Alvásvesztés, fényvédő és nagyon kevés szex ezekben a szülőknek szóló "szerelmes versekben"

Scott SIMON, vendéglátó:

Számtalan szerelmes dal és szerelmes vers található. Szépen jár, akár a felhőtlen éghajlat és a csillagos ég éjszakája. És mindaz, ami a legjobb a sötétben és a világosban, találkozik az arcában és a szemében. Ez Byron. Google. De észreveszed, hogy a szerelmes versek nem említik a pelenkákat, a dührohamokat vagy a padlóról megmaradt poptorták elfogyasztását? A legtöbb szeretni való fájdalom a vonzás első pirulásáról szól - házasság vagy gyermekek előtt. De John Kenney, a The New Yorker közreműködője és a Thurber-díj nyertese könyvet írt pályázati és szenvedélyes odaadó versekről a szerelmesek számára, akik partnerek a gyermek vagy több gyermek szeretetében - "Szerelmes versek gyermekes emberek számára". John Kenney csatlakozik hozzánk stúdióinkba. Nagyon köszönöm, hogy velünk voltál.

JOHN KENNEY: Köszönöm, hogy megvolt.

SIMON: Tudod, nem akarom késleltetni ezeknek a költői felismeréseknek az elragadtatását (ph). Tehát megkaphatnánk, kérlek, hogy olvassa el a "Hatéves gyermekem kezébe vette a telefonomat" című verset.

KENNEY: Örülnék.

(Olvasás) Elnézést kérek tiszteletes úr. A 6 éves gyermekem kézhez kapta a telefonomat, és 142 kakil hangulatjelet küldött neked. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez semmiképpen sem tükrözi az Önről vagy az egyházról alkotott véleményemet. Bár elgondolkodtat, hogy van-e Isten. Apósomnak, Lou-nak, soha egyetlen nagyszülő sem kaphat Fabio GIF-et, aki nem visel nadrágot, és szuggesztív módon táncol a következő szavakkal. Biztos voltam benne, hogy ezt töröltem. És a főnökömhöz, Gary-hez, véletlenül kapott egy pávián szamár fényképét egy feljegyzéssel, amely megtalálta ezt a képet rólad? Elküldtem azt.

SIMON: Ez annyira hatásos és gyönyörű.

KENNEY: Nagyon köszönöm. Komolyan veszem a költészetemet.

SIMON: Igen. Kiket tekintesz költői inspirációidnak - Keats, Millay, Shelley?

KENNEY: Valójában azok az emberek. Azt hiszem, a költészetem - lazán használom ezt a szót - a költészet ugyanúgy, mondjuk, Arby étterme a tanyától az asztalig.

SIMON: (Nevetés) Sajnálom. Nem tudom miért nevetek. A szülői élet sok örömének egyike a gyermekkor újrafelfedezése. Megkérhetnénk, hogy olvassa el a "Tisztában vagyok vele, hogy a busz kerekei körbe-körbe járnak" verset?

KENNEY: Tanfolyam. (Olvasás) Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a busz kerekei körbe-körbe járnak. Értem. Tudok a kerekekről, a kürtről és a babákról. Ezt mindenki tudja. Itt van valami, amit nem tudhat. A papa ezen a buszon gondolkodik, nem erre jelentkeztem. És lehet, hogy a busz sofőrje pontosan ugyanezen gondolkodik. Talán átnéz az apára. És nem megy, lépjen vissza. Talán ehelyett bólint és elmosolyodik. És az apa bólint és mosolyog. És a sofőr megüti az üzemanyagot, és olyan gyorsan zoomol, zoomol, zoomol, hogy a buszon lévő anyukák azt mondják, lassítson.

KENNEY: (Olvasás) És a sofőr megtorpan a sarkon, mert meglát egy táblát a 9 órakor nyitva tartó bárnak. Ő és az apa pedig leszállnak a buszról és bemennek egy bárba. Hívjon egy Uber-t, mert ez a busz nem működik.

KENNEY: (Olvasás) Énekeld azt a verset, miért nem?

SIMON: (Nevetés) Ez annyira gyengéd. Van egy másik vers, amelyet el akartam olvasni, és azt hiszem, fontos lenne, hogy az emberek meghallják. Figyelmeztetni akarom hallgatóinkat - a vers zavaró tartalmat tartalmazhat, amit manapság meg kell tennünk. A vers neve "Baby Wipes".

