A Mosoly próba

Az életmód számos aspektusa, például az aktív megőrzés, a nemdohányzó élet és a kiegyensúlyozott étrend fenntartása fontos tényező a testi és lelki egészség megőrzésében. Számos tanulmány bizonyította, hogy a jó minőségű étrend fontos a mentális rendellenességek kockázata vagy megelőzése szempontjából. Az étrend mint a mentális rendellenességek kezelésének gondolatát azonban még nem vizsgálták. A SMILES (Supporting the Modification of életmód megváltoztatása érzelmi állapotokban) az első ilyen jellegű, hogy megvizsgálja a kérdéseket: „Ha javítom az étrendemet, javul-e a kedvem?” A tanulmány 2012-ben kezdődött és a toborzás 2015-ben fejeződött be. A tanulmány eredményei most megjelennek, és ITT olvashatók. Az étrendi beavatkozási és megvalósíthatósági adatok alakulása ITT olvasható.

Aki részt vett a tárgyaláson?

A SMILES vizsgálat résztvevőit toborozták a közösségből, és depressziós tünetekről számoltak be. Azok a személyek, akik érdeklődtek a próbában való részvétel iránt, átfogó szűrési folyamatot hajtottak végre. Röviden: ez a folyamat lehetővé tette a kutatók számára, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a résztvevők jelenlegi depresszióban szenvednek-e, nincsenek-e olyan kísérő fizikai/mentális állapotuk, amely gátolná részvételüket vagy megnehezítené hangulatuk felmérését, és hogy képesek lennének az előírt diétát követni. A szűrési folyamat teljes részletei itt találhatók.

Hogyan működött a tanulmány?

A jogosultsági feltételeknek megfelelő résztvevőket meghívták a Alapértékelés. A kinevezés során egy kutatási asszisztens számos információt gyűjtött a fizikai egészségről, az életmódról (fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás, diéta), a mentális egészségről, valamint olyan személyes adatokról, mint az iskolai végzettség, a foglalkozás és a jövedelem. Ekkor a résztvevők vérmintát is szolgáltattak, amely lehetővé tenné a kutatók számára, hogy megvizsgálják jelenlegi állapotukat. Összességében az alapértékelés részletes képet ad a résztvevő jelenlegi környezetéről, valamint fizikai és mentális egészségi állapotáról. Ez az információ összehasonlítási alapként szolgál, és lehetővé teszi a kutatók számára, hogy összehasonlítsák a résztvevők állapotát a beavatkozás megkezdése előtt.

Beavatkozási és ellenőrzési feltételek

A résztvevőket véletlenszerűen osztották be a két csoport egyikébe. Ezt a folyamatot elektronikus úton hajtották végre, így a kutatóknak nem volt információjuk arról, hogy a résztvevő melyik csoportba kerül. A randomizálási folyamat segít ellenőrizni azokat a tényezőket, amelyek a két csoportot valamilyen módon különbözővé tehetik. Például a randomizálás két egyenlő csoport létrehozását tűzi ki célul, így ha az egyik vagy mindkét csoportban változást tapasztal, az nem azért van, mert az egyik csoport magasabb végzettséggel rendelkezett, vagy csak nők alkották.

Ebben a tanulmányban a kontrollfeltételt „barátságos csoportnak” nevezték. A barátkozás a pszichológiai tanulmányokban alkalmazott eszköz, és ez egy „semleges”, társadalmi támogatási folyamat. A csoport résztvevői találkoztak a kutatócsoport egyik tagjával, és megbeszélték azokat a témákat, amelyek tetszettek nekik, de nem voltak érzelmi vagy nem kapcsolódtak mentális egészségükhöz. Egy kontrollcsoport célja, hogy a vizsgálat annyi részlete és tapasztalata megmaradjon, mint az a csoport, aki kezelést kap, és a „Barátságos csoport” ugyanannyiszor és ugyanannyi ideig találkozott egy kutatóval, mint a vizsgálatban résztvevők. „Fogyókúracsoport”. Ez úgy történt, hogy ha a vizsgált kezelésnek volt hatása, akkor valószínűbb, hogy a kezelés valóban hatékony volt, és hogy az egyik csoport nem járt jobban, mint a másik, mert több időt töltöttek egy klinikánál.

