Tartalomjegyzék

Elmanssury AE (2020) A túlsúly és az elhízás előfordulása a középiskolai hallgatók körében Buraydah-ban, KSA. J Obes súlycsökkentő Medic 6: 035. doi.org/10.23937/2572-4010.1510035

Kutatási cikk | NYITOTT HOZZÁFÉRÉS DOI: 10.23937/2572-4010.1510035

Ahmed Elnadif Elmanssury *

Qassim Egyetem, Népegészségügyi és Egészségügyi Informatikai Kar Közegészségügyi Tanszék, Szaúd-Arábia

Háttér

Az elhízás fontos közegészségügyi probléma a gyermekek és serdülők körében, mivel a prevalencia aránya és az ezzel járó társbetegségek gyorsan növekednek.

Célkitűzések

Becsülni a túlsúly és az elhízás prevalenciáját a buraydahi középiskolás diákok körében, 13 és 16 év között, és felfedezni a kapcsolódó kockázati tényezőket.

Mód

Keresztmetszeti vizsgálatot végeztek egy buraydahi kormányiskolában, a 2018–2019-es tanév során. Az összes vizsgált populációt egy előre megtervezett kérdőívnek vetették alá, amely a szocio-demográfiai jellemzőkkel, az életmóddal (fizikai aktivitás és étkezési szokások) és antropometriai mérésekkel, beleértve a magasságot, a súlyt és a testtömeg-indexet tartalmazott kérdéseket.

Eredmények

216 diák vett részt ebben a vizsgálatban. A túlsúly és az elhízás prevalenciája 24,1%, illetve 10,1% volt. A túlsúly legmagasabb aránya 13-14 éves korban volt. Az elhízás kockázati tényezői a reggeli és harapnivalók bevitele, a gyorsétterem fogyasztása, a képernyőn nézés napi 2 órája, a televíziózás közbeni evés és az alacsony fizikai aktivitás.

Következtetés

Ez a tanulmány a túlsúly és az elhízás viszonylag magas előfordulását állapította meg a középiskolás diákok körében, Buraydah 13-16 éves korában. A túlsúly és az elhízás kockázati tényezői a káros táplálkozási szokások és a fizikai inaktivitás voltak.

Prevalencia, túlsúly, elhízás, testtömeg-index, étkezési szokások, életciklus

Az elhízás járványként jelent meg a világ számos részén. Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetett az elhízás fokozódó járványára, amely számos ország lakosságát veszélyeztetheti a nem fertőző betegségek kialakulásával. A keleti mediterrán országokban rendelkezésre álló tanulmányok azt mutatják, hogy az elhízás riasztó szintet ért el mind a gyermekek, mind a felnőttek körében. Következésképpen a nem fertőző betegségek előfordulási gyakorisága is nagyon magas, és az összes halálok több mint 50% -át teszi ki [1]. A Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatok (2011–2014) szerint a gyermekkori elhízás aránya az elmúlt évtizedben stabil maradt, körülbelül 17 százalék volt a 2 és 19 év közötti korosztályban. Ezek az arányok azonban 2–5 évesek körében csökkennek, stabilak a 6–11 évesek körében, és a 12–19 évesek körében növekszik [2].

Az elhízás kialakulásának mechanizmusát nem teljesen értik, és megerősítést nyer, hogy az elhízás akkor fordul elő, ha az energiafelvétel meghaladja az energiafelhasználást. Ennek az egyensúlyhiánynak többféle etiológiája van; ennélfogva az elhízás növekvő gyakoriságával nem lehet egyetlen etiológiával foglalkozni. A genetikai tényezők befolyásolják az adott gyermek hajlamát az elhízást elősegítő környezetre. Úgy tűnik azonban, hogy a környezeti tényezők, az életmódbeli preferenciák és a kulturális környezet játszik fő szerepet az elhízás világszerte növekvő gyakoriságában [3,4]. Néhány esetben a gyermekkori elhízás olyan géneknek köszönhető, mint a leptinhiány, vagy olyan orvosi okoknak, mint a hypothyreosis és a növekedési hormon hiánya, vagy a gyógyszerek (pl. Szteroidok) miatti mellékhatásoknak [1].

