A súlycsökkentő beavatkozás hatása a túlsúlyos és elhízott nők testösszetételére és vérnyomására: a MyBFF @ home vizsgálat eredményei

Absztrakt

Háttér

Az elhízás a hipertónia megnövekedett gyakoriságával függ össze, és egészséges egyéneknél a vérnyomás az életkor és a testtömeg függvényében változik. Ennek a cikknek az volt a célja, hogy értékelje a testsúlycsökkentő beavatkozás hatékonyságát a testösszetételre és a vérnyomásra, valamint hogy értékelje e tényezők közötti kapcsolatot a háziasszonyok között a MyBFF @ home tanulmányban.

Mód

A MyBFF @ home intervenció kvázi kísérleti vizsgálat volt, amelyben 328 túlsúlyos és elhízott 18–59 éves háziasszony vett részt (kontrollcsoport: 159, intervenciós csoport: 169). A kontroll és az intervenciós csoport adatait (a testösszetételt és a vérnyomásmérést befejező, előtti és utáni beavatkozást elemeztük. A testösszetételeket a Body Impedance Analyzer (InBody 720) segítségével mértük, a vérnyomást (szisztolés és diasztolés) a vér segítségével nyomásfigyelő készülék (Omron HEM 907) kiindulási, 6 és 12 hónapos adatelemzéseket (Pearson-féle korrelációs teszt és ANOVA) végeztünk és elemeztünk az SPSS Statistics for Windows 22.0 verziójával.

Eredmények

A zsigeri zsírterület, a zsírtömeg és a testzsírszázalék mind szignifikánsan csökkent az intervenciós csoportban a kontrollcsoporthoz képest 6 hónapos beavatkozás után (o

Háttér

A zsírszövetet hagyományosan zsírtartó szervnek tekintik, de mára ismert, hogy aktív szerepet játszik a szisztémás anyagcserében az adipokinek vagy az elhízási hormonok aktív szekrécióján keresztül [1, 2]. A zsigeri zsírszövet (VAT) a bőr alatti zsírszövet helyett mélységesen felelős az elhízással összefüggő anyagcserezavarok többségéért, és szorosan összefügg a kockázati tényezők csoportjával [3, 4]. A legújabb tanulmányok hangsúlyozzák azoknak a raktáraknak a fontosságát, ahol a zsír felhalmozódik, nem pedig az egyszerű zsírtömeg, és a zsigeri elhízás ismert, hogy az anyagcsere és az azt követő szív- és érrendszeri betegségek erős kockázati tényezője [5,6,7,8,9]. A koreai premenopauzás nők körében végzett tanulmány tisztázta, hogy a viscerális zsírterület a metabolikus szindróma kockázatának fő meghatározója a premenopauzás nőknél a derék kerületéhez képest [10]. Mivel nem mindig áll rendelkezésre lehetőség az áfa mérésére olyan képalkotó technikákkal, mint a számítógépes tomográfia és a mágneses rezonancia képalkotás, a bioelektromos impedancia analizátor (BIA) jó alternatíva az áfa becsléséhez. Meg lehet azonosítani a megnövekedett áfával kapcsolatos kardiometabolikus kockázatú betegeket, és ez lehetővé teszi az elhízott betegek jobb kezelését [11].

Egészséges egyéneknél a vérnyomás (BP) az életkor és a testtömeg függvényében változik [12]. Számos tanulmány kimutatta, hogy a túlsúly a világon a hipertónia fokozott előfordulásának egyik fő tényezője [13, 14]. 2015-ben a megemelkedett vérnyomás előfordulása a 18 éves és idősebb nőknél körülbelül 20%, a férfiaknál pedig körülbelül 24% volt (Globális Egészségügyi Megfigyelőközpont adatai, WHO) [15]. Malajziában a hipertónia (ismert és nem diagnosztizált) általános előfordulása a 18 éves vagy annál idősebb felnőttek körében a Nemzeti Egészségügyi és Morbiditási Felmérésben (NHMS) 30,3% volt [16].

