Súlyállapot és testkép észlelés serdülőknél: aktuális perspektívák

Dana K Voelker

1 Nyugat-Virginia Egyetem, Fizikai és Sporttudományi Főiskola, Morgantown, WV, USA

állapota

Justine J Reel

2 University of North Carolina Wilmington, Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Főiskola, Wilmington, NC, USA

Christy Greenleaf

3 University of Wisconsin – Milwaukee, Egészségtudományi Főiskola, Milwaukee, WI, USA

Absztrakt

Videó absztrakt

Videofájl letöltése. (72 millió, avi)

Súlyállapot és testkép észlelés serdülőknél: aktuális perspektívák

A serdülőkor, mint kritikus időszak a testkép fejlődésében

Pszichológiai szempontból a serdülőkort az identitás fejlődésének időszakaként határozták meg, amelyben feltárják a lehetséges önmagukat és jelentős életdöntéseket hoznak, amelyek informálják életük szempontjait, 21,22 ideológiát (azaz foglalkozást, vallást, politikát, értékeket) és interperszonális tartományok (azaz a család, a barátságok, a romantikus párkapcsolatok és a nemi szerepek) .23 Bár nem feltárt terület, az előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek az identitásfejlesztési folyamatok a testképhez kapcsolódnak. Késő serdülőkorú svéd fiatalok tanulmányában Wängqvist és Frisén24 megállapította, hogy az erősebb interperszonális identitás iránti elkötelezettséggel rendelkező lányok pozitívabban vélekednek arról is, hogy mások hogyan értékelik megjelenésüket. Hasonlóképpen, az erősebb interperszonális identitás iránti elkötelezettséggel rendelkező fiúk kedvezőbben értékelték saját megjelenésüket. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a testkép javulhat, mivel a serdülő önérzete egyre stabilabbá válik. Más kutatások azt mutatják, hogy azok a serdülők, akik erősen azonosulnak a hagyományos nemi szerepekkel, többet fektethetnek be a médiaalapú testideálokba.25 További vizsgálatok segítenek megérteni a serdülőkori identitásfeltárás és elkötelezettség kritikus szerepét a testészlelés alakításában.

A serdülőkori súlyállapot és a testkép kapcsolata

Az elhízott serdülők százaléka az elmúlt 30 évben megnégyszereződött.26 A legújabb becslések azt mutatják

17% vagy 12,7 millió 2–19 éves fiatal elhízott az Egyesült Államokban, magasabb a prevalencia aránya a spanyol fiatalok körében (22,4%), amelyet a nem spanyol fekete (20,2%), a fehér (14,1%) és az ázsiai fiatalok követnek (8,6%). A gyermekkorban és a serdülőkorban az elhízás prevalenciája növekszik (azaz a 2–5 évesek 8,4% -a, a 6–11 évesek 17,7% -a és a 12–19 évesek 20,5% -a), 26 az egész életen át tartó jelentős aggodalom az egészség és a wellness iránt.

A zsíros beszélgetés, amelyet negatív test- és testsúlyos kommentárként vagy beszélgetésként határoznak meg, a serdülők testének elégedetlenségéhez kapcsolódik, 39 ugyanakkor kutatást folytattak arról, hogy a zsíros beszéd milyen mértékben befolyásolja a testsúly és testkép kapcsolatát. Bauer és mtsai40 218 anya – lánya párot vizsgáltak. Az anyák pontszáma a zsíros beszéd mértékén, amely a lányaikra, magukra és másokra irányuló beszélgetések gyakoriságát értékelte, a lányaik testének elégedetlenségéhez kapcsolódtak. Ezek a megállapítások még a BMI elszámolása után is megmaradtak, ami azt jelzi, hogy a kövér beszéd a súlyállapottól független elégedetlenséggel járhat.

Súlyállapot, testkép és az egészségügyi viselkedésre gyakorolt ​​hatás

A súlyállapot és a testkép közötti összetett kapcsolat azért fontos, mert befolyásolja a serdülők egészségi viselkedését. A testsúly és a testkép egyedülálló kölcsönhatásából eredő negatív egészségügyi következmények a fizikai inaktivitás, az étkezési rendellenességek és a diszfunkcionális testmozgás.

Fizikai tétlenség

A túlsúlyosak és elhízottak körében a fizikai aktivitás gyakoriságának tendenciái a normál testsúlyú kortársakhoz képest nem egyértelműek. Például Whitt-Glover és munkatársai, 45, megvizsgálták a 2003–2004-es Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) adatait, és nem találtak nagyobb különbségeket a testmozgás ajánlásainak való megfelelésben a testsúly állapota függvényében. Belcher és mtsai (46) azonban azt találták, hogy a normál testsúlyú fiatalok 16 percnél hosszabb mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást folytattak az elhízott társaikhoz képest. Janssen és munkatársai 34 ország adatait tekintették át, és megállapították, hogy a magasabb BMI alacsonyabb fizikai aktivitással jár együtt a 10–16 évesek körében. Valószínűleg más tényezők, mint például az életkor, a nem, a faj/etnikai hovatartozás és a társadalmi-gazdasági helyzet is kölcsönhatásba lépnek a testképpel és a kapcsolódó szerkezetekkel, hogy befolyásolják a fizikai aktivitás szintjét.

