A szérum fehérje elektroforézis megértése és értelmezése

THEODORE X. O'CONNELL, MD, TIMOTHY J. HORITA, M.D. és BARSAM KASRAVI, M.D., Kaiser Permanente Woodland Hills Családorvosi Rezidencia Program, Woodland Hills, Kalifornia

Am Fam orvos. 2005. január 1.; 71 (1): 105-112.

Absztrakt
Definíciók
A szérum fehérje elektroforézis elemei
Jelzések
Az eredmények értelmezése
Monoklonális versus poliklonális gammopathiák
Szérum fehérje abnormális elektroforézisének értékelése
Hivatkozások

Cikk szakaszok

Absztrakt
Definíciók
A szérum fehérje elektroforézis elemei
Jelzések
Az eredmények értelmezése
Monoklonális versus poliklonális gammopathiák
Szérum fehérje abnormális elektroforézisének értékelése
Hivatkozások

A szérumfehérje-elektroforézist a mielóma multiplexben és más szérumfehérje-rendellenességekben szenvedő betegek azonosítására használják. Az elektroforézis szétválasztja a fehérjéket fizikai tulajdonságaik alapján, és ezeknek a fehérjéknek a részhalmazait használják az eredmények értelmezéséhez. A plazmafehérje-szintek ésszerűen kiszámítható változásokat mutatnak az akut gyulladásra, rosszindulatú daganatra, traumára, nekrózisra, infarktusra, égési sérülésekre és kémiai sérülésekre adott válaszként. A gamma-globulin zóna fokális régiójában lévő homogén tüskeszerű csúcs monoklonális gammopátiát jelez. A monoklonális gammopátiák rosszindulatú vagy potenciálisan rosszindulatú klonális folyamattal társulnak, beleértve a mielóma multiplexet, Waldenström makroglobulinémiáját, szoliter plazmacitómát, parázsló myeloma multiplexet, meghatározatlan jelentőségű monoklonális gammopathiát, plazmasejtes leukémiát, nehézlánc betegségeket és amyloidosisokat. Az M-fehérje mennyisége, a csontvelő biopsziájának eredményei és egyéb jellemzők segíthetnek megkülönböztetni a myeloma multiplexet a monoklonális gammopathia egyéb okaitól. Ezzel szemben a poliklonális gammopátiákat bármely reaktív vagy gyulladásos folyamat okozhatja.

A szérumfehérje-elektroforézis laboratóriumi vizsgálat, amelyet általában myeloma multiplexben és más szérumfehérje-rendellenességekben szenvedő betegek azonosítására használnak. Számos alspecialista bevonja a szérumfehérje-elektroforézis szűrést a kezdeti értékelésbe számos klinikai állapotra. Néha azonban ennek a vizsgálatnak az eredményei zavarosak vagy nehezen értelmezhetők.

Ez a cikk átfogó áttekintést nyújt a szérumfehérje elektroforézisről, beleértve annak megvitatását, hogy a vizsgálatot hogyan végzik, mit mér és mikor jeleznek. A cikk tartalmaz egy egyszerű útmutatót az eredmények értelmezéséhez és javaslatokat a rendellenes eredmények nyomon követésére.

Definíciók

Absztrakt
Definíciók
A szérum fehérje elektroforézis elemei
Jelzések
Az eredmények értelmezése
Monoklonális versus poliklonális mammopátiák
Szérum fehérje abnormális elektroforézisének értékelése
Hivatkozások

Az elektroforézis a fehérjék fizikai tulajdonságaik alapján történő szétválasztására szolgáló módszer. A szérumot egy meghatározott táptalajra helyezzük, és töltést alkalmazunk. A nettó töltést (pozitív vagy negatív), valamint a fehérje méretét és alakját általában a különböző szérumfehérjék megkülönböztetésére használják.1

A szérumfehérje-elektroforézis több alcsoportja áll rendelkezésre. Ezen alcsoportok neve azon a módszeren alapul, amelyet a szérum különböző komponenseinek szétválasztására és megkülönböztetésére használnak. A zónaelektroforézis során például különböző fehérje altípusokat külön fizikai helyeken helyeznek el egy agarból, cellulózból vagy más növényi anyagból készült gélen. 2, 3 A fehérjéket megfestik, és a sűrűségüket elektronikusan számítják ki, hogy grafikus adatokat kapjanak a fehérjékről. a különböző fehérjék abszolút és relatív mennyisége. A fehérje altípusok további elválasztását immunológiailag aktív szerrel történő festéssel érhetjük el, amely immunfluoreszcenciát és immunfixációt eredményez.