Az elhízott nők életmódbeli beavatkozása során a tanulmány jelentős változásokat mutatott ki a testösszetételben, amely kisebb testzsír-részarányból és megnövekedett sovány testtömegből állt [17]. A serdülők körében a kalóriakorlátozás, a testmozgás és a viselkedésváltozás kombinációja nagyobb mértékben csökkentette a nyugalmi szisztolés vérnyomást és a csúcsmozgás diasztolés vérnyomását, mint a kalóriakorlátozás és a viselkedésváltozás programja önmagában [18]. Egy nemrégiben készült tanulmányban a családorvosok által vezetett csoportos látogatások életmódváltó beavatkozása jelentős súlycsökkenést és életminőség javulást eredményezett a túlsúlyos és elhízott nőknél [19]. Ezzel szemben az idősebb férfiak egy csoportját vizsgálták a fogyás és az aerob testmozgás vérnyomásra gyakorolt független és kombinált hatásaival. A két beavatkozás kombinálása nem csökkentette a vérnyomást nagyobb mértékben, mint a két beavatkozás egymástól függetlenül. Ez az eredménykülönbség életkorfüggő tényezővel magyarázható [20].

Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje az életmódbeli beavatkozás hatékonyságát a testösszetételen és a vérnyomáson túlsúlyos és elhízott nők körében, akik részt vettek a MyBFF @ home vizsgálatban. Célul tűztük ki a testösszetétel és a vérnyomás kapcsolatának értékelését is.

Mód

Ez a cikk a „Testem fitt és mesés otthon” (MyBFF @ home) tanulmány része. A MyBFF @ home kialakítása kvázi kísérlet volt, amely előzetes és utáni beavatkozást jelentett a közösségi környezetben. A résztvevők túlsúlyos és elhízott háziasszonyok voltak, akik alacsony költségű lakásokban (People's Home/Housing Project) éltek a malajziai Kuala Lumpur szövetségi területén. A felvételi kritériumok 18–59 éves, túlsúlyos és elhízott háziasszonyok voltak, akiknek BMI-je 25,0–39,9 kg/m 2 volt. Azokat a résztvevőket, akik kórosan elhízottak (BMI> 40,0), jelenleg testsúly-szabályozó programban vannak, korlátozottak voltak a fizikai aktivitások (ágyban fekvő és fizikai fogyatékosság), cukorbetegség, szívbetegség, veseműködési zavar és súlyos hipertónia (megerősítés önjelentéssel) a tanulmányban. A háziasszonyok szűrését az ápolók és az asszisztensek végezték az 1 Malajzia Klinikán.

A résztvevők társadalmi-demográfiai jellemzőit és a beavatkozás részleteit korábban Mohamad Nor és munkatársai írták le. [21]. Az intervenciós csoport súlycsökkentő beavatkozási csomagot kapott, amely egyéni étrendi tanácsadásból, csoportos testmozgásból és önellenőrzési eszközökből állt (Élelmiszer-napló és testmozgás-napló). A kontrollcsoport női egészségügyi szemináriumi csomagot kapott. Mindkét csoportot 6 hónapig követték nyomon (beavatkozási szakasz - beavatkozás: n = 83; ellenőrzés: n = 66) és további 6 hónap (karbantartási szakasz - beavatkozás: n = 65; ellenőrzés: n = 56). A résztvevők testtömeg-indexét (BMI) és a derék kerületét összegyűjtötték a kiinduláskor, a 6. és 12. hónapban. Csak a résztvevők adatait elemeztük teljes testösszetétel-értékeléssel. A vizsgálati folyamatot az 1. ábra szemlélteti.

