Journal of Obesity & Eating Disorders

Steven R Lindheim 1 *, Stephanie Welsh 1, Nan Jiang 1, Amanda Hawkins 1,2, Lisa Kellar 1,3, Rose A. Maxwell 1 és Leah D. Whigham 4

elhízás

1 Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék, Boonshoft Orvostudományi Kar, Wright State University, Dayton, Ohio, USA

2 Wright Patterson amerikai légierő központ, Dayton, Ohio, USA

3 Családorvosi osztály, Boonshoft Orvostudományi Kar, Wright State University, Dayton, Ohio, USA

4 Paso de Norte Egészséges életmód Intézet, El Paso, Texas, USA

* Levelező szerző: Steven R. Lindheim
Boonshoft Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tanszék
Wright Állami Egyetem, USA
Tel: 937-208-2850
Email: [e-mail védett]

Kapott dátum: 2017. április 24 .; Elfogadott dátum: 2017. május 22 .; Közzététel dátuma: 2017. május 30

Idézet: Lindheim SR, Welsh S, Jiang N, Hawkins A, Kellar L és mtsai. (2017) A túlsúly és az elhízás kezelésének tendenciái a szülészet és nőgyógyászat, a családorvoslás és a gyermekgyógyászat területén 2011-2015. J Obes eszik diszkréciót 3:30. doi: 10.21767/2471-8203.100030

Absztrakt

Célja: A túlsúly és az elhízás szűrésének és kezelésének javulásának értékelése az elmúlt 5 évben szülész-nőgyógyászok (OB-GYN), családorvosok (FP) és gyermekorvosok (Peds) körében.

Mód: Retrospektív kísérleti vizsgálatot végeztek, amelyben 150 túlsúlyos (testtömeg-index [BMI] 25-29,9 kg/m 2) és I. osztályú (BMI 30-34,9 kg/m 2), II. Osztályú (BMI 35-39,9 kg/m 2) és a III. osztályú elhízás (BMI ≥ 40 kg/m 2) 2011 és 2015 között. A betegek OB-GYN-ből (n = 50), családi orvoslásból, felnőttekből (FP-A) voltak (n = 50) és gyermekgyógyászati ​​(FP-P) (n = 28) és Peds (n = 22) irodák.

Eredmények: A betegek 75% -a nő volt; 35,5% -ának volt túlsúlya, 40% -ának I. típusú elhízása, 13,3% -ának II., 11,3% -ának III. A klinikusok 100% -a használta a BMI-t; egyik sem használta a derék kerületét. A Peds (91%) és az FP-P (96%) látogatások nagyobb valószínűséggel tartalmaznak tanácsadást, mint az OB-GYN (30%) és az FP-A (30%) látogatások (p = 7,57E-12). A táplálkozási tanácsadás csökkenése (71% vs. 29%, p = 0,036) történt 2011 és 2015 között.

Következtetések: Jelentős fejlesztési lehetőség marad az összes szolgáltató között. A Peds és az FP-Ps érzékenyebbek lehetnek az elhízás kezelésére, mint az OBGYN-ek és az FP-As. További erőfeszítésekre van szükség az elhízási járvány leküzdésére, kezdve az elhízott betegek pontos azonosításával és tanácsadásával.

Kulcsszavak

Elhízottság; Tömegszűrés; Trendek

Bevezetés

Az elhízás a leggyakoribb krónikus betegség az Egyesült Államokban, és világszerte több mint 600 millió felnőttet érint [1]. Az amerikai felnőttek több mint kétharmada túlsúlyos (testtömeg-index [BMI] ≥ 25 kg/m 2), egyharmada pedig elhízott (BMI ≥ 30 kg/m 2) [2,3]. Továbbá a 2-19 éves gyermekek 32% -a túlsúlyos vagy elhízott (a nemre jellemző BMI a 85. és a 94.9. Percentilis közötti életkorra), az amerikai gyermekek 17% -a pedig elhízott (nemi életkor szerinti BMI ≥ 95. percentilis) [2].

A gyermekkori elhízás egészségügyi terhe aggályos, különösen azért, mert az elhízott gyermekek nagyobb valószínűséggel válnak elhízott felnőttekké [4]. Míg az USA-ban a felnőttkori elhízás még mindig meghaladja a gyermekkori elhízást, a gyermekkori elhízás százalékos növekedése nagyobb volt, mint az elmúlt évtizedekben a felnőttkori elhízás növekedése. A gyermekkori elhízás relatív éves növekedéséről 1971 és 2002 között 4% -ot jelentettek a 10-17 éves gyermekeknél, és 1,4% -ot felnőtteknél [5].

A túlsúly és az elhízás egészségügyi kockázatai felnőttek körében jól megalapozottak, ideértve a II-es típusú cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a koszorúér-betegséget, a stroke-ot és néhány rákot [6]. A gyermekek elhízása hasonló kockázatokat hordoz magában, ideértve a II-es típusú cukorbetegséget, a magas vérnyomást és a dyslipidaemiát [7]. A túlsúlyos és elhízott nőstényekre jellemző egészségügyi kockázatok közé tartozik a policisztás petefészek szindróma, az anovuláció, a meddőség és az endometrium rák [6]. A terhesség alatti elhízás az anyát és a gyermeket egyaránt veszélyezteti, például terhességi cukorbetegség, császármetszés és veleszületett rendellenességek [6]. Sőt, az elhízott anyák gyermekeinek megnő az elhízás kockázata a felnőtt életben, és megnő a minden okból fakadó halálozás [6].

