A testtömeg-index és a fogszuvasodás közötti asszociáció: keresztmetszeti vizsgálat

Khaled Alswat

a Taif Egyetem Orvostudományi Egyetem belgyógyászati osztálya, Taif, Szaúd-Arábia

Waleed S. Mohamed

a Taif Egyetem Orvostudományi Egyetem belgyógyászati osztálya, Taif, Szaúd-Arábia

Moustafa A. Wahab

b Fogászati klinika, Taif Egyetem Orvostudományi Kar, Taif, Szaúd-Arábia

Ahmed A. Aboelil

b Fogászati klinika, Taif Egyetem Orvostudományi Kar, Taif, Szaúd-Arábia

Absztrakt

Háttér

Az elhízás az egész világon egyre növekvő egészségügyi problémát jelent. Az elhízás és a fogszuvasodás egyaránt fontos egészségügyi probléma, több tényezővel is. Egyes tanulmányok összefüggést mutattak a testtömeg-index (BMI) és a fogszuvasodás között gyermekkorban/serdülőkorban, de korlátozott adatok állnak rendelkezésre ilyen összefüggésről felnőtteknél. A vizsgálat elsődleges célja a fogszuvasodás prevalenciájának és a BMI-hez való viszonyának felmérése volt.

Mód

Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a Taif Egyetem Járóbeteg Klinikáján, olyan felnőttek számára, akik ellátogattak a fogorvosi rendelőbe. Az alapjellemzőket a részt vevő orvos kapta meg. A fogszuvasodás prevalenciájának meghatározásához a szuvas, hiányzó és megtöltött fogak (DMFT) indexet használtuk. Információkat gyűjtöttek az egészséges táplálkozásról, a dohányzásról, a testmozgásról, az alvási szokásokról, a médiafogyasztásról és a fogmosási szokásokról.

Eredmények

Összesen 385 beteget vontak be, átlagéletkoruk 28,39 év volt, 72,8% férfi volt, az átlagos DMFT index pontszám 6,55, és 85,5% számolt be arról, hogy naponta legalább egyszer fogmosott. A résztvevők 55,3% -a volt túlsúlyos vagy elhízott, és 42,2% -uk kimutatta a fogszuvasodás magas prevalenciáját, a BMI-nél nem volt szignifikáns különbség az alacsony fogszuvasodás-csoporthoz képest.

Következtetések

A túlsúly/elhízás és a fogszuvasodás gyakoriságát figyelték meg a résztvevők között. A potenciális zavarók, például a dohányzás és a fogmosás szokásainak ellenőrzése után szignifikáns pozitív összefüggést figyeltünk meg a BMI és a DMFT között.

Bevezetés

A fogszuvasodás többtényezős betegség, és a világ népességének nagy részét érinti. Ez a szájüregi fájdalom és a fogvesztés elsődleges oka [21]. A kisgyermekek egyik legfontosabb egészségügyi problémája és az egyik legelterjedtebb szájbetegség. Magas morbiditási potenciálja következtében ez a betegség ma a fogorvosi szakma fő témája. Világméretű jelenlétével mindkét nem, minden faj, minden társadalmi-gazdasági helyzet és minden korosztály érintett [22]. A fogszuvasodás okozta kellemetlenségek és pénzügyi terhek miatt a megelőzést az egészségügyi szakma fontos feladatának tekintik. A fogbetegség a második legdrágább betegségként szerepel Ausztráliában (a második a szív- és érrendszeri betegségek után), és elnyeli az egészségügyből származó összes visszatérő kiadás 6,2% -át, a kórházi szolgáltatások (39,3%), az orvosi szolgáltatások (18,7%) és a gyógyszerek (14,0%) mögött [ 23]. Az előrelépést tudományos kutatással lehet elérni, amely meghatározza a fogszuvasodás kezelésének és megelőzésének legjobb gyakorlatát.

