A tüneti vastagbél-lipóma műtéte: Az irodalom szisztematikus áttekintése

Absztrakt

Cél: Az izolált vastagbél-lipómák ritka jóindulatú daganatok. A szakirodalom szisztematikus áttekintését végeztük a klinikai jellemzők, a diagnosztikai és kezelési lehetőségek azonosítása érdekében. Anyagok és módszerek: A Scopus, az Embase és a Medline adatbázisokban 2014. május végéig kutattunk releváns vizsgálatokat. A keresési kifejezések a „vastagbél lipoma és a vastagbél lipoma” voltak. A cikkeket akkor vettük fel, ha rendelkeztek információkkal a tünetekről, a lipoma jellemzőiről és az elvégzett eljárás típusáról. Eredmények: 88 cikket találtak, amelyek 184 vastagbél lipómában szenvedő beteget írtak le. Százhuszonhét beteget választottak ki további elemzésre. A leggyakoribb tünetek a hasi fájdalom, a végbél vérzése és a bél szokásainak megváltozása voltak. A vastagbél lipómákat gyakran a jobb vastagbélben lokalizálták (50%). A betegek többségének nyílt műtétje volt, míg a jelenlegi kezelés laparoszkópos reszekció. Következtetések: A laparoszkópos műtét a 2 cm átmérőnél nagyobb tüneti vastagbél-lipómák jelenlegi kezelési módja, vagy amikor a rosszindulatú daganat nem zárható ki preoperatív módon.

A vastagbél-lipómák a zsírszövetből származó nem epitheliális jóindulatú daganatok (1). Az elváltozás többnyire elszigetelt, de szegmentális vagy diffúz lipomatosisról is beszámoltak (2-4). Autoptikus vizsgálatok kimutatták, hogy ennek a léziónak a prevalenciája 0,2 és 4,4% között van az általános populációban, és az összes vastagbél jóindulatú elváltozás 1,8% -át képviseli (5). Ezek a daganatok az élet ötödik és hatodik évtizedében fordulnak elő leggyakrabban (6). Úgy tűnik, hogy a nőstényeket ez érinti gyakrabban, és a leggyakoribb lokalizáció a jobb kettőspont (1).

A vastagbél-lipómák az esetek kb. 90% -ában a submucosából származnak, de időnként a muscularis propriáig terjednek; azonban akár 10% is suberosal (7, 8).

A vastagbél lipómák etiológiája ismeretlen. Számos elméletet javasoltak, de egyik sem tűnik kielégítőnek. A vastagbél lipómáinak kialakulásáért krónikus irritációt és gyulladást tulajdonítottak. Egyes szerzők szerint a zsírszövet felhalmozódik egy bizonyos területen az artériás, vénás és nyirokkeringés fejletlensége miatt (1, 5–8).

A vastagbél lipómákat véletlenül kolonoszkópia, műtét vagy boncolás során fedezik fel. A 2 cm átmérőnél nagyobb lipómák azonban gyakran meghatározzák a tüneteket (6). A klinikai megjelenés a nem specifikus hasi tünetektől az életveszélyes vérzésig, az intussuscepcióig és a bélelzáródásig változik (1, 5, 6).

Jelen áttekintés célja, amelyhez hozzáadtuk esetünket, a betegség klinikai jellemzőinek, diagnosztikai és kezelési lehetőségeinek azonosítása és megvitatása.

Anyagok és metódusok

Irodalomkeresés. A szakirodalom-kutatás 2014 május végéig tartalmazta a Scopust, az Embase-t és a Medline-t. A releváns tanulmányok referencia listáinak és korábbi áttekintő cikkeknek a kézi keresését is elvégezték. Nyelvi korlátozásokat nem alkalmaztak. A keresett kifejezés a „vastagbél lipoma és a vastagbél lipoma” volt. A cikkeket akkor vettük fel, ha elegendő információval rendelkeztek a tünetekről, a lipoma jellemzőiről (méret, hely) és az elvégzett eljárás típusáról. Ismétlődő kiadványok esetében a legújabb és legteljesebb tanulmány került bele. A többszörös lipomatózissal foglalkozó cikkeket kizártuk.

Adatok kinyerése. Két független lektor (DC és GP) minden vizsgálatból kinyert adatokat egy előre definiált adatbázis-űrlap segítségével, ami magas megfigyelők közötti egyetértést eredményezett. Az információ tartalmazta a szerzők nevét, a vizsgálat címét, a tanulmány megjelentetését jelentő folyóiratot, a vizsgálat országát és évét, a kezelési rendet, a műtét elvégzésének módját, a betegek tüneteit, valamint a betegek geometriai és kóros jellemzőit. az elváltozások. A mellékelt papírokból történő adatkivonás befejezése után a két független lektor megvitatta az összegyűjtött adatok eredményeit, és ha eltérések voltak, akkor kölcsönös megállapodással konszenzus született az adatok pontosságáról.

