A stroke hatása a testre

Agyvérzés akkor fordul elő, amikor az oxigént szállító vér nem képes eljutni az agy egy részébe. Az agysejtek megsérülnek és meghalhatnak, ha oxigén nélkül maradnak akár néhány percig is. A stroke azonnali orvosi ellátást igényel, potenciálisan halálos, és az esemény befejezése után jóval a test több részére is hatással lehet.

A szélütés okozta károk csökkentésének legjobb esélye a lehető leggyorsabb orvosi kezelés. A hosszú távú tünetek és a gyógyulási idő attól függ, hogy az agy mely területeit érintették.

Az evés és a nyelés irányító agyterületének károsodása problémákat okozhat ezekkel a funkciókkal. Ezt diszfágiának hívják. A stroke után gyakori tünet, de idővel gyakran javul.

Ha a torkod, a nyelved vagy a szád izmai nem képesek az ételt a nyelőcsőbe irányítani, az élelmiszer és a folyadék a légutakba kerülhet, és megtelepedhet a tüdőben. Ez súlyos szövődményeket okozhat, például fertőzést és tüdőgyulladást.

Az agyi szárban bekövetkező stroke, ahol testének létfontosságú funkciói - például a légzés, a szívverés és a testhőmérséklet - szabályozottak, szintén légzési problémákat okozhat. Az ilyen típusú stroke valószínűleg kómát vagy halált eredményez.

Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész test ideghálózata alkotja. Ez a rendszer oda-vissza jeleket küld a testből az agyba. Amikor az agy sérült, nem fogadja ezeket az üzeneteket helyesen.

A szokásosnál nagyobb fájdalmat érezhet, vagy olyan rendszeres tevékenységek során, amelyek nem voltak fájdalmasak a stroke előtt. Ez a változás az észlelésben azért van, mert az agy esetleg nem érti az érzéseket, például a meleget vagy a hideget, ahogyan korábban.

A látásban változások történhetnek, ha az agynak a szemével kommunikáló részei megsérülnek. Ezek a kérdések magukban foglalhatják a látás elvesztését, a látómező egyik oldalának vagy részeinek elvesztését és a szem mozgatásával kapcsolatos problémákat. Feldolgozási problémák is lehetnek, vagyis az agy nem kapja meg a megfelelő információt a szemtől.

A lábcsepp a gyengeség vagy bénulás gyakori típusa, amely megnehezíti a láb elülső részének felemelését. Ez arra késztetheti Önt, hogy járása közben húzza végig a lábujjait a talajon, vagy térdre hajolva emelje feljebb a lábat, hogy ne húzódjon. A problémát általában idegkárosodás okozza, és rehabilitációval javulhat. A merevítő szintén hasznos lehet.

Van némi átfedés az agy területei és működésük között.

Az agy elülső részének károsodása megváltoztathatja az intelligenciát, a mozgást, a logikát, a személyiségjegyeket és a gondolkodási mintákat. Ha ez a terület agyvérzést követően érintett, az szintén megnehezítheti a tervezést.

Az agy jobb oldalának károsodása a figyelem elvesztését, az összpontosítással és a memóriával kapcsolatos problémákat okozhatja, és problémákat okozhat az arcok vagy tárgyak felismerésében, még akkor is, ha ismerik őket. Ez magatartásbeli változásokat is eredményezhet, például impulzivitás, alkalmatlanság és depresszió.

Az agy bal oldalának károsodása nehézségeket okozhat a nyelv beszédében és megértésében, memóriaproblémákat, problémákat okoz az érvelésben, a szervezésben, a matematikai/analitikai gondolkodásban és a viselkedés megváltozásában.

Agyvérzést követően nagyobb a kockázata a rohamnak is. Ez gyakran függ a stroke méretétől, helyétől és súlyosságától. Egy tanulmány kimutatta, hogy 10-ből 1 személynél roham alakulhat ki a stroke után .

A stroke-ot gyakran a keringési rendszeren belüli, idővel felépülő problémák okozzák. Ezeket gyakran a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség okozta szövődmények okozzák. A stroke oka lehet vérzés, más néven vérzéses stroke, vagy blokkolt véráramlás, amelyet ischaemiás stroke-nak hívnak. Az alvadék általában blokkolt véráramlási stroke-ot okoz. Ezek a leggyakoribbak, amelyek az összes stroke közel 90 százalékát okozzák.

Ha agyvérzése volt, nagyobb a kockázata a második stroke vagy a szívrohamnak. Az újabb stroke megelőzése érdekében orvosa az életmód megváltoztatását javasolja, például egészséges táplálkozást és fizikailag aktívabb tevékenységet. Felírhatnak gyógyszereket is.

Orvosa azt is javasolja, hogy jobban ellenőrizzék a folyamatban lévő egészségügyi problémákat, például a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást vagy a cukorbetegséget. Ha dohányzik, arra ösztönzik, hogy hagyjon fel.

Attól függően, hogy az agy melyik területe sérült, a stroke számos különböző izomcsoportra hatással lehet. Ezek a változások a nagyaktól a kiskorúig terjedhetnek, és javulásukhoz általában rehabilitációt igényelnek.

A stroke általában az agy egyik oldalát érinti. Az agy bal oldala a test jobb oldalát, a jobb agy pedig a test bal oldalát irányítja. Ha sokat károsodik az agy bal oldala, bénulást tapasztalhat a test jobb oldalán.

Ha az üzenetek nem tudnak megfelelően átjutni az agyból a test izmaiba, ez bénulást és izomgyengeséget okozhat. A gyenge izmoknak gondjai vannak a test támogatásával, ami hajlamos növelni a mozgás és az egyensúly problémáit.

A szokásosnál fáradtabb érzés a stroke után gyakori tünet. A stroke utáni fáradtságnak hívják. Lehet, hogy több szünetet kell tartania a tevékenységek és a rehabilitáció között.