Más nemzeti orvosi szervezetek ajánlásokat vagy nyilatkozatokat nyújtottak be a szolgáltatóknak, ideértve az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémiát (AAP), az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Főiskolát (ACOG) és az Amerikai Családorvosok Akadémiáját (AAFP) [11-17]. Minden AAP publikáció elősegíti a nemre jellemző BMI percentilis használatát az életkor számára a túlsúly és az elhízás szűrésére 2 éves kor után [11,15]. Az orvosokat arra bíztatták, hogy kövessék nyomon a lineáris növekedéshez viszonyított túlsúly növekedést, értékeljék az étrendet és az aktivitás szintjét, valamint ösztönözzék az egészséges magatartást minden betegnél [11,15]. Az ACOG és az AAFT publikációkban az orvosoknak azt tanácsolják, hogy azonosítsák a túlsúlyos és elhízott betegeket a magasság, a testsúly és a BMI alapján, és tanácsolják őket az étrend módosításával és a fizikai aktivitással kapcsolatban.

Ezen ajánlások ellenére a tanulmányok azt sugallják, hogy a túlsúlyos és elhízott betegek csak 25-50% -át azonosítják és tanácsolják orvosaik [18-21]. A vizsgálatok többsége azonban az orvosok és a betegek saját bevallása szerinti adatokra támaszkodott, [20–26], és a meglévő szakirodalom nagy része a frissített AHA/ACC/TOS irányelvek 2013-as megjelenése előtti adatokat tartalmazza [20–23]., 27-30]. Vizsgálatunk során megvizsgáltuk az objektív diagram áttekintéséből származó trendeket, hogy meghatározzuk az elhízás azonosítását és kezelését a frissített irányelvek kiadása előtt és után.

Mód

Ez egy retrospektív diagram-áttekintő tanulmány volt. Átnézték a három közép-nyugati tudományos gyakorlaton, az OB-GYN, az FP és a Peds, 2011. január 1. és 2015. december 31. között látott betegek diagramjait. Ezt a tanulmányt a Wright State University Institutional Review Board jóváhagyásával végezték.

A diagramokat véletlenszám-generátor segítségével választottuk ki. A felvételi kritériumok magukban foglalták a 18 éves és annál idősebb felnőtteket, akiknek BMI-értéke ≥ 25 kg/m 2 (n = 100), és az öt éves és annál idősebb gyermekeket, akiknek nemenként meghatározott súlya ≥ 85. százaléka (n = 50). A BMI-for-age helyett az életkor súlyát használták, mert ezt leggyakrabban az elektronikus orvosi nyilvántartásban rögzítették. Amikor a tömegtakarmányt nem rögzítették, azt a nyomozók kiszámították. A gyermek gyermekkori súlyát az életkor és a nem szerint igazították. A felvétel után információkat gyűjtöttek az év első látogatásáról és az adott naptári évben a kijelölt gondozási központba történő összes következő utólagos látogatásról.

A diagramokból kivont információk között szerepelt a demográfiai adatok (nem, életkor, faj), antropometriai paraméterek (magasság, súly, BMI, derékkörfogat, derék-csípő arány), diagnosztikai és szűrési információk (diabéteszes szűrés, metabolikus panel, lipidpanel, endokrin szűrés), valamint a tanácsadással és a beutalókkal kapcsolatos információk. A cukorbetegség szűrését az alábbiak bármelyikének teljesítményeként határozták meg: vércukorszint, hemoglobin A1C és/vagy glükóz tolerancia teszt. Az endokrin szűrést a pajzsmirigy-stimuláló hormon, a tüszőstimuláló hormon vagy a luteinizáló hormon laboratóriumi vizsgálataként határozták meg. A tanácsadást a súlyról, a táplálkozásról, a farmakológiai terápiáról és/vagy a bariatrikus műtétről dokumentált beszélgetésként határozták meg. A beutalásokat dietetikushoz vagy bejegyzett dietetikushoz, pszichológiai tanácsadóhoz vagy bariatriumi sebészhez történő utalásként határozták meg.

A statisztikai elemzést az IBM SPSS 24. statisztikai csomag felhasználásával végeztük. Ha szükséges, khi-négyzet elemzést, t-tesztet és ANOVA-t használtunk szignifikanciaszinttel, 18% (n = 18) BMI 30-34,9 kg/m2, 20% -ának (n = 20) a BMI 35-39,9 kg/m 2, és 17% -ának (n = 17) a BMI ≥ 40 kg/m 2. Gyermekgyógyászati ​​betegeknél (n = 50) 16% -nak (n = 8) az életkor súlya a 85. és 94.9. Percentilis között volt, és 84% ​​-nak (n = 42) az életkor súlya a 95. percentilis. A 150 résztvevő etnikai megoszlása ​​a kaukázusi (47%, n = 70), az afroamerikai (45%, n = 68), a spanyol (4%, n = 6) és más (4%, n = 6) (Asztal 1).

