Az elhízás és az egészséggel összefüggő életminőség kapcsolata 7–8 éves gyermekeknél

Absztrakt

Háttér

Az elhízás gyakoriságának drámai növekedése a fejlett és a fejlődő országokban az egészségügyi gondok egyikévé vált. Ennek megfelelően egyre inkább elismerik az egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQOL) és az elhízás közötti kapcsolatot a gyermekpopulációban. Ennek a tanulmánynak a célja a HRQOL és az elhízás különböző mutatói közötti kapcsolat feltárása volt a 7–8 éves gyermekeknél.

Módszer

Összesen 182 gyermek vett részt ebben a vizsgálatban (átlagéletkor 7,71 (0,29) év, 48,91% lány). Az elhízás értékeléséhez InBody 230 analizátort használtak a testtömeg-index (BMI) és a testzsír-százalék (BFP) kiszámításához. A HRQOL értékeléséhez a KIDSCREEN-27 kérdőív proxy verzióját használták.

Eredmények

A fiúk között 17,2% volt túlsúlyos és 4,3% elhízott a BMI szerint, míg a testzsír százalékát (BFP) tekintve a megfelelő százalékok 12,9, illetve 9,7% voltak. A lányok körében a túlsúly és az elhízás prevalenciája a BMI alapján 11,2, illetve 9,0%, a BFP szempontjából pedig 10,1, illetve 7,9% volt. A BFP elemzése szignifikánsan magasabb pontszámot mutatott normál testsúlyú fiúknál, mint az elhízott fiúknál a Social Support & Peers területeken (KW H-teszt = 10,472, o = 0,03), míg a lányoknál nem volt szignifikáns különbség a súlykategóriák és a HRQOL dimenziói között.

Következtetés

A 7–8 éves kor közötti elhízás negatívan befolyásolhatja egyes HRQOL doméneket; különösen az elhízott fiúk társadalmi támogatottsága és társaik működése alacsony lehet.

Háttér

A túlsúly és az elhízás olyan kifejezések, amelyek a testfelesleg felhalmozódásának leírására szolgálnak, ami ronthatja az egyén egészségét és jólétét [1]. Az elhízás fő oka az energiafogyasztás és a fogyasztás közötti egyensúlyhiány; amikor a kalóriabevitel meghaladja a kalóriafogyasztást, a fennmaradó energiát a test zsírként tárolja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás világszerte tíz ember egyikénél jelentkezik [1, 2]. Az elhízás elterjedtsége különösen magas a fejlett és a fejlődő országokban, még a gyermekek körében is [2,3,4]. A gyermekkori elhízás és a túlsúly elterjedtsége az elmúlt évtizedben meredeken nőtt, és jelentős globális közegészségügyi problémát jelentett [5]. A WHO kollaboratív egészségügyi magatartása az iskoláskorú gyermekeknél (HBSC) felmérés eredményei azt mutatták, hogy a túlsúly és az elhízás prevalenciája a legtöbb országban 10% -nál magasabb volt az iskoláskorú gyermekek körében, a lettországi 7,6% -tól a 28,8% -ig az Amerikai Egyesült Államok (USA) [5].

Az elhízás és a súlygyarapodás számos egészségügyi problémával jár, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget, agyvérzést és az asztmát [6]. Az elhízás szövődményei gyermekkorban jelentősek, és magukban foglalhatják a 2-es típusú cukorbetegséget és a máj steatosisát. Például az elhízott gyermekek körülbelül 40% -a bizonyította zsírmáj elváltozását ultrahang képalkotás segítségével [7]. Ezek a hatások nemcsak az egyének fizikai egészségére, hanem pszichológiai és társadalmi egészségükre is korlátozódnak [8]. Az egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQOL) az egyén egészségi állapotának szubjektív mérőszáma, és akár általános, akár betegségspecifikus eszközökkel értékelhető [9]. Kimutatták, hogy az elhízásnak erős negatív hatása van a HRQOL-ra [9,10,11,12,13,14,15]. Az elhízás csökkenti az élet várakozásait [16], és rossz szellemi egészséghez is vezet [17]. A gyermekorvosok úgy vélik, hogy a gyermekkori vagy serdülőkori elhízás erősen megjósolja az elhízást felnőttkorban [1], ami következésképpen befolyásolja a HRQOL-t felnőttkorban [18]. Az elhízás mellett azt is megállapították, hogy a megnövekedett testzsírtartalmú gyermekeknél a HRQOL negatívabb megítélése van, mint a normál testzsírmennyiségűeknek [9, 12, 19].