Tanulmányozza a testösszetétel és a vérnyomás adatgyűjtésének áramlását a MyBFF @ home tanulmányban

Testösszetétel mérése

A bioelektromos impedancia analizátor (BIA) a testtömegek széles skáláján alapuló becslést ad a zsírtömegről [22]. Ez a testösszetétel nem invazív mérése, és számos előnnyel rendelkezik más módszerekhez képest, mivel olcsó, egyszerű, gyors, biztonságos, hordozható és könnyen elvégezhető, valamint minimális kezelői képzést igényel [23]. A közvetlen szegmenses, több frekvenciájú BIA méréseket a BIA InBody 720 (BioSpace Co., Szöul, Korea) segítségével végeztük. Ez a BIA egy tetrapoláris, nyolcpontos tapintású elektróda rendszert fogad el, amely külön-külön méri a karok, a törzs és a lábak impedanciáját hat különböző frekvencián (1, 5, 50, 250, 500 és 1000 kHz). Korábban kimutatták, hogy ennek a berendezésnek nagy a tesztelés előtti megbízhatósága és pontossága [24]. Az alanyoknak legalább 5 órán át böjtölniük kellett, és az előző 12 óra alatt nem kellett komoly fizikai tevékenységet folytatniuk.

A MyBFF @ home vizsgálatban a következő testösszetételi paramétereket mértük: testzsírtömeg (FM), testzsírszázalék (BFP), vázizomtömeg (SMM) és zsigeri zsírterület (VFA). A tesztelés a gyártó utasításai szerint történt. Az alany mezítláb lépett a lábelektródákon, és mozdulatlanul állt, amíg a testtömeg meg nem volt mérve. Az alany megfogta a kézi elektróda kábeleket, és finoman megfogta a hüvelykujj elektródot és a tenyér elektródát, ezáltal összesen nyolc elektródával érintkezve. A kezeket körülbelül 20 fokkal tartották a testtől távol, amíg a méréseket befejezték. A beépített szoftvert használták a testösszetétel értékeinek kiszámításához. A teljes tömeg, a sovány testtömeg és a zsírtömeg beépített testösszetétel-elemzését összehasonlítottuk a normál tartomány értékével. A BIA mérés végére minden résztvevő láthatta az eredményét.

Vérnyomásmérések

Teljesen automatizált vérnyomásmérőt alkalmaztak oszcillometriás módszerrel (Omron HEM 907; Omron Healthcare Europe BV, Hoofdorp, Hollandia). A vérnyomást (BP) Hgmm-ben rögzítették a betegek karjából, ülő helyzetben. A méréseket kétszer végeztük, és kiszámítottuk az átlagértéket. A magas vérnyomást szisztolés vérnyomás ≥ 140 Hgmm és/vagy diasztolés vérnyomás ≥ 90 Hgmm határozza meg. A toborzás előtt elvégezték az átvilágítást. Ezért azokat, akiket közepes és súlyos magas vérnyomásban észleltek, klinikákra irányították és kizárták a vizsgálatból.

Antropometriai mérések

A tömeg, a magasság és a derék kerületének méréseit antropometriai elemzés céljából kaptuk. Az összes résztvevőt 0,1 kg pontossággal, könnyű ruhában, cipő nélkül és üres húgyhólyaggal mértük meg elektronikus mérlegben (Tanita HD319, Japán; az alapértéknél 6 hónap, és ismét 12 hónaposan). A magasságot SECA testmérővel mértük. A köldöknél a derék kerületét 0,5 cm pontossággal mértük egy rugalmas szalaggal, amelyet közvetlenül a bőrre tettünk. A BMI kiszámításához a mért testsúlyt (kg) elosztjuk a testmagasság négyzetével (m 2 ). A BMI-kategóriákat a WHO 1998-as osztályozására hivatkozták.

Statisztikai analízis

A vizsgálati csoportok közötti kiindulási jellemzőket összehasonlítottuk független t-teszttel. Pearson-féle korrelációs tesztet végeztünk a BIA-mérések korrelációjára az SBP-vel és a DBP-vel az alapvonal során. A csoporton belül a változásokat páros t-teszttel elemeztük. Míg egyirányú ANOVA-t alkalmaztak a vizsgálati csoportok közötti testösszetétel-változások átlagos különbségének kimutatására. Az elemzéseket vizsgálati szakaszonként (beavatkozási és fenntartási szakasz) végeztük. Az adatokat elemeztük az IBM SPSS Statistics for Windows 22-es verziójával (IBM Corp., Armonk, N.Y., USA).