A szérum fehérje elektroforézis elemei

Absztrakt
Definíciók
A szérum fehérje elektroforézis elemei
Jelzések
Az eredmények értelmezése
Monoklonális versus poliklonális gammopathiák
Szérum fehérje abnormális elektroforézisének értékelése
Hivatkozások

A szérumfehérje-elektroforézis eredményeinek mintázata két fő fehérjetípus: albumin és globulin frakcióitól függ. Az albumint, a szérum fő fehérjekomponensét a máj termeli normál fiziológiai körülmények között. A globulinok a teljes szérumfehérje-tartalom sokkal kisebb részét teszik ki. Ezen fehérjék részhalmazai és relatív mennyiségük a szérum fehérje elektroforézis értelmezésének elsődleges fókusza. 1, 3

Az albumin, a legnagyobb csúcs áll a legközelebb a pozitív elektródhoz. A következő öt komponenst (globulinokat) alfa1, alfa2, béta1, béta2 és gamma jelöli. Ezen komponensek csúcsai a negatív elektród felé esnek, és a gamma csúcs a legközelebb van az elektródhoz. Az 1. ábra a fehérjék eloszlásának tipikus normális mintázatát mutatja, amelyet szérum fehérje elektroforézissel határozunk meg.

Tipikus normális minta a szérum fehérje elektroforézishez.

ALBUMIN

Az albumin sáv jelenti az emberi szérum legnagyobb fehérjekomponensét. Az albuminszint csökken olyan körülmények között, amikor a máj kevésbé termeli a fehérjét, vagy ha fokozódik a fehérje elvesztése vagy lebomlása. Az alultápláltság, a jelentős májbetegség, a vesekárosodás (pl. Nephrotikus szindrómában), a hormonterápia és a terhesség alacsony albuminszintet okozhat. Az égési sérülések alacsony albuminszintet is eredményezhetnek. Az albumin szintje megemelkedik azoknál a betegeknél, akiknél a szérum vize viszonylag csökken (pl. Dehidráció).

ALPHA-TÖRÉS

A negatív gélrész (azaz a negatív elektróda) felé haladva a következő csúcsok az alfa1 és az alfa2 komponenseket tartalmazzák. Az alfa1-fehérje frakció alfa1-antitripszinből, pajzsmirigy-kötő globulinból és transzkortinból áll. A rosszindulatú daganatok és az akut fázisú reaktánsok által okozott gyulladás növelheti az alfa1-fehérje sávot. Csökkent alfa1-fehérje sáv fordulhat elő alfa1-antitripszin hiány vagy a májbetegség következtében csökkent globulin termelés miatt. A ceruloplazmin, az alfa2-makroglobulin és a haptoglobin hozzájárul az alfa2-fehérje sávhoz. Az alfa2 komponenst akut fázisú reagensként növeljük.

BÉTA-TÖRLÉS

A béta frakciónak két béta1 és béta2 jelű csúcsa van. A Beta1 többnyire transzferrinből áll, és a béta2 béta-lipoproteint tartalmaz. Az IgA, az IgM és néha az IgG a komplement fehérjékkel együtt szintén azonosítható a béta frakcióban.

GAMMA-TÖRÉS

A klinikai érdeklődés nagy része a szérum fehérje spektrumának gamma régiójára irányul, mivel az immunglobulinok erre a régióra vándorolnak. Meg kell jegyezni, hogy az immunglobulinok gyakran megtalálhatók az elektroforetikus spektrumban. A C-reaktív fehérje (CRP) a béta és a gamma komponensek közötti területen helyezkedik el

Jelzések

Absztrakt
Definíciók
A szérum fehérje elektroforézis elemei
Jelzések
Az eredmények értelmezése
Monoklonális versus poliklonális gammopathiák
Szérum fehérje abnormális elektroforézisének értékelése
Hivatkozások

A szérumfehérje-elektroforézist általában myeloma multiplex gyanúja esetén hajtják végre. A vizsgálatot más „vörös zászló” helyzetekben is figyelembe kell venni (1. táblázat) .2 - 4

A szérum fehérje elektroforézis indikációi

Feltehetően myeloma multiplex, Waldenström macroglobulinemia, primer amyloidosis vagy kapcsolódó rendellenesség

Megmagyarázhatatlan perifériás neuropathia (nem a régóta fennálló diabetes mellitusnak, toxin-expozíciónak, kemoterápiának stb. Tulajdonítható)

Veseelégtelenséggel vagy elégtelenséggel és csontfájdalommal járó újszülött vérszegénység

Hátfájás, amelyben myeloma multiplex gyanúja merül fel

Az esetleges rosszindulatú daganatoknak tulajdonítható hiperkalcémia (pl. Kapcsolódó fogyás, fáradtság, csontfájdalom, rendellenes vérzés)

A perifériás vér kenetén észlelt Rouleaux-képződmények

Veseelégtelenség és a szérum fehérje emelkedése

Röntgenfelvételen megmagyarázhatatlan kóros törés vagy lítikus elváltozás

Bence Jones proteinuria

Információk a 2–4. Referenciákból .