Az elmúlt évtizedekben a fogszuvasodás elterjedtségének csökkenése figyelhető meg a fejlett országokban; a fogszuvasodás kezelése azonban továbbra is kielégítetlen igény a világ népességének jelentős hányada iránt [24, 25]. A közelmúltban a fogszuvasodás prevalenciája a fejlődő országokban számos olyan tényező következtében növekedett, mint például a cukros ételek fogyasztása, alacsony társadalmi-gazdasági helyzet, fluoridoknak való kitettség, etnikai hovatartozás, életkor, a szájsebészeti szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés és egyéb életmódbeli tényezők [26]. ]. 2003-ban a Fogorvosi Világszövetség, a WHO és a Nemzetközi Fogkutatási Szövetség kiadta a „Globális célok a szájegészségügyért 2020” c. Ezek a célok útmutatást nyújtottak a helyi és országos tervezőknek és döntéshozóknak lakosságuk szájegészségügyi állapotának javítására [27].

A fogorvoslás jelenlegi kutatásai a szájegészség és a különféle szisztémás betegségek közötti kapcsolat azonosítása felé mutatnak. Korábbi tanulmányok fokozták a fogorvosok tudatosságát az elhízás és a száj egészségének összefüggéseiről a fiatalokban [28]. Ezért ennek a tanulmánynak a célja a fogszuvasodás prevalenciájának felmérése, valamint annak meghatározása, hogy van-e összefüggés a fogszuvasodás kora, testtömeg-indexe (BMI), fogmosási gyakorisága, étkezési szokásai, fizikai aktivitása és a dohányzás között a Taif Egyetemen népesség.

Anyagok és metódusok

A vizsgálatot 2014 júniusa és 2015 májusa között végezték a Taif Egyetemi Járóbeteg Klinikákon (TUOC), Szaúd-Arábiában. Nem voltak olyan nyilvánvaló problémák, amelyek akadályozták volna a rutinos betegellátást ebben a protokollban, és ez a tanulmány nem tartalmazott közvetlenül kezelést vagy beavatkozást. A vizsgálatba 385 férfi és nő vett részt, akik 18 éves vagy annál idősebbek voltak, és akik hajlandók részt venni. Az adatokat interjú és önjelentő kérdőív segítségével gyűjtötték össze. A fogszuvasodás prevalenciáját a WHO által a fogszuvasodás diagnosztizálására vonatkozó szabványos kritériumok, nevezetesen a szuvas, hiányzó és tömött fogak (DMFT) index (1-18 tartomány) alapján határoztuk meg, hogy meghatározzuk a szuvas fogak vagy felületek teljes számát, hiányzik, vagy mindegyik résztvevőre kitöltik. A klinikai vizsgálatot szakképzett fogorvosok végezték a fogorvosi rendelőben ülő székeken, szükség esetén természetes fényt és fényforrást használva. Sapkákat, maszkokat, kesztyűket és gézeket használtak a fertőzés-ellenőrzési irányelveknek megfelelően. A súlyt és a magasságot mértük, és a BMI-t a következő képlet alapján számítottuk ki: súly (kg)/magasság 2 (m 2).

A BMI-t alsúlyba sorolták (BMI 30). Információkat gyűjtöttek a releváns étkezési szokásokról (azaz üdítők, gyorsételek és finomított cukrok fogyasztásáról), a dohányzásról, a fizikai aktivitásról és a fogmosás szokásairól. A fogmosási gyakoriságot napi ≥ 2-szer, naponta egyszer, hetente sokszor, de nem naponta, és hetente vagy annál ritkábban osztályozták. Órákban mértük a napi médiafogyasztást, amely magában foglalta a tévézést, a számítógép használatát, a videojátékok lejátszását és az okos telefon szórakoztatását.

Statisztikai analízis

Az adatokat a Statistics Package for Social Science szoftver 20.0 verziójával (SPSS, Chicago, IL, USA) elemeztük. A Chi-négyzet tesztet alkalmazták a változók közötti kapcsolat tanulmányozására és az átlagok összehasonlítására. Többszörös logisztikus regressziós analízist alkalmaztunk az elhízás és a fogszuvasodás és más változók közötti összefüggés mértékének meghatározására.