A nemek hatása a súlyállapot – testkép összefüggések következményeire kissé tisztázatlan. Losekam és mtsai51 azt találták, hogy a nagyobb súlyú ugratás a fiúk alacsonyabb fizikai aktivitásával jár; ez a kapcsolat azonban nem volt szignifikáns a lányok körében. Ezzel szemben Jensen és Steele52 arról számoltak be, hogy a magasabb testelégedetlenséggel küzdő lányok körében a súlyhoz kapcsolódó kritika alacsonyabb fizikai aktivitással társult; ezt az összefüggést azonban nem találták magasabb testelégedetlenséggel rendelkező fiúk körében. Bár a férfi és női serdülők nyomást gyakorolnak a sovány test eszményeinek való megfelelésre, úgy tűnik, hogy a nőknél nagyobb társadalmi megbélyegzés és erősebb pszichoszociális következmények vannak. A következetes minták azonosítása érdekében tovább kell tanulmányozni, hogy a nem és a testeszmék társadalmi felépítése milyen formában alakítja ki a fizikai aktivitást, a súlyállapot és a testkép kapcsán.

A súly, a testkép és a fizikai aktivitás közötti negatív összefüggések nem szerencsések, mivel az irodalom következetesen kimutatja a fizikai aktivitás pozitív hatását a testképre, testalkat-összetétel változásával és anélkül. 53–56 Mégis, sok fiatal az emberek valószínűleg a súlyproblémák, a fizikai aktivitás elkerülése, a patogén súlykontroll viselkedés, a súlygyarapodás, valamint a testsúlyhoz kapcsolódó torzítás és megbélyegzés körét tapasztalják.

Étkezési rendellenességek és diszfunkcionális testmozgás

A serdülők testképével kapcsolatos aggodalmak túlmutatnak a hiúságon és a megjelenéshez való hozzáálláson. A serdülőkori minták testének elégedetlensége következetesen a pszichoszociális változók, például a perfekcionizmus és a kontroll helye közötti legerősebb előrejelzője a rendezetlen étkezési magatartásnak és a klinikai étkezési rendellenességeknek., vagy a sajátos testrész és testtorzulás (vagyis az az érzés, hogy az ember nagyobb, mint a tényleges méret), közvetlenül befolyásolhatja az étkezési magatartást, amikor megpróbálja testét érzékelt ideálissá formálni és kontroll érzetet szerezni.58

A test elégedetlensége és a rendezetlen étkezés kialakulása közötti összefüggést az alacsony önértékelés és a negatív érzelmek, például a depresszió magyarázzák, amelyek általában akkor jelentkeznek, amikor a test elégedetlensége van, de ezek a mediátorok kétértelmű eredményeket kaptak a vizsgálatok során., a legújabb tanulmányok megkísérelték megvizsgálni a testkép fontossága (azaz az ideális test eléréséhez kötődő kiemelkedő képesség) és a rendezetlen étkezési magatartás és a test elégedetlenségének hatása közötti összefüggést. Ezek a kezdeti megállapítások azt sugallják, hogy a testképzavarok és a rendezetlen étkezési magatartások közötti kapcsolat összetett, és nem jelent közvetlen, lineáris kapcsolatot .60 További kutatásokra van szükség annak magyarázatához, hogy a test elégedetlensége miért következetes előrejelzője a klinikai étkezési rendellenességek és rendellenességek kialakulásának étkezési magatartás.

Bár a fizikai aktivitás általában egészséget elősegítő magatartásként ösztönzik, a kényszeres és túlzott testmozgás gyakori tisztítási stratégia, amelyet a kalóriabevitel kompenzálására vagy a testtömeg, a méret vagy az alak megváltoztatására használnak.69 Ez a tendencia a testmozgás körüli rendezetlen viselkedés kialakulására számos címkét kapott, többek között, de nem kizárólag, a testedzéstől való függőséget, a testmozgás bántalmazását, a testedzéstől való függőséget, a kötelező testmozgást és a túlterhelést.70 Fontos megjegyezni, hogy a diszfunkcionális testmozgás magában foglalja a testmozgás mennyiségét és minőségét is. Vagyis a testmozgás és a pszichológiai gondolkodásmód érzelmei, beleértve a testmozgás motivációját, ugyanolyan fontosak, mint a gyakorlatok száma.