Nincsenek adatok az elhízás és a HRQOL kapcsolatáról a szerb iskolás gyermekeknél. Ezt a tanulmányt az általános iskoláskorú gyermekek elhízásának vizsgálatára, valamint az elhízási mutatók és a HRQOL kapcsolatának meghatározására végezték. A nagyobb testtömeg-index (BMI) és a testzsírszázalék (BFP) értékeket feltételezzük, hogy korrelálnak az alacsonyabb HRQOL értékkel a 7–8 éves szerbiai iskolás gyermekeknél. Klinikai szempontból a HRQOL és a BFP kapcsolata gyermekeknél nem ismert.

Módszer

Az ebben a tanulmányban vizsgált populációba 7–8 éves másodosztályú, szabadkai (vajdasági, észak-szerbiai) diákok és szüleik tartoztak. Ebben a keresztmetszeti vizsgálatban rétegzett (földrajzilag) véletlenszerű mintavételt alkalmaztunk. Öt iskolát azonosítottak a Magyar Nyelvtanárképző Karból, és véletlenszerűen választottak ki Szabadkáról, arányos alapon. Tájékozott beleegyezést a vizsgálatban való részvételhez a gyermekek szüleitől kaptak.

Összesen 246 hallgatót hívtak meg részvételre, ebből 182 hallgatót értékeltek; 89 lány és 93 fiú. A hallgatók átlagéletkora 7,71 ± 0,29 év volt.

Az összes hallgató egészséges volt, a mérés idején nem voltak szomatikus, neurológiai vagy pszichiátriai rendellenességek.

A testtömeget és a testmagasságot, valamint a fizikai növekedés és fejlődés legreprezentatívabb mértékét standard mérési módszerekkel mértük:

A testmagasságot (cm) Martin antropométerrel és

A testsúlyt (0,1 kg) InBody 230 testösszetétel-analizátorral (Biospace Co., Ltd., Szöul, Dél-Korea) mértük.

Kutatási célokra a fizikai szerkezet két reprezentatív mutatóját választottuk ki: a BMI (kg/m 2) és a BFP (százalékban), mindkettőt InBody 230 testösszetétel-analizátorral (Biospace Co., Ltd., Szöul, Korea) mérve [20]. . A BMI a leggyakoribb indikátor, amelyet az elhízás felmérésére használnak, mert ez a test nehézségének olcsó és nem invazív mértéke. Alacsony megfigyelői hiba, jó megbízhatóság és érvényesség [21, 22], ezért a BMI-t a szakértők széles körben javasolják a túlsúly egyszerű és kényelmes mérésére gyermekkori használatra [23]. A BMI-t a kilogrammban kifejezett tömeg és a magasság négyzetméterének négyzetében osztva kell kiszámítani. A bioelektromos impedancia analizátorok pontos eszközök lehetnek a gyermekek BFP-jének mérésére [24]. Az InBody 230 érvényességéről és megbízhatóságáról szóló szakirodalom azt mutatja, hogy a hordozható InBody 230 elfogadható lehet a BFP kiszámításához az elhízás mértékeként [25]. Az InBody 230 analizátor tehát érvényes módszer lehet, és kiváló megbízhatóságot mutatott [26]. Az elhízást a BMI [27] és a BFP [28] referencia tartományai szerint határozták meg.