A túlsúly és az elhízás káros anyagcsere-hatással jár a vérnyomásra, a koleszterinszintre, a trigliceridekre és az inzulinrezisztenciára. Az elhízás következményeinek némi zavara azért merül fel, mert a kutatók különböző BMI-határértékeket alkalmaztak, és mivel az elhízás kialakulásában szerepet játszó számos egészségügyi állapot megzavarhatja maga az elhízás hatásait. Az elhízással járó nem halálos kimenetelű, de legyengítő egészségügyi problémák közé tartoznak a légzési nehézségek, krónikus mozgásszervi problémák, bőrproblémák és meddőség. Az életveszélyesebb problémák négy fő területre oszthatók, például a CVD-problémákra; inzulinrezisztenciával járó állapotok, például 2-es típusú cukorbetegség; bizonyos típusú rákok, különösen a hormonálisan rokon és a vastagbélrák; és epehólyag-betegség [3].

Szaúd-Arábiában az elhízás és a túlsúly előfordulása növekvő tendenciát mutat, amelyek különféle betegségek forrásait jelentik, beleértve a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, az obstruktív alvási apnoét, a CVD-t stb.

Ez a tanulmány a túlsúly és az elhízás prevalenciájára összpontosított Buraydah-ban (KSA).

Dizájnt tanulni

Keresztmetszeti vizsgálatot végeztek azon hallgatók mintáján, akik kormányzati iskolákba jártak a második iskolai tanulmányi ciklus alatt. A mintavételi keret tartalmazta a felsorolt kormányzati iskolákat, amelyeket a borida oktatási igazgatóság adott.

Tanulmányi terület

Buraidah a Kasszim Emírségek fővárosa a Szaúd-Arábiai Királyságban, és Qassim legnagyobb városa, félmillió feletti lakossággal. Buraidah számos dombot és homokos felföldet vesz körül, köztük néhány mélyedést, amelyek nagyon termékeny mezőgazdasági területek, mivel a víz mészkő- és gipszréteggel borított felületéről könnyen kivonható. Nyáron meleg, télen hideg és viszonylag párás. Az északi szél uralta, amely nyáron és északkeleten csökkenti a hőt, ami a tél hőjének csökkentésére szolgál. Buraidah területét jelenleg körülbelül 1300 négyzetkilométerre becsülik. A város híres a mezőgazdaságról és számos dátumot előállító gazdaságról, és globális piaca van a dátumkereskedelem számára, ahol mindenféle dátum és fontos hely az arabok számára, hogy kifejezetten dátumokat vásároljanak.

Vizsgálati populáció és mintavétel

Ennek a vizsgálatnak a népessége a Buraiadh Oktatási Igazgatóságok összes iskolájának 13-16 éves diákja volt. Fürt véletlenszerű mintavételt alkalmaztunk. Az állami iskolák listáját az oktatási igazgatóságoktól szerezték be, és mindegyik igazgatósághoz klasztereket hoztak létre, és mindegyik klaszterből két iskolát választottak ki véletlenszerűen. Végül minden iskolából három osztályt választottak ki véletlenszerűen.

Két iskolát alkalmaztak a vizsgálat adatainak összegyűjtésére. A teljes minta nagysága 216 13-16 éves résztvevő volt, a következő képlet alapján: N = [(1,96) 2 × pq]/d2, ahol N = minta nagysága, p = várható prevalencia, q = 1-p, d = hibahatár. A 95% -os konfidencia intervallum kiszámításához 25% -os várható prevalenciára (a túlsúly és az elhízás átlagos százalékos előfordulása alapján a világon) legfeljebb 0,03 hibahatárral (d) a szükséges mintanagyság 800 volt. A nem részvétel fedezésére a mintát az alábbiak szerint bővítettük:

