A tejtermék és az erjesztett tejtermékek fogyasztásának kapcsolata a laktóz intoleranciában

Hulya Demir 1 *, Elif N Savc? 1, Can Ergun 2

1 Yeditepe Egyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Isztambul, Törökország

2 Bahcesehir Egyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Isztambul, Törökország

* Levelezési cím: Hulya Demir, Yeditepe Egyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, 34755, Isztambul, Törökország

Fogadott: 2020. április 20 .; Elfogadott: 2020. május 06 .; Közzétett: 2020. május 08

Idézet: Hulya Demir, Elif N Savcı, Can Ergun. A tejtermék és az erjesztett tejtermékek fogyasztása közötti kapcsolat a laktóz-intoleranciában egy isztambuli alapítványi egyetem hallgatói között. Journal of Food Science and Nutrition Research 3 (2020): 121-135.

Absztrakt

Kulcsszavak

Laktóz intolerancia, Tej- és tejfogyasztás, Tejfogyasztási szokások

Laktóz-intolerancia cikkek, Tej- és tejfogyasztási cikkek, Tejfogyasztási szokások

Cikk részletei

1. Bemutatkozás

A laktóz felszívódási zavarai és intoleranciája többféle módon diagnosztizálható [13]. A jejunális biopszia, az abszorpciós teszt (a laktóz vagy a gaxilosa túlterhelése), a hidrogén lélegeztető teszt, a genetikai teszt és a laktóz bevétele utáni tünetek felmérése a laktóz intolerancia diagnosztikai módszere [14]. Bár a laktóz malabszorpciójának és intoleranciájának diagnosztizálásához több módszer is létezik, a laktóz malabszorpció diagnosztizálására jelenleg nincs arany standard teszt [13]. A laktóz-intolerancia diagnosztizálásához a leggyakrabban használt tesztek a laktóz-hidrogén légzési teszt és a laktóz-abszorpciós teszt (laktóz-tolerancia-teszt) [11, 15]. Noha a laktóz-intolerancia társadalmunkban nem ismert kérdés, nem ismeri kellőképpen azt, hogy milyen intézkedéseket lehet megtenni annak jelenlétében. Figyelembe véve a tejtermékek tápértékének fontosságát, fontos felhívni az emésztési nehézségekkel küzdő emberek figyelmét, és felhívni a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyeket megtehetnek. Ezt a tanulmányt a tejfogyasztási szokások, a tej és a tejfogyasztás után fellépő gyomor-bélrendszeri tünetek és a laktóz emésztési nehézségek eloszlásának meghatározására végzik.

2. Anyagok és módszerek

2.1 Univerzum és a kutatás mintája

A kutatási univerzum egy Alapítványi Egyetem Óvodai Tanárképző Tanszékének hallgatóiból áll, 2019. szeptember 21. és október 21. között, amikor a kutatás alkalmazását tervezték. A kutatást női hallgatók végezték, mert a férfi hallgatók száma nem elegendő az összehasonlításhoz. Megtörtént az etikai tanács jóváhagyása (szám: 61351342-/2019-84). Felvételi kritériumok: 18 év feletti résztvevők; szóbeli és írásbeli beleegyezésének nyilatkozata a kutatásban való részvételről. Kizárási kritériumok: Nem szóbeli beleegyezés a kutatásban való részvételre; Kívül lenni a kutatásra kijelölt csoporton; Következetlen válaszok a felmérésekre és a feltételes kérdésekre.

2.2 Adatgyűjtő eszközök

A kutatás során adatinformációs űrlapot használtak. Ezt a formát az irodalomkutatás és a B? Y? Kl? és Tutumlu, akik közel állnak a kutatás tárgyához [15, 16]. Az űrlap 22 kérdést tartalmaz a hallgatók általános tájékoztatásáról, a tej és tejtermékek fogyasztásának gyakoriságáról, laktóz-intolerancia állapotáról és ismereteiről. Kiszámolták a résztvevők havi tej- és tejtermékfogyasztását, az összes energia-, kalcium- és laktózmennyiséget.

2.3 Az adatok értékelése

Az adatok összegyűjtése után megtörtént a szükséges kódolás. A statisztikai elemzéshez az NCSS (Number Cruncher Statistical System) 2007 (Kaysville, Utah, USA) programot használtuk. A vizsgálati adatok kiértékelésekor leíró statisztikai módszereket alkalmaztunk. A kvantitatív adatok alkalmasságát a normális eloszláshoz Shapiro-Wilk teszttel és grafikus vizsgálatokkal teszteltük. A két csoport közötti normális eloszlást nem mutató kvantitatív változók összehasonlítására Mann-Whitney U tesztet alkalmaztunk. A kvalitatív adatok összehasonlításához Pearson chi-square tesztet és Fisher-Freeman-Halton pontos tesztet használtunk. A statisztikai szignifikanciát p2-ként fogadtuk el, az átlagot pedig 21,15 ± 3,44 kg/m 2 -nek határoztuk meg. Az esetek közül azt figyelték meg, hogy 25% (n = 50) az 1. osztály tanulói, 25,5% (n = 51) a 2. osztály, 25% (n = 50) a harmadik osztály és 24,5% (n = 49) 4. osztályos tanulók voltak. Megfigyelték, hogy az esetek 22,5% -ánál (n = 45) volt krónikus betegség. A krónikus betegségekkel küzdő esetek 2,2% -ánál (n = 1) cukorbetegség, 6,7% -ánál (n = 3) szívbetegsége volt, 33,3% -ánál (n = 15) gyomorbetegsége volt, 2,2% -ánál (n = 1) vesebetegsége volt, 53,3% (n = 24) allergiás, 24,4% (n = 11) egyéb betegség volt.