A HRQOL értékeléséhez a KIDSCREEN-27 kérdőív szülő verzióját használták, a szerb változat [29, 30]. A KIDSCREEN kérdőívek az életminőség sokdimenziós konstrukcióján alapulnak, amelyek a jólét és a működés fizikai, érzelmi, mentális, szociális és viselkedési összetevőit fedik le [29]. A kérdőíveket 2010-ben szerbül adaptáltuk, és a kimutatott osztályon belüli korrelációs együtthatók (ICC-k) 0,38–0,63 között mozogtak, ami a HRQOL jelentésekor közepes vagy kiváló egyetértést jelez a gyermekek és a szülők között [30]. Ez a megállapodás azt jelenti, hogy a szülői verzió megbízható és érvényes proxymérőként használható a gyermekek HRQOL-jához. A kérdőív öt területet tartalmaz: 1) fizikai jólét (5 elem), 2) pszichológiai jólét (7 elem), 3) autonómia és szülői kapcsolatok (7 tétel), 4) szociális támogatás és társaik (4 tétel), és 5) iskolai környezet (4 tétel). A KIDSCREEN-27 elkészítéséhez 10-15 perc szükséges. A kérdőív kitöltéséhez a szülők egy ötfokú Likert-típusú skálán válaszolnak a kijelentésekre, jelezve, hogy mennyire értenek egyet az állítással. Az eredményeket T-értékekben és százalékokban fejezzük ki, amelyeket a KIDSCREEN csoport által az SPSS szoftverben megfogalmazott specifikus szintaxis alkalmazásával kapunk [29]. A magasabb pontszámok a HRQOL magasabb szintjét jelzik az értékelt területeken.

Az összes változóra kiszámítottuk a leíró statisztikákat. Az adipozitási mutatók közötti kapcsolatelemzéshez Spearmann-féle rangkorrelációt használtunk. Mann-Whitney U tesztet végeztek a HRQOL összehasonlítására fiúk és lányok között, míg Kruskal-Wallis H tesztet alkalmaztak a súlykategória fő hatásának vizsgálatára a HRQOL dimenzióira. A csoportok közötti különbségekre Mann-Whitney U tesztet alkalmaztunk az összes pár közötti különbségek meghatározására. A statisztikai szignifikanciát a o

Eredmények

Az antropometriai mérések, a testösszetétel és a HRQOL átlagértékeit az 1. táblázat mutatja.

A fiúk általában szignifikánsan alacsonyabb BFP-t (19,64% vs. 22,52%) és alacsonyabb pontszámot mutattak a pszichológiai jólét HRQOL dimenziójában (54,16 vs. 56,48), mint a lányok (o 2. táblázat Súlykategóriák

A BMI és a BFP kapcsolatát Spearman-féle rangkorrelációkkal számolták, ami szignifikáns pozitív korrelációt sugall (r = 0,76, o 3. táblázat A BMI súlykategóriák közötti különbségek fiúknál

Vita

Figyelembe véve a jelen vizsgálat HRQOL-hoz kapcsolódó eredményeit, a következőket figyeltük meg. Először is, a lányok között lényegesen magasabb volt a pszichológiai jólét, mint a fiúk körében. Ez a megállapítás ütközik egy ugyanezt az eszközt használó nagy európai tanulmány eredményeivel, amely azt mutatta, hogy a 8 éves fiúk és lányok életminősége hasonló volt, beleértve a pszichológiai jólétet is [46]. Az életminőségbeli különbségek azonban serdülőkorban nyilvánvalóvá válnak, amikor a lányok általában alacsonyabb HRQOL-szinttel rendelkeznek. Másodszor, a lányok BFP-je szignifikánsan magasabb volt, mint a fiúké a vizsgálat során. Az elhízott gyermekeket értékelő tanulmány az általános iskolában kimutatta, hogy a harmadik és negyedik osztályos fiúk több fizikai és érzelmi nehézséggel küzdenek, mint az ötödik és hatodik osztályos fiúk, míg a fordított a lányokra igaz [47, 48].

