A testmozgás befolyásolhatja az étkezési motivációt

Általában azt feltételezik, hogy erőteljes edzéssel "fel tudja dolgozni az étvágyat". Kiderült, hogy az elmélet nem biztos, hogy teljesen pontos - legalábbis közvetlenül a gyakorlat után.

sciencedaily

A BYU által végzett új kutatások azt mutatják, hogy a 45 perces mérsékelt és erőteljes testmozgás reggel valóban csökkenti az ember étvágyát.

James LeCheminant és Michael Larson professzorok 35 nő idegi aktivitását mérték, miközben étkezési képeket néztek, mind a reggeli testmozgás, mind a testmozgás nélküli reggel után. Megállapították, hogy figyelmes válaszuk az ételképekre a gyors edzés után csökkent.

"Ez a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a testmozgás nemcsak az energiatermelést, hanem az emberek reakcióját is befolyásolja az ételjelekre" - mondta LeCheminant.

Az interneten közzétett tanulmány a nyomtatás előtt, az Medicine & Science in Sports & Exercise októberi számában 18 normál testsúlyú nő és 17 klinikailag elhízott nő étkezési motivációját mérte két külön nap alatt.

Az első napon minden nő élénken sétált egy futópadon 45 percig, majd egy órán belül megmérte az agy hullámait. Elektródákat csatoltunk az egyes résztvevők fejbőréhez, majd egy EEG-készülék mérte idegi aktivitásukat, miközben 240 képet néztek meg - 120 lemezes ételt és 120 virágot. (A virágok kontrollként szolgáltak.)

Ugyanezt a kísérletet egy héttel később, a hét ugyanazon napján és reggel ugyanabban az időben hajtották végre, de a gyakorlatot elhagyta. Az egyének a kísérleti napokon feljegyezték az élelmiszer-fogyasztásukat és a fizikai aktivitásukat is.

A 45 perces testmozgás nemcsak alacsonyabb agyi reakciókat váltott ki az ételképekről, hanem aznap a teljes fizikai aktivitás növekedését is eredményezte, függetlenül a testtömeg-indextől.

"Szerettük volna megnézni, hogy az elhízás befolyásolja-e az étkezési motivációt, de nem így volt" - mondta LeCheminant. "Az azonban egyértelmű volt, hogy a testmozgás szerepet játszik az ételképekre adott idegi válaszaikban."

Érdekes módon a kísérletben részt vevő nők a testmozgás napján nem ettek több ételt, hogy "pótolják" a testmozgás során elégetett extra kalóriákat. Valójában körülbelül ugyanannyi ételt ettek a nem testmozgás napján.

Larson elmondta, hogy ez az első olyan tanulmány, amely kifejezetten a testgyakorlásra adott válaszként vizsgálja a neurológiailag meghatározott étkezési motivációt, és hogy a kutatóknak még meg kell határozniuk, hogy a csökkent étkezési motiváció mennyi ideig tart a testmozgás után, és mennyire tartós, hosszú távú gyakorlat.

"Az étkezési motiváció és a fogyás olyan összetett téma" - mondta Larson. "Sok dolog befolyásolja az étkezést, és a testmozgás csak egy elem."

Bliss Hanlon, a BYU egykori végzős hallgatója volt a tanulmány vezető szerzője, Bruce Bailey, a mozgástudomány docense pedig társszerzője a tanulmánynak.