Eredmények

Kutatásunk során összesen 88 cikket azonosítottunk (1, 5–91), amelyek 184 tüneti nagy lipómában szenvedő beteg klinikai lefolyását írták le. Az áttekintésből kizártunk 19 papírt (73–91), amelyek 58 beteget írtak le 12 hiányos információ miatt, vagy azért, mert a 7-es cikket nem sikerült megtalálni. A fennmaradó 70 cikk elérte a felvételi kritériumokat.

Százhuszonhat beteget hívtak le, amelyekhez hozzáadtuk az egyik esetünket, így összesen 127 beteget tettünk elemzésre rendelkezésre.

Demográfia. Enyhe női túlsúly volt tapasztalható (55%). Az átlagos életkor a bemutatáskor 61 ± 9 (tartomány = 31-82) év volt.

A súlyra, a testtömeg-indexre és a biokémiai vizsgálatokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre konkrét információ. A vastagbél lipómák kialakulásának családi hajlamáról nem számoltak be. Egyetlen betegnek sem társult szubkután lipoma.

A betegek klinikai bemutatása. Huszonhét (21%) beteg tünetmentes volt, míg 100 (79%) tüneti. A bemutatott tünetek a következők voltak: hasi fájdalom 51 (51%) esetben, rektális vérzés 46-ban (46%), a bél szokásainak megváltozása 29-ben (29%), kolokolikus intussuscepció 25-ben (25%), súlycsökkenés 5-ben (5) %) és a sigmoid vastagbél volvulusa 1-ben (1%). 1 esetben (1%) spontán kiutasítást figyeltek meg.

Diagnosztikai eszközök. A bárium beöntése, a komputertomográfia (CT) és a kolonoszkópia voltak a diagnosztikai eszközök, amelyeket önmagukban vagy együttesen használtak a vastagbél lipomák jelenlétének vizsgálatára. Huszonhét (21%) betegnél volt bárium beöntés, amely 26 (96%) esetben feltöltési hibát mutatott, vagy 9 (37%) esetben lobulált megjelenést mutatott. 17 esetben (63%) petesejt alakú, jól körülhatárolt radiolucens tömeg volt látható. Összességében ezek a megállapítások nem voltak specifikusak ahhoz, hogy megkülönböztessék a vastagbél lipómáját egy rosszindulatú daganattól.

Preoperatív CT-vizsgálatot 52 (41%) betegnél végeztek. 22 (42%) betegnél gömb alakú vagy petesejt tömegű, a zsírra jellemző 40–120 Hounsfield-egység abszorpciós sűrűségét figyelték meg, és lehetővé tették a vastagbél-lipómák helyesen azonosítását (1. ábra).

Mágneses rezonancia képalkotást (MRI) 4 (3%) esetben alkalmaztak. A daganat zsíros összetételét 4 (100%) esetben figyelték meg, ami lehetővé tette a tumor helyes azonosítását.

Diagnosztikai kolonoszkópiát alkalmaztak 55 betegnél (43%). A nyálkahártya emelkedését a biopsziás csipesszel 114 (100%) betegnél észlelték. 33 (29%) betegnél atipikus (2 eset), kallózus (3 eset) vagy fekélyes formát (28 eset) figyeltek meg. Összességében a diagnosztikai kolonoszkópia 24 (44%) betegnél tudta helyesen azonosítani a lipómát.

A tumor jellemzői. A lipómák átlagos mérete 4 ± 2 cm (tartomány = 2-11 cm) volt. A vastagbél lipómák preferenciális lokalizációja a jobb vastagbél volt (63 beteg, 50%). Tizenkilenc betegnél (15%) a tumor a keresztirányú vastagbélben, 30 (23%) a sigmoid vastagbélben és 15 (12%) a leszálló vastagbélben lokalizálódott. Jelentős összefüggést figyeltek meg a tünetek és a daganat mérete között (p Nagyobb változat megtekintése:

Ebben az ablakban
Egy új ablakban

Intézményünkbe felvett 50 éves beteg CT-vizsgálata 4 hetes hasi fájdalommal. A fehér nyíl egy ovoid elváltozást (3 cm átmérőjű) jelez a vastagbél léphajlításának szintjén azzal a gyanúval, hogy a submucosae infiltrációja rosszindulatú daganatot utánoz (fehér csillag).

