Az antibiotikum-használat időtartama és a szövődmények közötti összefüggés azt mutatta, hogy 126 beteg (88,7%) kapta a 2. generációs cefalosporint, 3 (2,1%) a 3. generációs cefalosporin, aminoglikozidok és metronidazol kombinációját kapta, 5 (3,5%) a harmadik generáció kombinációját kapta. a cefalosporin és a metronidazol (3,5%), és 6 (4,2%) tazobaktámot + piperacillint (4,2%) kapott. Összehasonlítva komplikációval vagy komplikáció nélkül szenvedő betegeket, az antibiotikumok átlagos időtartama 3,2 ± 2,4, illetve 3,9 ± 2,9 nap volt, nem különbözve szignifikánsan (p = 0,133) (3. táblázat).

3. táblázat

A szövődmények és az antibiotikumok használatának kapcsolata

* Számítva a Mann-Whitney U teszt segítségével.

† Fisher pontos tesztjével számítva.

VITA

Széles körben ismert, hogy a laparoszkópos műtét kevesebb posztoperatív fájdalmat, korábbi gyógyulást és rövidebb kórházi tartózkodást eredményez, mint a nyitott műtét. A járóbeteg laparoszkópos kolecisztektómia szelektív alkalmazását már 1990-ben támogatták, 11 és mára a kolecisztektómia után elismert posztoperatív stratégiává vált. 12, 13, 14 Ezen túlmenően ambuláns megközelítést javasoltak laparoszkópos adrenalectomia és laparoscopos splenectomia után. 15, 16

A komplikáció nélküli vakbélgyulladás laparoszkópos vakbélműtét után a kórházi kezelés vagy az antibiotikumok használatának időtartamát nem adták ki, valószínűleg azért, mert az apendicitis akut gyulladásos fertőző betegség, ezért a posztoperatív szövődmények és a gyógyulás nagyban függenek a mögöttes beteg állapotától. Ezenkívül a laparoszkópos vakbéleltávolítás után a kórházi tartózkodás országonként, a sebész preferenciája és kultúrája szerint változik. Koreában a komplikáció nélküli vakbélgyulladás utáni vakbélműtét után a műtét utáni kórházi tartózkodás 3,6–6,06, a 6., 7., 8., 9. nap, 2,2–3 nap pedig más országokban. 11, 12 A hosszabb koreai kórházi tartózkodás valószínűleg nagyvonalú nemzeti állami egészségbiztosítási rendszert tükröz.

Több szerző arra a következtetésre jutott, hogy a komplikáció nélküli vakbélgyulladás miatt járóbeteg laparoszkópos vakbélműtét kivitelezhető (11, 12, 17), és arról számoltak be, hogy a szövődmények aránya nem nőtt a járóbetegek körében. A járóbeteg laparoszkópos vakbélműtét elfogadása azonban néhány országban nem lenne egyszerű.

Érdekes módon jelentős különbséget figyeltek meg a két vizsgálati csoport között az antibiotikumok használatának időtartama tekintetében (1 nap vs. 2 nap az E, illetve az L csoportban; p Cash CL, Frazee RC, Smith RW, Davis ML, Hendricks JC, Childs EW és mtsai. Ambuláns laparoszkópos vakbélműtét akut vakbélgyulladás esetén. Am Surg. 2012; 78: 213–215. [PubMed] [Google Scholar]