A szorongás/depresszió hatása a köhögés szubjektív értékelésére krónikus obstruktív tüdőbetegségben és elhízásban szenvedő betegeknél

Evgeniy S. Ovsyannikov

1 Kar Terápiás Tanszék, Voronyezsi Állami Orvostudományi Egyetem, 394036 Voronyezs, Oroszország; ur.xednay@sesvo (E.S.O.); ur.tsil@vendub (A.V.B.)

Szergej N. Avdejev

2 Pulmonológiai tanszék, I. M. Szecsenov Első Moszkvai Állami Orvostudományi Egyetem, 119992 Moszkva, Oroszország; ur.tsil@veedva_gres

Andrej V. Budnevszkij

1 Kar Terápiás Tanszék, Voronyezsi Állami Orvostudományi Egyetem, 394036 Voronyezs, Oroszország; ur.xednay@sesvo (E.S.O.); ur.tsil@vendub (A.V.B.)

Yanina S. Shkatova

1 Kar Terápiás Tanszék, Voronyezsi Állami Orvostudományi Egyetem, 394036 Voronyezs, Oroszország; ur.xednay@sesvo (E.S.O.); ur.tsil@vendub (A.V.B.)

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A COPD összes társbetegsége között az elhízás is nagyon fontos, különösen azért, mert prevalenciája folyamatosan növekszik. Néhány tanulmány arról számolt be, hogy a COPD-ben szenvedőknél az elhízás gyakoribb, mint az anélkül szenvedő betegeknél. A COPD-ben és elhízásban szenvedő betegek száma 25% volt Kanadában [16], 23% Latin-Amerikában [17], 18% Hollandiában [18], és 54% volt egy kis betegmintában Kaliforniában, az Egyesült Államokban [19]. . A COPD-kúra elhízási hatására vonatkozó adatok ellentmondásosak, de a COPD-s és elhízott betegek prognózisa kedvezőbb („elhízási paradoxon”) [20]. Ugyanakkor nem áll rendelkezésre elegendő adat az elhízás és a szorongás kapcsolatáról, bár számos tanulmány megállapította, hogy összefüggés van az elhízás és a pánikbetegség között, főleg nőknél [21]. Időközben a depresszió állítólag egyidejűleg az egész népesség elhízásának előrejelzője és következménye [22]. Luppino F.S. metaanalízise szerint et al., ahol a szerzők megvizsgálták az elhízás és a depresszió közötti összefüggésről rendelkezésre álló tanulmányokat, az elhízott betegeknél 55% -kal nőtt a depresszió kialakulásának kockázata az idő múlásával, míg a depresszióban szenvedő betegeknél 58% -kal nagyobb az elhízás kockázata [23].

A köhögés a COPD-ben szenvedő betegek egyik legfontosabb tünete, és ezen a ponton a köhögés és annak okainak diagnosztizálását némi nehézséggel végzik, mivel a vizuális analóg mérleg (VAS) és a speciálisan kialakított kérdőívek (például a Leicester köhögés kérdőíve) ) nagyon szubjektívek [24]. Ezért objektív módszerekre van szükség a köhögés értékelésére.

Mindezek figyelembevételével e vizsgálat célja annak értékelése volt, hogy a COPD-ben és elhízásban szenvedő betegek mennyire lehetnek objektívek, amikor a köhögés súlyosságát köhögés-figyelő eszköz segítségével értékelik.

2. Anyagok és módszerek

A vizsgálatban COPD-ben szenvedő betegek vettek részt: 70 férfi (63,64%) és 40 nő (36,36%). A krónikus obstruktív tüdőbetegség globális kezdeményezése (GOLD) osztályozása szerint minden beteg a D, GOLD 2–4 csoportba tartozott. A COPD diagnózisa a GOLD (2018) szerint történt; Elemezték a panaszokat, az anamnézis adatokat, az objektív állapot adatait, a spirometriát (400 mg szalbutamol teszttel). A következő felvételi kritériumokkal rendelkeztünk: a COPD súlyosbodása a vizsgálat idején, a betegek tájékozott beleegyezése a vizsgálatban való önkéntes részvételhez. A vizsgálatból kizárt kritériumok a betegek részvétele volt bármely más vizsgálatban, rák, tüdőgyulladás, tuberkulózis, szarkoidózis, hörgő asztma, interstitialis tüdőfibrózis, akut koszorúér szindróma, krónikus szívelégtelenség, krónikus vesebetegség, egyéb krónikus betegségek súlyosbodása.

Minden beteg megalapozott beleegyezését adta a felvételhez, mielőtt részt vett volna a vizsgálatban. A vizsgálatot a Helsinki Nyilatkozatnak megfelelően végezték el, és a protokollt a Voronyezsi Állami Orvostudományi Egyetem Etikai Bizottsága jóváhagyta (1. sz. Protokoll 2018. február 21-től).

Valamennyi beteget kórházba vitték, és a GOLD (2018) szerint szabványos orvosi ellátásban részesült, pontosan: rövid hatású β2-agonisták (megnövelt adagolással), hosszú hatású β2-agonisták (porlasztó alkalmazásával a gyógyszer szállítására a légutakba), antibiotikum-terápia (III. generációs cefalosporinok makrolidok intoleranciája esetén).