Változó összes OB-GYN (n = 50) FP-A Peds FP-P p-valuea (N = 150) (n = 50) (n = 22) (n = 28)
Női 75% (113) 100% (50) 64% (32) 50% (11) 71% (20) 4.29E-06
Férfi 25% (37) 0% (0) 36% (18) 50% (11) 29% (8)
Életkor (év) 31 ± 19,8 39 ± 17,5 44 ± 14,8 10 ± 3,7 12 ± 3,8 6.55E-25
BMI (kg/m 2) 34 ± 14,5 33 ± 7,2 33 ± 6,4 40 ± 34,3 32 ± 6,0 0,18
Súly-életkor szerinti percentilis N/A N/A N/A 98 ± 4,0 98 ± 3,6 3.74E-195
Túlsúly* 35,3% (53) 48% (24) 42% (21) 18% (4) 14% (4) 0,483 felnőtteknek
I. osztályú elhízás ** 40% (60) 12% (6) 24% (12) 82% (18) 86% (24)
II. Osztályú elhízás *** 13,3% (20) 22% (11) 18% (9) N/A N/A 0,709 gyerekeknek
III. Osztály elhízás **** 11,3% (17) 18% (9) 16% (8) N/A N/A
kaukázusi 47% (70) 75% (38) 38% (19) 45% (10) 11% (3) 1.84E-05
Afro-amerikai 45% (68) 18% (9) 56% (28) 50% (11) 71% (20)
Spanyol 4% (6) 2% (1) 4% (2) 5% (1) 7% (2)
Egyéb 4% (6) 4% (2) 2% (1) 0% (0) 11% (3)

Asztal 1: Betegek demográfiai adatai orvosi szakterület szerint (%, (n)), Dayton, Ohio, 2011-2015, a p-értékek a Chi négyzet használatával számítva a nemre, súlykategóriára és fajra, az ANOVA pedig az életkorra, a BMI-re és a súly-súlyra kor; * BMI 25-29,9 kg/m 2 felnőtteknél, az életkor súlyának százalékos aránya 85–94,9 th gyermekeknél, ** BMI érték 30-34,9 kg/m 2 felnőtteknél, testtömeg/életkor százalékos érték ≥ 95 th gyermekeknél, *** BMI 35-39,9 kg/m 2, **** BMI ≥ 40 kg/m 2 .

Szűrés, tanácsadás és beutalás

Valamennyi betegdiagram (n = 150) BMI-jét rögzítették, és a gyermekek diagramjainak 90% -ában (n = 45) is rögzítették az életkor súlyának százalékát. Egyik szolgáltató sem rögzítette a derék-csípő arányt vagy a derék kerületét. Az elhízás és a kapcsolódó állapotok egyéb szűrési és diagnosztikai eszközeit következetlenül mértük. A diagnosztikai tesztek általános aránya 27% volt a metabolikus paneleknél, 33% a diabéteszes szűrőknél, 36% a lipid paneleknél és 29% az endokrin szűrőknél. A metabolikus és a lipidpanelek különlegességei között az arányok jelentősen változtak. Az FP-k nagyobb valószínűséggel rendelnek metabolikus panelt mind felnőtt (42%, n = 21), mind gyermek (39%, n = 11) túlsúlyos és elhízott (p = 4,61E-4) betegek számára. Az OB-GYN-ek kevésbé voltak hajlandók lipidpaneleket rendelni, mint a három másik specialitás (p = 2,24E-7) (2. táblázat).

A tesztelés típusa OB-GYN FP-A Peds FP-P Chi négyzet p-értéke
Metabolikus panel 27% (40) 14% (7) 42% (21) 5% (1) 39% (11) 4.61E-04
Cukorbeteg képernyő 33% (50) 30% (15) 32% (16) 46% (10) 32% (9) 0.623
Lipid panel 43% (64) 10% (5) 64% (32) 55% (12) 54% (15) 2.24E-07
Endokrin szűrő 29% (43) 20% (10) 32% (16) 34% (7) 36% (10) 0,408

2. táblázat: Az elhízással kapcsolatos vizsgálatok gyakorisága orvosi szakterület szerint, (%, (n)), Dayton, OH, 2011-2015.

Minden szakterület szolgáltatója gyakrabban adott tanácsot a fogyás (51%, n = 77) és a táplálkozás (49%, n = 72) vonatkozásában, mint az orvosi kezelés (1%, n = 2) vagy a műtéti terápia (2 (n = 17) ), csak 6% -ánál (n = 1) volt a bariatrikus műtét megbeszélése. Az összes felnőtt beteg közül (n = 100) csak 2% (n = 2) beszélt a gyógyszeres terápiáról. Az irányelveknek megfelelően tanácsadás nem volt a gyermekgyógyászati ​​betegeknél alkalmazott gyógyszeres kezelés vagy bariatrikus műtét tekintetében (3. táblázat).