Noha a testedzés függősége a becslések szerint az általános népesség 3% -a körül mozog, 72 ez a prevalencia a klinikai minták körében 30–70% -ra nő, 73, és a becslések szerint a fekvőbeteg étkezési rendellenességek klienseinek 33% -ától csaknem 100% -áig terjed. Dalle Grave és munkatársai75 tanulmánya szerint a bulimia nervosa-ban szenvedő kliensek 39% -a és az anorexia nervosa-ban szenvedő kliensek 43% -a használt túlzott testedzési magatartással rendelkező tisztító módszereket. Fontos, hogy a diszfunkcionális testmozgás a kezelés alatt és a mentesítés idején az evési rendellenesség visszaesésének egyik legerősebb előrejelzője.76 A többi rendezetlen étkezési magatartáshoz hasonlóan a diszfunkcionális testmozgás fizikai és pszichológiai következményekkel is jár, beleértve a gyenge koncentrációt, fáradtságot, hangulati zavarokat ( depresszió, ingerlékenység), túlzott sérülések (pl. stressztörések, nyomásfekélyek), társadalmi elszigeteltség és megromlott kapcsolatok.69

Gyakorlati következményei

Grogan4 bizonyítékot szolgáltatott az egészséges testkép előmozdítását célzó programok hatékonyságára mind a serdülő fiúk, mind a lányok körében. Konkrétan megvitatta azoknak a beavatkozásoknak a fontosságát, amelyek a rossz testkép pszichológiai összefüggéseit célozzák (pl. Alacsony önértékelés), pufferolják a vékony és izmos testideálok internalizálását, csökkentik a társadalmi összehasonlításokat, és foglalkoznak a hagyományos nemi szerepek testre gyakorolt ​​hatásával. imázsfejlesztés. A középiskolák 16 tantermi alapú testképprogramjának áttekintése feltárta, hogy a leghatékonyabb programok a 12 és 13 év közötti fiatalabb serdülőknek szánt multisession beavatkozások voltak, amelyek a médiaműveltségre, az önbecsülés növelésére és a kortárs-támogatás építésére összpontosítottak. 80 Egy feltörekvő kutatási csoport azt sugallja, hogy a közösségi média erősségei, beleértve az interaktivitást és a hálózati képességeket, értékes fórum lehet a test-pozitív üzenetek népszerűsítésében. Perloff11 figyelmeztet arra, hogy az ilyen közösségi média-beavatkozásoknak szisztematikusaknak, elméletileg megalapozottnak, a tervezett közönség egyedi igényeihez kell igazodniuk és empirikusan ki kell értékelniük.

Bár ígéretesek, ezek a beavatkozások nem korlátlanok. Például Yager és mtsai80 megjegyezték, hogy az osztálytermi testképprogramok kevesebb mint 20% -ának volt tartós hatása. Pontosabban, a legtöbb program, amely a beavatkozást követően azonnal testképjavítást eredményezett, nem tartotta fenn ezeket a javulásokat a nyomon követésben. Ezenkívül az intervenciós programok nagyrészt serdülő lányokat céloztak meg, 81,82, míg a serdülő fiúknak szóló intervenciós programok kidolgozása és értékelése csak most kezdődik. . Például O’Dea84 megállapította, hogy két széles körben elterjedt testkép oktató plakátot negatívan fogtak fel a serdülő lányok, mivel testképi aggályokat ébresztettek és társadalmi összehasonlításokat tápláltak a plakáton látható lányokkal. O’Dea hangsúlyozta az első kísérleti kis léptékű beavatkozások fontosságát és a tervezett közönség visszajelzését. Ezek az erőfeszítések segítenek megvédeni a jól megtervezett kezdeményezés nem kívánt következményeit.

Következtetés

A serdülőkor a testkép kialakulásának kritikus szakasza a 12 és 18 év közötti különböző társadalmi, kulturális, fizikai és pszichológiai változások miatt. A súlyállapot és a testkép közötti kapcsolat bonyolult, így ennek az összefüggésnek a magyarázatakor további változókat kell figyelembe venni, ideértve a testideálok internalizálását, a testsúlyhoz kapcsolódó nyomásokat és aggodalmakat, valamint számos társadalmi hatást (pl. Társadalmi összehasonlítás, kövér beszéd és a testsúlyhoz kapcsolódó ugratás és zaklatás). A serdülők számára negatív testkép kialakulásának következményei közé tartozik a fizikai aktivitás elkerülése, az étkezési rendellenességek és a diszfunkcionális testmozgás. Ezért az egészséges testkép előmozdítását be kell építeni minden olyan beavatkozásba, amelynek célja az elhízás, étkezési rendellenességek és egyéb, a serdülők körében fellépő egészségi problémák kezelése.

Lábjegyzetek

Közzététel

A szerzők nem számoltak be összeférhetetlenségről ebben a munkában.