N = (1,96) 2 × (0,25) × (1-0,25)/(0,25) 2 = 216

Adatgyűjtési eljárás

Miután engedélyt kapott az oktatási igazgatóságok vezetőitől, a kutató felkereste a kiválasztott iskolákat, hogy tájékoztassa őket a felmérésről. Az egyes kiválasztott iskolákban az első osztálytól a harmadik osztályig minden osztály részt vett a vizsgálatban. Szisztematikus randomizálás alapján választották ki azt a mintát, ahol az osztályok minden sorának középső három asztalán lévő tanulókat kiválasztották, hogy megadják nekik a beleegyezési űrlapot (amelyet a Regionális Etikai Bizottság hagyott jóvá. Miután megkapta az igazgató és a diákok beleegyezését), az adatokat a következő eszközök segítségével gyűjtöttük össze.

Kérdőív: Az előre megtervezett kérdőív tartalmát elmagyarázták a hallgatóknak, mielőtt átadták volna nekik. A kérdőív olyan elemeket tartalmazott, mint:

(A) Szociodemográfiai jellemzők életkor, évfolyam, nem, születési dátum, iskola neve, lakóhely, szülők iskolai végzettsége [írástudatlan, olvasás és írás (általános), iskola (középiskoláig), egyetem], apa foglalkozása [szakképzetlen munkások, szakmunkások, félprofi, szakmai], az anya foglalkozása [dolgozik vagy nem dolgozik], a család nagysága és a házak száma.

(B) Etetési minta: Az adatok magukban foglalták a reggeli bevitel gyakoriságát egy hét alatt ، és az étkezések számát ، snackek fogyasztása és a gyorsétterem fogyasztása.

(C) Az életmódbeli tényezők a következők voltak: 1. A televíziónézés és a számítógépes/videojátékok óráit rögzítették egy tipikus hét minden napjára, és három időkategóriára osztották, például televízió nélküli nézés, napi 62 óra,> 2 óra naponta.

2. Étkezés tévénézés közben.

3. A testmozgással kapcsolatos kérdőívet fejlesztettek ki, amelyben arra kérték a résztvevőket, hogy idézzék fel a heti órák számát, ha valamilyen strukturált fizikai tevékenységben vagy csapatsportban vettek részt az elmúlt hat hónapban. A résztvevőket arról is megkérdezték, hogy az otthon és az iskola közötti ingázás mennyi időt töltött el. A fizikai aktivitást három időkategóriára osztották, például fizikai aktivitás nélküli (kevesebb, mint 10 perc/nap), néha (napi 10–30 perc) és gyakori (több mint 30 perc/nap).

Antropometriai mérések: A kutató személyesen végzett különböző antropometriai méréseket a vizsgáló helyiségben. Testtömeg-index: Ezt úgy számoltuk ki, hogy a súlyt kg-ban elosztottuk a négyzetmagasság méterben.

Az adatokat az SPSS (statisztikai csomag a társadalomtudományokhoz 15. verzió) ellenőrizte, bevitte és statisztikailag elemezte.

A BMI adatai azt mutatták, hogy a teljes népességminta 24,1% -a volt alsúlyú, 47,7% -a normális, 18,1% -a túlsúlyos és 10,1% -a elhízott. Így a túlsúly és az elhízás általános prevalenciája ezen hallgatók körében 28,2% volt (1. ábra).

1. ábra: Alsúly, normál testsúly, túlsúly és elhízás elterjedtsége a középiskolás diákok körében (n = 216). Nézd meg az 1. ábrát

A 216 résztvevő 45% -a 14 évesnél fiatalabb volt, a wile (0,9%) csak a 16 éves vagy annál idősebb kortól kezdve. Szüleik iskolai végzettségének körülbelül 61% -a felsőfokú, míg szüleik iskolai végzettségének körülbelül egynegyede alacsonyabb, mint a középiskola felett.