A szokásos vizsgálati módszerek mellett a felvétel napján minden beteg kitöltötte a kórházi szorongás és depresszió skálát (HADS). A HADS szubjektív, és szorongás és depresszió szűrésére szolgál szomatikus kórházak pácienseiben. A skála 14 állításból áll, amelyek 2 alskálát szolgálnak: A-szorongás és D-depresszió. Mindegyik állítás a válasz négy változatának felel meg, tükrözve a tünet súlyosságának és a tünetek súlyosságának kódolását 0 ponttól (hiány) és 4 pontig (maximális súlyosság). Az adatok értelmezésekor figyelembe vesszük az egyes alskálák (A és D) összesített mutatóját, és három értéktartományt különböztetünk meg: 0–7 pont, a norma; 8–10 pont, szubklinikai szorongás/depresszió; 11 pont vagy annál magasabb, klinikai szorongás/depresszió [25].

Ezenkívül a felvétel napján a betegek vizuálisan analóg mérleggel szubjektíven értékelték a köhögés súlyosságát. A VAS 100 mm hosszú vonalzó, ahol 0 mm felel meg a köhögés hiányának, és 100 mm a legerősebb köhögésnek.

12 órás köhögésfigyelést végeztek kétszer, azaz a fekvőbeteg-kezelés 1. és 10. napján. A 10. napon ismét megkértek minden beteget, hogy értékelje a köhögés súlyosságát a VAS segítségével. A köhögés figyelő készülékével meghatározott köhögés súlyosságát a köhögések számaként fejeztük ki a megfigyelési időszak alatt (c/d).

A statisztikai adatfeldolgozás a STATGRAPHICS 5.1 Plus for Windows szoftvercsomag segítségével történt. A normál eloszlás esetén a kvantitatív adatokat M ± σ formában mutatjuk be, ahol M az átlag, σ a szórás. A kvalitatív változókat a χ 2 teszttel hasonlítottuk össze. A paraméterek közötti összefüggések meghatározásához a Pearson-kritériumot használtuk. A kvantitatív paraméterek összehasonlítását egyirányú varianciaanalízissel (ANOVA) végeztük. A különbségeket statisztikailag szignifikánsnak tekintettük normál testtömeg esetén p 2, elhízás esetén 30 kg/m 2 és annál magasabb szinten. Az első csoport (1. csoport) 53 COPD-s és normális testtömegű betegből állt: 34 (30,91%) férfi és 18 nő (16,36%), átlagéletkor 60,15 ± 7,27 év. A második csoportba (2. csoport) 57 elhízott COPD-s beteg került: 36 férfi (32,73%) és 22 nő (20,00%), átlagéletkor 62, ± 5,24 év. Minden alanynak hosszú volt a dohányzási múltja (az átlagos dohányzási index 15,17 ± 5,15 csomag/év volt).

A vizsgált csoportok számos társadalmi és demográfiai paraméter tekintetében nem különböztek szignifikánsan, ezért összehasonlító értékelésként felhasználhatók voltak (1. táblázat). A vizsgált csoportok nem különböztek szignifikánsan nem és életkor szerint (χ 2 = 1,253, p = 0 2012; F = 2,12, p = 0,632). Az 1. és 2. csoport betegei között nem találtak szignifikáns különbségeket az iskolai végzettség és a foglalkoztatási státusz között (χ 2 = 2,11, p = 0,71; χ 2 = 1,13, p = 0,24, ill. A vizsgált csoportok összehasonlíthatók a családi állapottal (χ 2 = 2,23; p = 0,17).

Asztal 1

A normál testtömegű (1. csoport) és az elhízott (2. csoport) betegek összehasonlító jellemzői.

Paraméter 1. csoport (n = 53) 2. csoport (n = 57)

Férfiak, n (%)	34. (30.91)	36 (32,73%)
Nők, n (%)	18. (16.36)	22 (20,00%)
Életkor, évek (М ± σ)	60,15 ± 7,27	62,0 ± 5,24
Házas, n (%)	42 (38.18)	47 (42.73)
Egyetlen, n (%)	11 (10.00)	10 (9.09)
Foglalkoztatott, n (%)	38 (34,55)	43 (39.09)
Munkanélküli, n (%)	15. (13.64)	14. (12.73)
Felsőoktatás, n (%)	35 (31.82)	38 (34,55)
Speciális középfokú oktatás, n (%)	15. (13.64)	15. (13.64)
Középfokú végzettség, n (%)	3. (2.73)	4. (3.64)

A HADS-teszt eredményei szerint az összes beteget négy alcsoportra osztották: 1 normál testtömegű, depresszió és szorongás nélkül (n = 30), 2 normál testtömegű, szubklinikai/klinikai depresszióval és/vagy szorongással ( n = 23), 3, depresszió/szorongás nélküli elhízással (n = 33), 4, elhízással és szubklinikai/klinikai depresszióval és/vagy szorongással (n = 24). Ezek az alcsoportok nem különböztek statisztikailag nem és életkor szerint (χ 2 = 2,10, p = 0,4241; F = 1,15, p = 0,1981), valamint családi állapot, iskolai végzettség és foglalkoztatási státus szerint (χ 2 = 1,37, p = 0,18; χ 2 = 2,55, p = 0,17; χ 2 = 1,11, p = 0,12). A HADS teszt eredményeit különböző testtömegű alcsoportokban a 2. táblázat tartalmazza .

2. táblázat

A kórházi szorongás és depresszió skála (HADS) teszt eredményei a vizsgált alcsoportokban.