Eredmények

A kiinduláskor a testösszetételt és a vérnyomásmérést befejező résztvevők teljes száma 273 volt (72,2%). Összesen 149 résztvevő fejezte be a 6 hónapos beavatkozást (beavatkozás: n = 83; ellenőrzés: n = 66). Végül a következő 6 hónapos karbantartási szakasz után 121 résztvevő adta meg az összes eredményadatot minden időpontban; kiindulási, 6 és 12 hónapos (beavatkozás: n = 65; ellenőrzés: n = 56) (1. ábra).

Az 1. táblázat bemutatja a testösszetétel és a vérnyomás kiindulási jellemzőit az intervenciós és kontrollcsoportban. A változókat átlagként és szórásként adtuk meg, ahogyan eloszlottak. A mért paraméterek kiindulási jellemzői összehasonlíthatók a vizsgálati és a kontrollcsoport között. A csontváz izomtömege az intervenciós csoportban magasabb mérést regisztrált a kontrollhoz képest (22,35 ± 2,8 kg vs 21,67 ± 2,85 kg), o = 0,05). A szisztolés és a diasztolés BP normál tartományon belül volt.

A 2. táblázat a vérnyomás, valamint az antropometriai és a testösszetétel indexek közötti összefüggést mutatja be. A diasztolés BP szignifikánsan korrelált a BMI-vel (r = 0,21, o 2. táblázat A vérnyomás és a testösszetétel paramétereinek összefüggése

A 3. táblázat összefoglalja a testösszetételt és a vérnyomásváltozásokat a 6 hónapos intervenciós periódus és további 6 hónapos súlycsökkentő fenntartási szakasz alatt. A testösszetétel-elemzés kimutatta a testzsír tömegének jelentős csökkenését az intervenciós csoportban, (- 1,20 kg (95% CI: -1,76, -0,64), o 3. táblázat A testösszetétel és a vérnyomás változása a kiindulási érték és a 6 hónapos beavatkozás után, valamint a 6 és 12 hónap közötti időszakban

A kiválasztott paraméterek változásának grafikus ábrázolása a 6. hónapban

A vázizomtömeg javulása ebben a fázisban megmaradt, a beavatkozás jelentős növekedésével a kontroll csoporthoz képest (0,31 kg vs. 0,00 kg), o = 0,016). Mindkét csoport 6-12 hónapos zsírtartalommal rendelkezett, és a zsír visszanyerése szignifikánsan (P 3. ábra

A kiválasztott paraméterek változásának grafikus ábrázolása 12 hónapnál

Vita

A BMI fontos elhízási index. Az elhízás negatív hatását azonban egyre inkább a túlzott zsírosságnak tulajdonítják, különösen a központi és a zsigeri zsírosságnak, és a BMI nem képes megkülönböztetni a zsírtömeget és más testösszetételeket, például a sovány tömeget vagy a csonttömeget. A zsigeri zsír fontos összetevő, és bebizonyosodott, hogy nagyobb kardiometabolikus kockázattal jár, összehasonlítva a szubkután zsír- és egyéb elhízási mérésekkel, beleértve a BMI-t is [30,31,32]. Noha a zsigeri zsírterület a 6. hónapban mindkét csoport esetében szignifikánsan csökkent, ez a csökkenés nem maradt fenn 12 hónapnál. Ugyanebben az időszakban mind a szisztolés, mind a diasztolés BP nem nőtt a fenntartó szakasz után, annak ellenére, hogy a 12. hónapban növekedett az adipozitás. A mérsékelt súlycsökkenés normalizálja a vérnyomásszintet a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél az ideális súly elérése nélkül is [33].