A minta mintegy egyharmada (30,0%) alacsony családi jövedelemmel, 46,8% közepes jövedelemmel és 23,6% magas jövedelemmel számolt be. A gyermekek szüleik iskolai végzettségéről szóló beszámolói azt mutatták, hogy az apák 16,2% -ának és az anyák 25,5% -ának iskolai végzettsége alacsonyabb volt, míg az apák 61,6% -ának és az anyák 55,6% -ának felsőfokú végzettsége volt. Az apák többségének volt munkája (86,6%), míg az anyáknak csak 33,3% -ának volt munkája (1. táblázat).

1. táblázat: A középiskolás diákok mintáinak demográfiai jellemzői (n = 216). Tekintse meg az 1. táblázatot

A 2. táblázat bemutatja a buraydah-i diákok fontos étkezési szokásait. Több mint felük (50,2%) számolt be arról, hogy néha reggelizik, míg csak 5,1% -uk arról, hogy soha nem vett reggelit. A napi étkezések számáról a tanulmány kimutatta, hogy a válaszadók több mint fele (53,7%) napi háromszor ételt fogyasztott. Míg negyedüket fölé vették, és kevesebb, mint háromszor. A hallgatók 73,6% -a néha harapnivalót fogyasztott, míg 21,3% gyakorisággal.

2. táblázat: A hallgatók étkezési szokásai (n = 216). Tekintse meg a 2. táblázatot

A tanulmány kimutatta, hogy a középiskolások több mint ötven százaléka táplálkozási magatartást tanúsít bizonyos ételek és italok, például gyorséttermi fogyasztás, édességbevitel, szénsavas italfogyasztás és édes gyümölcsléfogyasztás terén (76,4%, 54,2%, 53,7%, 65,7%) ), és nem szokták állandóan vagy naponta többször fogyasztani, néha mégis. Míg a friss zöldségeket és gyümölcsöket a hallgatók 46,3% -a szabálytalanul vette.

Adataink azt mutatták, hogy a hallgatók 45,5% -a naponta több mint 2 órán keresztül nézte a televíziót. Ezenkívül a vizsgálatban résztvevő hallgatók több mint kétharmada (67,1%) több időt töltött a tévéképernyők és telefonok előtt ülve, és ettek ebben az időszakban. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a hallgatók kétharmada (65,3%) személygépkocsival járt iskolába (3. táblázat).

3. táblázat: A tanulók életmódbeli tényezői (n = 216). Tekintse meg a 3. táblázatot

Számos változót teszteltek a BMI-re gyakorolt hatásuk meghatározásához. A változók közé tartoztak az étkezési szokások, amelyek az alsúlyhoz, a normálishoz, a túlsúlyhoz és az elhízáshoz kapcsolódnak, és amelyeket a 4. táblázat mutat be. Adataink szignifikáns összefüggést mutattak ki a reggeli bevitel, a napi snackek és a gyorsétterem fogyasztása között magasabb BMI, (p érték 4. táblázat: Alacsony súlyú, normális, túlsúlyos és elhízott táplálkozási szokások a vizsgált iskolai serdülőknél. Tekintse meg a 4. táblázatot

Az 5. táblázatban különféle változókat teszteltünk, hogy meghatározzuk a BMI-re gyakorolt hatásukat, beleértve az életmódbeli tényezőket. Az adatok azt mutatták, hogy ebben az időszakban több időt töltött a televízió és a telefon képernyője mellett, rendszeresen ételt és italt fogyasztva, valamint személygépkocsival az iskolába történő szállításhoz elegendő testmozgás nélkül, a túlsúly és az elhízás mérsékelt prevalenciájához kapcsolódóan jelentős jelentőségű (P érték 5. táblázat: Az életstílus-tényező az alsúlyhoz, a normálishoz, a túlsúlyhoz és az elhízáshoz kapcsolódóan a vizsgált iskolai serdülőknél Tekintse meg az 5. táblázatot

Jelen tanulmányban szignifikáns összefüggés volt az elhízás és a reggeli bevitel között (p érték