A tehén takarmányának jövedelmezőségének növelése cukorral

Míg az emberek megszokták a koncentrált cukrot tartalmazó étrendet, jobb lehet, ha cukrot használnak állati takarmányban.

A cukor egy koncentrált energiájú élelmiszer, amely nem létfontosságú tápanyag az emberek számára; de kevés tanulmány készült a cukor takarmány-étrendben történő alkalmazásának összes következményének teljes meghatározása érdekében. Az állatok takarmányozásával történő takarmányozás új koncepció az állati takarmányozási technológiában (PGK John, 2006).

tehén

Az elvégzett kutatások azonban azt jelzik, hogy a tejelő tehenek takarmányában történő cukor felhasználása jó minőségű hús és tej előállítására képes.

Globális cukortermelés

Több mint 100 ország termel cukrot, és a megtermelt cukor 78 százaléka elsősorban a déli félteke trópusi és szubtrópusi övezetében termesztett cukornádból készül. Az egyensúly a cukorrépából származik, amelyet elsősorban az északi félteke mérsékelt égövi területein termesztenek. Általában a cukornádból előállított cukor költsége alacsonyabb, mint a cukorrépa feldolgozásának költsége. Jelenleg a világ cukorjának 69 százalékát a származási országban fogyasztják el, míg az egyenleget a világpiacon forgalmazzák. A 2006–2007 közötti öt legnagyobb exportőr - Brazília, Thaiföld, Ausztrália, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség és Guatemala - várhatóan a világ szabadpiaci exportjának körülbelül 80 százalékát adja.

Cukor a takarmányokban

Az utóbbi években nagy érdeklődés mutatkozott a tejelő szarvasmarhák cukrokkal való táplálása iránt (Mary Beth Hall, 2002). A cukrokat 80% -os etanolban való oldhatóságuk választja el a diszacharidoktól. Nem semleges detergens szálas szénhidrátoknak, valamint nem strukturális sejttartalmaknak tekintik őket. Az érett szemek, mint például a kukorica vagy a zab, nagyon kevés cukrot tartalmazhatnak, mivel a legtöbbet raktározási poliszacharidokká alakították át.

A cukor nagyon gyorsan erjed a bendőben. Tanulmányok szerint a bendőben magasabb a butirát- és kissé lassabb propionáttermelés a cukor fermentálásához (Storbel és Russell, 1986). A szárazanyag-bevitelt a takarmánycukroknál megnövelték (Broderick és mtsai., 2000) a javított íz és a bendőből történő szilárd vagy folyékony átjutás megnövekedett sebessége miatt. A bendőben lévő mikrobiális fehérjetermelés növekedett a bendőben lebonthatóbb fehérjével történő etetéssel (Hall és Weimer, nem publikált).

Teljesítményvizsgálatok

Tisztított cukrok felhasználásával viszonylag kevés állatkísérletet végeztek. Két olyan vizsgálat, amelyben a szoptató tejelő tehenek adagjában szacharózt helyettesítettek a keményítővel, arra utalnak, hogy a szacharóz növeli a vajzsír hozamát. A keményítő különböző szinteken történő szacharóz-helyettesítésének hatásait az 1. táblázat mutatja.

A cukor metabolizálhatósága is magasabb, mint a szemeké. Ez világosan látható a 2. táblázatban. A cukor és a cukorszirup metabolizálhatósági aránya egyaránt 94%; a cukorszirupnak azonban nincsenek fizikai korlátai az állati takarmányba való beépítéshez, és fenntartja a kötő hatást, miközben aromásabb és ízletesebb.

Ezért nyilvánvaló, hogy a cukrot közvetetten jól lehet felhasználni az állatok takarmányozásához és az emberi fogyasztáshoz, ahogyan a gabonafélék esetében is. A cukor, amely egy állat rendszerében glükózzá alakulna, már nem lenne annyira veszélyes az emberre, mint tiszta formájában.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a cukrot nem szabad egyedül etetni, mivel ez megfosztott étvágyat és savasságot okozhat az állatoknál. Különböző takarmány-összetevőkkel kell keverni. Ezt szem előtt tartva a leggazdaságosabb cukortáp a cukorszirup.

Cukorszirup a takarmányban

A takarmányozási technológia és az állati takarmányozás terén nemrégiben történt előrelépés a cukorszirup kifejlesztése, amely a cukorfinomítás köztes terméke, mint az állatállomány energia-takarmánya (PGK John, 2006). A Közel-Keleten, ahol a gabonák költségei ugrásszerűen nőnek, a cukorszirup készenléti lehetőségét az állattakarmányok igénybevételének tekintik, és a keményítő/szemek és növényi olaj jobb helyettesítőjének tekintik.

A cukorszirupnak nincsenek fizikai korlátai az adagolásban, és fenntartja a kötő hatást, miközben aromásabb és ízletesebb. Sokat tartalmazzák a cefrétakarmányokban és nem tartalmaznak aflatoxint. Az állati takarmányozással kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy a cukor etetése jobb, mint a keményítő etetése, mivel a cukor közvetlenül átalakul glükózzá sok tápanyagveszteség nélkül (Chamberlain et al., 1993; Mahagna és Nir 1996). A cukor melléktermékeinek etetésének koncepcióját ezen élettani elv alapján dolgozták ki.

Cukorszirup felhasználása

A cukorszirup, mint nagy energiájú takarmány, különböző arányban használható a takarmányokban, az állatok táplálkozási szükségleteinek megfelelően. A ma használt nagy energiájú takarmány főleg gabonafélék, különösen kukorica, árpa, búza és cirok. A rost jelenléte a szemekben csökkenti emészthetőségét a cukorhoz képest. Továbbá a szemekben lévő több keményítő 80% -ban metabolizálható.

Következtetés

A cukor nagy energiájú anyag, amely felhasználható az emberi étrendben, de óvatosan kell használni, hogy elkerülje az egészségügyi problémákat. Talán a cukor jobb felhasználása az lenne, ha egy állat rendszerén keresztül jó minőségű hússá és tejré alakítanánk.

A megfelelő takarmánytechnikai módszerek kifejlesztése ezen a területen minden bizonnyal az állati ipar egészét segítené. Az állat-táplálkozási szakembereknek eredményorientált kutatásokat kell kezdeményezniük a cukormaradványok táplálék-energia jó forrásaként történő adagolására. A jövőben tanulmányozni kell az olyan konverziók hatékonyabbá tételét, mint az alacsonyabb költségű, magasabb FCR-értékű hírcsatornák.