Az intervenciós csomag különböző komponensei hozzájárulhatnak ezekhez az eredményekhez, ideértve az egyénre szabott étrendi tanácsadást is. A közelmúltban egy diétás beavatkozás jelentős előnyöket jelent a túlsúlyos/elhízott, primer hipertóniában szenvedő betegek számára a vérnyomás, a testösszetétel és a biokémiai paraméterek csökkentésével [34]. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy egy négyhetes étrend, a testmozgás és a pszichológiai beavatkozás a fogyás, a szisztolés és a diasztolés BP jelentős csökkenést mutatott, míg a BIA elemzés a test zsírtartalmának jelentős csökkenését mutatta ki [35]. Az egyik lehetséges mechanizmus a nátrium bevitel csökkentése. Egy Cochrane-tanulmány kimutatta, hogy a nátrium-redukció az SBP/DBP 1/0 Hgmm-es csökkenését eredményezte a normotenzióban szenvedő fehér résztvevőknél, és az SBP/DBP 5,5/2,9 Hgmm-es csökkenést eredményezett a magas vérnyomásban szenvedő fehér résztvevőknél [36].

A főleg zsigeri zsír magas százaléka összefügg az inzulinrezisztenciával, az angiotenzin II magas szintjével, az aldoszteron fokozott szekréciójával és ennek következtében a nátrium magas felszívódásával a vesetubulusokban [33, 37]. Ezenkívül az endotheliális és vaszkuláris simaizomsejtek merevsége, az extracelluláris mátrix átalakítása és a perivaszkuláris zsírszövet gyulladása és az immunsejtek diszfunkciója hozzájárul az artériás merevség kialakulásához az elhízásban. Ezt támasztja alá Lefferts WK et al., (2017), akik szerint a zsigeri zsírbetegség hátrányosan befolyásolhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának szubklinikai markereit és hozzájárulhat az artéria merevségéhez [38].

A test impedancia elemzése ebben a tanulmányban feltárta, hogy a vázizomtömeg jelentősen megnőtt az intervenciós csoportban a 12. hónapban. A beavatkozás résztvevőinek testmozgás és fizikai tevékenységek hozzájárulhatnak ehhez az eredményhez [39]. Ezt a megfigyelést a beavatkozási időszakban nem sikerült kimutatni. Ennek oka valószínűleg a testmozgás és a fizikai tevékenységek hosszú távú hatása.

Néhány korlátozást is meg kell említeni. A résztvevőket nem véletlenszerűen osztották be a programokba, csak a lakások helyét rendelték véletlenszerűen. A menopauzás nők több zsigeri zsírt mutattak [44], azonban ezek az adatok nem állnak rendelkezésünkre. A BIA technológia gyártói azt javasolják, hogy kerüljék el a nők tesztelését, amikor észlelik, hogy visszatartja a vizet a menstruációs ciklus alatt. A résztvevők menstruációs állapota szintén nincs. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint azonban a kontaktelektródás BIA eszközök a nő menstruációs ciklusa során bármikor használhatók a testösszetétel értékének megváltoztatása nélkül [45]. További korlátozás az alcsoport kis mintamérete, amely befolyásolhatja az elemzések erejét.

Következtetések

Az életmód-intervenciós programban való részvétel közösségi környezetben a vérnyomás és a testösszetétel javulásához vezetett. Az intervenciós programba beiratkozott résztvevőknél 6 hónap alatt szignifikánsan alacsonyabb adipozitást és szisztolés vérnyomást figyeltünk meg mind az intervenciós, mind a kontroll csoportban. Általában mindkét csoport nem tudta kimutatni a testzsírokban bekövetkezett pozitív változások hatékony fenntarthatóságát a fenntartó szakaszban. Hatékonyabb stratégiákra van szükség ahhoz, hogy az egyének képesek legyenek pozitívan cselekedni személyes egészségük ügyében.