3.2 A tejfogyasztás megoszlása

A vizsgálatba bevont esetek 31,5% -a (n = 63) határozta meg, hogy szeretnek tejet inni, míg a tej 36% -ának (n = 72), 19% -ának (n = 38) kevésbé, 7,5% -ának (n = 63). 15) nem szerette a tejet, de ivott, és 6% (n = 12) nem szerette és soha nem itta. Míg az esetek 47,3% -a (n = 26) kijelentette, hogy a tej nem tetszésének oka a szaga volt, addig 38,2% (n = 21) pontosította az okot, mivel nem tetszett annak íze, 3,6% (n = 2) nem tetszett allergiás rendellenességek miatt, 7,3% (n = 4) hányinger, hányás, hasmenés és 3,6% (n = 2) egyéb okok miatt. Az esetek 11,4% -a (n = 21) nyilatkozott úgy, hogy 0 és 1 év közötti szokása volt a tejfogyasztásnak, míg 6,5% -nak (n = 12) ez a szokása 2 és 3 év között volt, 5,4% -ának (n = 10) 4 és 6 év között, 6,5% (n = 12) 7 és 9 év között, és 70,3% (n = 130) 10 és több év alatt. Mivel az esetek 24,6% -a (n = 45) határozta meg, hogy tejet fogyasztott reggeli közben, 6% (n = 11) az ebédidőben, 20,2% (n = 37) este, 24,6% (n = 45) lefekvés előtt, és az étkezések között 24,6% (n = 45). Az esetek 31,2% -a (n = 58) állította, hogy a tejfogyasztás oka annak ízének tetszése volt, 37,1% (n = 69) szerint tápláló, 15,6% (n = 29) szerint ez szokás, 8,6% (n = 16) úgy gondolta, hogy telítődik, és 7,5% (n = 14) egyéb okok miatt fogyasztotta.

3.3 Megoszlás a testváltozások után a tej fogyasztása után

Az esetek között meghatározták, hogy 78,1% -nak (n = 153) nincs gyomorfájása, 13,8% -ának (n = 27) alacsony, 5,6% -ának (n = 11) közepes, 2% -ának (n = 4) magas, és 0,5% -nak (n = 1) volt túlzott gyomorfájása. Az esetek között meghatározták, hogy 90,8% -nak (n = 178) nem volt hasmenése a tej elfogyasztása után, 5,1% -ának (n = 10) alacsony volt a hasmenése, 3,1% -ának (n = 6) mérsékelt volt, és 1 % (n = 4) nagy arányban. Az esetek között meghatározták, hogy 57,1% (n = 112) nem volt gáz, 22,4% (n = 44) gáz alacsony, 10,2% (n = 20) mérsékelt, 9,2% (n = 112) 18) magas arányban, és 1% (n = 2) túlzott mértékben. Az esetek között meghatározták, hogy a tej elfogyasztása után 53,6% -nak (n = 105) nem volt duzzanata, 25% -ának (n = 49) alacsony volt, 11,2% -ának (n = 22) közepes volt, 8,2% -ának (n = 16) magas, és 2% -ánál (n = 4) volt túlzott puffadás. Az esetek közül meghatározták, hogy 86,2% -nak (n = 169) nem volt hasi görcse a tej elfogyasztása után, 3,6% -ának (n = 7) alacsony volt, 1,5% -ának (n = 3) mérsékelt, 0,5% -ának (n = 1) magas volt, és 1,5% -nak (n = 3) volt túlzott hasi görcse. Az esetek között meghatározták, hogy 92,9% (n = 182) nem hányt tejfogyasztás után, 3,6% (n = 7) alacsony, 1,5% (n = 3) mérsékelt, 0,5% (n = 1) magas, 1,5% -ánál (n = 3) volt túlzott hányás. Az esetek között meghatározták, hogy a tej elfogyasztása után 80,1% -nak (n = 157) nem volt hányingere, 10,2% -ának (n = 20) alacsony volt, 3,6% -ának (n = 7) mérsékelt, 2,6 (n = 5) magas volt és 3,6 (n = 7) túlzott hányinger volt.

3.4 A laktóz-tolerancia és intolerancia megoszlása

A laktóz-intoleranciában szenvedő betegek által az íróital havi fogyasztása alapján statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb a laktózmennyiség, mint a laktóz-intolerancia nélküli betegeknél (p = 0,025; p 2: 0,005

> 20 éves

b 0,944