KENNEY: "Baba törlőkendők". (Olvasás) Ha 20 éves koromban azt mondtad volna, hogy ezt megteszem, nem hinnék neked. De ma reggel a baba kakája lövésként lövellt ki. És egy része beletört a hajamba. Nos, elég fáradt voltam. És azt hiszem, lusta zuhanyozni. És elkéstem a munkából. Tehát azt tettem, hogy vettem egy baba törlőkendőt, és kitisztítottam a hajamból - amúgy is nagyrészt. Aztán folytattam a napomat.

SIMON: Ez olyan gyengéd és gyönyörű kép - valóban lövés, mint egy ágyúgolyó.

KENNEY: Nos, tudod, a gyerekekkel kötött házasság végtelenül elégikus és gyönyörű, nem igaz?

SIMON: Igen. Igen. Ahogy ezek a versek aláhúzzák.

KENNEY: Tökéletes.

KENNEY: Végtelen mennyiségű alvás és szeretet van, és szinte túl sok szex és.

KENNEY:. Öröm, ami van.

SIMON: Nos, öröm. De eljutunk erre. Szeretnék rákérdezni - tudod, az építés módjára. Úgy értem, hogy mi jön előbb neked, a képek vagy a szójáték?

KENNEY: Azt hiszem, ez a cím. Nagyon szerencsés voltam, hogy sok szülő barátom van. És küldök egy e-mailt, mondván: add nekem fáradt, rossz és legrosszabb helyzetedet. És ezeket megpróbáljuk versekké alakítani. Egyáltalán nem támaszkodom a saját életemre, Scott. Ez tökéletes. Minden kitalált. Mindez fikció.

SIMON: Megnézem a haját.

SIMON: De ez - korábban nem jutott eszembe. Utolsó vers, amit meg kell osztani.

KENNEY: A könyv elődje a "Szerelmes versek házasok számára" volt. És még azelőtt, hogy a könyv a nyomdához került volna, arra gondoltam, tudnod kellene, hogy megpróbáljak megírni egy igazit. És megírtam a feleségemnek. És gondoltam, hogy ezzel egyet kell tennem, csak a gyerekeimmel. Tehát van egy lányom és egy fiam - Lulu és Hewitt. Tehát ennek a versnek a neve "Lulu és Hewitt számára".

(Olvasás) Semelyikőtöknek nincs bántódása, de én inkább a gyerekek ötletét választottam a tényleges gyerekekkel szemben. Kinek van szüksége saját gyerekre, ha kilenc unokahúga van? Egy ideig nagybácsi lehetsz. Aztán egyedül kell hazamenned és aludnod. Hibáztatom anyádat, gyönyörű arcát és mélységesen kedves lelkületét, valamint tökéletes válaszát arra, hogy miért szeretett volna gyereket, mert unom, hogy aggódjak magam miatt. Aggódni akarok valaki más miatt. Mondhatok neked titkot? Attól féltem. Attól féltem, hogy nem leszek elég jó - túl szeszélyes, túl rászoruló, túl türelmetlen, túl önző, túl hiányos. De akkor megszülettél. És elmondtál egy titkot. Apa, suttogtad, csak annyit kell tenned, hogy figyelsz rám, hallgatsz rám, és megfogod a kezem. És megtanítalak apának lenni. És akkor leköpöd az ingemet. Minden este, mielőtt lefekszel, lehajolok, és ugyanazt a mondatot súgom. A kérdések és a zavartság egész életében ezek a legigazabb szavak, amelyeket ismerek. Nagyon szerencsés vagyok, hogy apád vagyok.

SIMON: Ez gyönyörű. A gyerekek egyszerre jelentik életünk nagy áldását és kalandját, ugye?

KENNEY: Nem fog érvelni tőlem.

SIMON: John Kenney - "Szerelmes versek gyermekes emberek számára" című könyve. Nagyon köszönöm, hogy velünk voltál.

KENNEY: Köszönöm, hogy megvolt.

(JOHN STORY "KEREKEK AZ BUSZON, KÖRÖN ÉS KÖRÖN" hangzása)

Az NPR átiratokat a Verb8tm, Inc., egy NPR vállalkozó rohanás határidővel hozza létre, és az NPR-vel kifejlesztett, saját tulajdonú átírási eljárás felhasználásával állítja elő. Lehet, hogy ez a szöveg nem a végleges formájában, és a jövőben frissíthető vagy módosítható. A pontosság és a rendelkezésre állás változhat. Az NPR programozásának mérvadó nyilvántartása a hangfelvétel.