A szérum fehérje elektroforézis indikációi

Feltehetően myeloma multiplex, Waldenström macroglobulinemia, primer amyloidosis vagy kapcsolódó rendellenesség

Megmagyarázhatatlan perifériás neuropathia (nem a régóta fennálló diabetes mellitusnak, toxin-expozíciónak, kemoterápiának stb. Tulajdonítható)

Veseelégtelenséggel vagy elégtelenséggel és csontfájdalommal járó újszülött vérszegénység

Hátfájás, amelyben myeloma multiplex gyanúja merül fel

Az esetleges rosszindulatú daganatoknak tulajdonítható hiperkalcémia (pl. Kapcsolódó fogyás, fáradtság, csontfájdalom, rendellenes vérzés)

A perifériás vér kenetén észlelt Rouleaux-képződmények

Veseelégtelenség és a szérum fehérje emelkedése

Röntgenfelvételen megmagyarázhatatlan kóros törés vagy lítikus elváltozás

Bence Jones proteinuria

Információk a 2–4. Referenciákból .

Ha a vizsgálat normális, de mielóma multiplex, Waldenström macroglobulinémiája, primer amyloidosis vagy ezzel összefüggő rendellenesség továbbra is gyanús, immunfixálást is el kell végezni, mert ez a technika érzékenyebb lehet egy kis monoklonális (M) fehérje azonosításában.5

Az eredmények értelmezése

Absztrakt
Definíciók
A szérum fehérje elektroforézis elemei
Jelzések
Az eredmények értelmezése
Monoklonális versus poliklonális mammopátiák
Szérum fehérje abnormális elektroforézisének értékelése
Hivatkozások

A plazmafehérje-szintek ésszerűen kiszámítható változásokat mutatnak az akut gyulladásra, rosszindulatú daganatra, traumára, nekrózisra, infarktusra, égési sérülésekre és kémiai sérülésekre adott válaszként. Ez az úgynevezett „akut reakciófehérje-minta” magában foglalja a fibrinogén, az alfa1-antitripszin, a haptoglobin, a ceruloplazmin, a CRP, a komplement C3-részének és az alfa1-sav-glikoprotein növekedését. Gyakran előfordul, hogy az albumin és a transzferrin szintje csökken. 6 A 2. táblázat felsorolja a szérum fehérje elektroforézis során fellépő akut reakciófehérjék jellemző mintáit, a kapcsolódó állapotokkal vagy rendellenességekkel együtt.

A szérumprotein elektroforézis során talált akut reakcióval rendelkező fehérjék jellegzetes mintázata és a kapcsolódó állapotok vagy rendellenességek

Fokozott albumin dehidratáció Csökkent albumin Krónikus cachecticus vagy pazarló betegségek Krónikus fertőzések Vérzés, égési sérülések vagy fehérjét vesztő enteropátiák Májfunkció károsodás az albumin szintézisének csökkenése következtében Alultápláltság Nefrotikus szindróma Terhesség Fokozott alfa 1 globulinok Terhesség Csökkent alfa1 globulinok Csökkent alfa1 globulinok Alfa1 globulinok Alfa1-antitripszin hiány elégtelenség Adrenokortikoszteroid terápia Fejlett diabetes mellitus Nefrotikus szindróma Csökkent alfa2 globulinok Alultápláltság Megaloblasztos vérszegénység Fehérjevesztõ enteropátiák Súlyos májbetegség Wilson-kór

Megnövekedett béta1 vagy béta2 globulinok Biliáris cirrózis Carcinoma (néha) Cushing-kór Diabetes mellitus (egyes esetekben) Hypothyreosis Vashiányos vérszegénység Malignus hipertónia Nephrosis Polyarteritis nodosa Obstruktív sárgaság Harmadik trimeszterbeli terhesség Csökkent béta1- vagy béta2-globulinok Fehérje malnutríciós betegségek Fokozott alultápláltsági megbetegedések Megnövekedett gamma globululosis Chamma ) Krónikus lymphocytás leukémia Cirrhosis Hodgkin-kór Malignus lymphoma Multiplex myeloma

Információ a 6. hivatkozásból .

A szérumprotein elektroforézis során talált akut reakcióval rendelkező fehérjék jellegzetes mintázata és a kapcsolódó állapotok vagy rendellenességek

Információ a 6. hivatkozásból .

A szérumfehérje-elektroforézis értelmezésében a legtöbb figyelem a gamma régióra összpontosul, amely túlnyomórészt IgG típusú antitestekből áll. A gamma-globulin zóna csökkent a hypogammaglobulinemia és az agammaglobulinemia esetében. A gamma-globulin szint növekedését okozó betegségek közé tartozik a Hodgkin-kór, a rosszindulatú limfóma, a krónikus limfocita leukémia, a granulomatózus betegségek, a kötőszöveti betegségek, a májbetegségek, a myeloma multiplex, a Waldenström-féle makroglobulinémia és az amiloidózis.

Bár sok körülmény okozhatja a gamma régió növekedését, számos betegség állapota homogén tüskeszerű csúcsot okoz a gamma-globulin zóna fokális régiójában (2. ábra). Ezek az úgynevezett „monoklonális gammopátiák” olyan rendellenességek csoportját alkotják, amelyekre jellemző egyetlen homogén M-fehérjét termelő plazmasejt-klón szaporodása.

Kóros szérumfehérje-elektroforézis mintázat myeloma multiplexben szenvedő betegnél. Vegye figyelembe a gamma-régió nagy csúcsát.