Vita

Jelenleg számos aggály létezik e jóindulatú daganat legjobb kezelésével kapcsolatban. Bár a szakirodalom rengeteg esetsorozat, vagy kicsi és hiányos szakirodalmi áttekintés, a demográfiai adatok, a jelek, tünetek, diagnosztikai eszközök és a legjobb kezelés rosszul vannak meghatározva. Áttekintettük a nemzetközi szakirodalmat, amelyhez hozzáadjuk esetünket, hogy indokolt megközelítést javasoljunk ennek a ritka betegségnek.

Bebizonyítottuk, hogy a nőstényeket férfiak érintették, és nem figyeltek meg nemeket. A daganat az élet hatodik évtizedét érinti. A betegség nem jár más lipoma lokalizációval.

A 4 cm-nél nagyobb lipómáknál mindig voltak tünetek. A tünetek a hasi fájdalomtól, a bél szokásainak megváltozásától vagy súlyosabbtól változtak, például életveszélyes végbélvérzés, colocolus intussusception, bélelzáródás vagy vastagbél volvulus.

Jelentős összefüggést mutattunk ki a tünetek és a daganat mérete között. Minél nagyobb volt a daganat mérete, annál súlyosabbak voltak a tünetek a bemutatáskor. Kevés betegnél jelentkeztek tünetek kis méret (4 cm-nél kisebb daganatok) jelenlétében.

A preoperatív diagnózis fontos a helyes kezelés megtervezéséhez; a megjelenés és a megjelenés változékonysága miatt azonban a rosszindulatú elváltozások megkülönböztetése nehéz, és jelenleg a vastagbél lipóma preoperatív diagnózisa kihívást jelenthet. Felülvizsgálatunk kimutatta, hogy a vastagbél-lipómák elméleti diagnosztizálására három eszköz létezik. A bárium beöntés nem megbízható, mert a vastagbél rosszindulatú daganatától való megkülönböztetés rendkívül nehéz.

Elméletileg a CT-vizsgálat és az MRI hasznos a tumor zsírösszetételének kimutatásában, de a diagnózis néha nem végleges, mert a helyi infiltrációt nehéz kizárni.

A nekrotikus nyálkahártya jelenléte, a fekély és az elváltozás viszonylag kemény textúrája megnehezíti a kolonoszkópián a rosszindulatú elváltozástól való megkülönböztetést. Ezenkívül aktív vérzés jelenlétében a biopsziák veszélyeztethetik a beteg életét, és néha haszontalanok, mivel a mintában vett szövet meghatározhatatlan eredményeket mutathat. Három endoszkópos jel segítheti a diagnózist, beleértve a „sátras jelet” (az átfedő nyálkahártya megragadását), a „párna jelét” (a lipoma alakjának ellaposodása és helyreállítása) és a „meztelen zsír jel” (a zsír extrudálása a vastagbél nyálkahártya) (7).

Áttekintésünk kimondta, hogy jelenleg a vastagbél lipómáját nehéz megkülönböztetni a vastagbélráktól; a téves diagnózis kockázata lehetséges, és kétség esetén az ajánlás továbbra is a tumor eltávolítása.

Ezért a tüneti vagy 2 cm-nél nagyobb átmérőjű vastagbél lipomák reszekciója kötelező, de ha az átmérő 2 cm-nél alacsonyabb, akkor a tumor eltávolítását kétséges diagnózis eseteire kell fenntartani. A vastagbél lipómák endoszkópos eltávolítása 2 cm-nél kisebb lipomák esetén ajánlott. Ha 2 cm-nél nagyobb lipómák esetén endoszkópos eltávolítást végeznek, jelentős szövődmények kockázatát jelentik, különösen ülő elváltozások esetén.

A műtéti reszekció a tüneti nagy lipómák ideális kezelésének tűnik, különösen akkor, ha a malignitást nem lehet kizárni. A vastagbél reszekciója vagy a szegmentális vastagbél reszekciója lehetővé teszi a lipómák teljes eltávolítását. Egy friss publikáció (7, 8) azt jelzi, hogy a laparoszkópos reszekció jó alternatíva a nyitott hagyományos műtét számára, a minimálisan invazív eljárások összes ismert előnyével.

Összegzésképpen úgy gondoljuk, hogy a laparoszkópos daganateltávolítás a napjainkban a szokásos ellátás a nagy és tüneti vastagbél-lipómák esetében.