A második csoport diétás beavatkozást kapott, amelynek során egy akkreditált gyakorló dietetikussal kellett találkozni diétás oktatás, támogatás és táplálkozási tanácsadás céljából. A résztvevőket arra bíztatták, hogy kövessék a módosított mediterrán étrendet, amelyet Görögország és Ausztrália meglévő táplálkozási irányelvei, a hagyományos mediterrán étrend alapelvei és a táplálkozási pszichiátriai epidemiológia feltörekvő területének tudományos bizonyítékai alapján állítottak össze.

Számos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az egészséges táplálkozási szokások, például a mediterrán étrend, elősegítik az agy és a mentális egészséget, és friss gyümölcsökből, zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonákból, hüvelyesekből, diófélékből, extra szűz olívaolajból, és hal. A résztvevők a dietetikussal együttműködve javítottak étrendjük általános minőségén. Például a heti halfogyasztás növelése, vagy az alkalmi csokoládéfagylalt természetes joghurtra cserélése dióval és egy csepegtető mézzel.

Három hónap elteltével a résztvevők részt vettek a Következő kinevezés ahol elvégezték mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kiindulási pontnál teljesítettek. Ismét a résztvevők vérmintát adtak, és felmérték a fizikai egészségi állapotukat, étrendjüket és hangulatukat. A kiindulási eredmények összehasonlításával a kutatócsoport összehasonlításokat tehet arról, hogy a barátságos vagy a diétás csoport nagyobb mértékben javította-e depressziós tüneteit. Végül a résztvevőket telefonon követték nyomon hat hónappal a kiindulási időpontjuk után, hogy ismét értékeljék étrendjüket és mentális egészségi állapotukat.

Mit találtunk meg?

A BMC Medicine nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány eredményei azt mutatták, hogy az étrendi intervenciós csoport résztvevőinek a depressziós tüneteik sokkal nagyobb mértékben csökkentek a három hónapos időszakban, mint a szociális támogató csoportban.

A vizsgálat végén az étrend-támogató csoport egyharmada teljesítette a súlyos depresszió remissziójának kritériumait, szemben a szociális támogató csoportban lévők 8 százalékával.

Ezeket az eredményeket nem a fizikai aktivitás vagy a testsúly változása magyarázta, hanem szorosan összefüggésben voltak az étrend változásának mértékével. Más szavakkal, azok, akik a diétájukat javították, tapasztalták leginkább a depressziójuk legnagyobb előnyét.

Miért fontos ez a tanulmány?

Bár sokan intuitív módon megértik, hogy az étrend fontos a mentális egészség szempontjából, fontos, hogy magas színvonalú tudományos bizonyítékokat állítsanak össze ezen a területen. A randomizált, kontrollált vizsgálatot a kutatási módszerek „aranystandardjának” tekintik, és ez segít a kutatóknak megérteni a depresszió kezelésében hatékony kezelési stratégiákat. Ennek a vizsgálatnak az eredményei nagyon fontosak a jövőbeni kutatások irányításában, valamint annak tájékoztatásában, hogy miként kezeljük vagy kezeljük néhány általános mentális rendellenességet, például depressziót.

Jacka professzor, a Food and Mood Center igazgatója és a Nemzetközi Táplálkozási Pszichiátriai Kutatások Társaságának elnöke szerint az eredmények fontos új stratégiát kínálnak a depresszió kezelésére.

"A mentális rendellenességek okozzák a fogyatékosság vezető okát világszerte, ennek a tehernek a nagy részét a depresszió teszi ki" - mondta.

„Míg a betegek körülbelül felét a jelenleg rendelkezésre álló orvosi és pszichológiai terápiák segítik, sürgősen új depressziós kezelési lehetőségekre van szükség.

„Fontos megjegyezni, hogy a depresszió növeli a kockázatát, és növeli azokat a gyakori testi megbetegedések, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek is. A betegek étrendjének minőségének sikeres javítása szintén előnyös lenne ezeknek a betegségeknek. ”

A tanulmány új lehetőséget kínál a klinikai dietetikusok felvételére a mentálhigiénés csoportokba és a dietetikusok támogatásának elérhetővé tételére a depresszióban szenvedők számára.