Harmadszor, súlymérőként és az elhízás mutatóiként azt figyelték meg, hogy a BMI helyett inkább a BFP, mint a HRQOL-hoz köthető. A különböző súlykategóriákba tartozó gyermekek szülei, beleértve a BMI alapján történő elhízást is, a HRQOL különböző szintjeiről számoltak be különböző területeken. A fiúkban (alsúlyú és normális vs. elhízás) a „Social Support & Peers” változóban mutatkozó különbség nagy (8,65 pont = 0,87 SD) [29], ami a PBF-nél is bebizonyosodott. Amikor különböző súlykategóriákat hasonlítottak össze a BFP alkalmazásával, az elhízott fiúk szülei szignifikánsan alacsonyabb társadalmi támogatottságot és társak működését jelentették, de magasabb autonómiát és szülői támogatást jelentettek, mint mások. Az elhízott fiúk szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el a szociális támogatási és a kortárs HRQOL alskálákon, mint a normál testsúlyú gyermekek. Ez a megállapítás az elhízás pszichológiai következményeivel magyarázható, amely a gyermekkor egyik legbélyegzőbb állapota [49, 50]. A normál testsúlyú gyerekekhez képest az elhízott gyermekeket legalább háromszor gyakrabban ugratják [51], és gyakran lustának vagy ostobának tartják őket [52]. Ez az elhízott gyermekek önképét is befolyásolhatja, és megnő a társadalmi marginalizáció kockázata, ami tovább akadályozhatja az elhízott gyermekeket a szociális kompetenciák fejlesztésében és a társak támogatásának megszerzésében [53].

Egy korábbi, latin-amerikai gyerekekkel végzett vizsgálat kimutatta, hogy a magasabb BFP alacsonyabb HRQOL pontszámokkal társult, míg a BMI semmilyen HRQOL dimenzióval nem volt összefüggésben [47]. A testzsírnak az össztömeg százalékában végzett közvetlen mérése jobb zsír- és egészségkockázat-indexet eredményez, mint a BMI [54, 55], ami nem elég pontos a zsírmentes tömeg magassághoz viszonyított eltérései miatt. Eredményeink azt is jelzik, hogy a BFP erősebben kapcsolódhat a pszichoszociális működéshez, mint a BMI.

Ennek a tanulmánynak számos korlátozása van, amelyet figyelembe kell venni. Először is, bár a mintában 182 7–8 éves gyermek szerepelt, a súlykategóriák szerinti alcsoportok számban jelentősen különböztek egymástól, ami befolyásolta a tanulmányi erőt. Megállapították, hogy alacsony vagy közepes a HRQOL dimenziói és a súlyállapot mutatói között. Másodszor, az összes gyermeket egy régióból vették mintába, és az eredmények valószínűleg nem általánosíthatók Szerbia más részeire. Harmadszor: a szülő KIDSCREEN volt az egyetlen használt eszköz, és a hang pszichometriai tulajdonságai ellenére az önjelentéseket nem vették fel. Ez fontos szempont, mert a szülők túlértékelhetik vagy alulértékelhetik gyermekük HRQOL értékét [48]. Negyedszer, a tanulmány nem tartalmazott idősebb gyermekeket, eltérő egészségügyi problémákkal/fogyatékossággal élő gyerekeket, illetve eltérő szociodemográfiai és gazdasági helyzetű gyermekeket. Végül a keresztmetszeti tervezés nem tette lehetővé az elhízás és a HRQOL közötti valódi ok-okozati összefüggések megbecsülését.

Következtetés

Az elhízás 7–8 éves korban negatívan befolyásolhatja a HRQOL egyes aspektusait; az elhízott fiúk társadalmi támogatottsága és társaik működése alacsony lehet. Elhízásmérőként a BFP jobb mutató lehet, mint a BMI a HRQOL tanulmányozása során. A vizsgálatot meg kell ismételni, figyelembe véve a fenti korlátozásokat, különös tekintettel más korcsoportokra és különböző változókra, hogy érvényes következtetéseket lehessen levonni a HRQOL - elhízás társulásról.