A rost szerepe a tünetekkel nem járó divertikuláris betegségben: szisztematikus áttekintés

Marilia Carabotti

1 Orvosi-Sebészeti Klinikai Tudományok és Transzlációs Orvostudományi Osztály, Sapienza Egyetem, Via di Grottarossa 1035, 00189 Róma, Olaszország; [email protected] (B.A.); [email protected] (E.L.)

2 Belgyógyászati és Orvosi Különlegek Tanszék, Sapienza Egyetem, Viale del Policlinico 155, 00161 Róma, Olaszország; [email protected]

Bruno Annibale

Carola Severi

2 Belgyógyászati és Orvosi Különlegek Tanszék, Sapienza Egyetem, Viale del Policlinico 155, 00161 Róma, Olaszország; [email protected]

Edith Lahner

Társított adatok

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A vastagbél divertikulái gyakoriak a nyugati országokban, a 70 évnél idősebbek legfeljebb 60% -át érintik [1]. A betegek körülbelül 80% -ában a vastagbél divertikulái tünetmentesek maradnak (diverticulosis), míg a betegek körülbelül 20% -ánál hasi tünetek (tüneti, komplikáció nélküli divertikuláris betegség, SUDD) és végül szövődmények, például diverticulitis rohamok vagy vérzés alakulhatnak ki [2]. A SUDD-t olyan szindrómaként határozták meg, amelyet visszatérő hasi tünetek (azaz hasi fájdalom és puffadás hasonlít vagy átfednek az irritábilis bél szindrómában) jellemez, amelyet makroszkóposan nyilvánvaló elváltozások hiányában tulajdonítanak diverticulának, kivéve a diverticula jelenlétét 3,4]. Ezeknek a panaszoknak a hatása változó, és a tünetek súlyossága és gyakorisága az enyhe és ritka epizódoktól a súlyos, krónikus, visszatérő rendellenességekig terjedhet, befolyásolva a napi tevékenységeket és a betegek életminőségét [5,6]. A betegek körülbelül 4% -ánál akut diverticulitis alakul ki, amely gyulladásos folyamat a betegek körülbelül 15% -ában szövődményeket okozhat, tályogok, perforáció, fistula, obstrukció vagy peritonitis kialakulásával [7]. Az első epizód után a diverticulitis visszatérése a betegek 15% –30% -ában történt [8,9].

A SUDD kezelésének fő céljai mind a hasi tünetek csökkentése, mind az akut diverticulitis megelőzése. Még akkor is, ha a SUDD kezelésére vonatkozó ajánlásokat a különböző országok orvosi társadalmai adták ki [3,10,11,12,13], még mindig meg kell határozni a szokásos terápiás megközelítést. Szálakat javasoltak a SUDD-betegek kezelésére, de a terápiás előny még nem teljesen ismert. A rostok előnyökkel járhatnak a széklet tömegének növelésével és a bélmozgások rendszeresítésével, valamint prebiotikumként hatnak a vastagbélben, előnyben részesítve a bél mikrobiota egészségét elősegítő fajait [14]. A rostokat a növények ehető részeinek vagy analóg szénhidrátjainak nevezik, amelyek ellenállnak az emésztésnek és az emberi vékonybélben történő felszívódásnak, teljes vagy részleges erjedéssel a vastagbélben [15]. A rostbevitel gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék (élelmi rostok) fogyasztásával és/vagy étrend-kiegészítéssel végezhető speciális, rostokat tartalmazó kereskedelmi készítményekkel (kiegészítő rostok).

Egy korábbi szisztematikus felülvizsgálat azt értékelte, hogy a magas rosttartalmú étrend javíthatja-e a divertikuláris betegség tüneteit vagy megelőzheti-e a szövődményeket. Kevés tanulmány került azonosításra, és a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a magas rosttartalmú étrend terhes előnyeinek bizonyítéka a divertikuláris betegség kezelésében gyenge [16].

Ez a szisztematikus áttekintés célja a rostos kezelés SUDD-ben való hatékonyságának bizonyítékainak frissítése a tünetek csökkentése és az akut diverticulitis megelőzése szempontjából.

2. Módszerek

2.1. Tanulmány kiválasztása

A keresést a PRISMA (Preferred Reporting Items for Systematic Review and Meta-Analyses) irányelvei szerint hajtották végre [17]. A PubMed MEDLINE (U.S. National Library of Medicine, Bethesda, MD, USA) és a Scopus elektronikus adatbázisokat szisztematikusan kerestük a következő keresési stratégia szerint, a következő MesH kifejezésekkel:

A keresési stratégia nem tartalmazott felülvizsgálatokat, metaanalíziseket, esettanulmányokat és állatkísérleteket. A következő vizsgálattípusok kerültek be: randomizált kontrollos vizsgálatok (vakok és/vagy placebo-kontrollos vizsgálatok), nyílt randomizált klinikai vizsgálatok és nem randomizált, nyílt vizsgálatok. A gyermekgyógyászati alanyokat kizárták ebből a felülvizsgálatból. A közzétételi adatok korlátozását nem írták elő. Figyelembe vették az angol, német, francia, olasz és spanyol nyelven megjelent jelentéseket.

A 2016. október 7-ig közzétett klinikai vizsgálatokat fontolóra vették ebben a felülvizsgálatban, ha SUDD-ben szenvedő felnőtteknél (> 18 év) leírják a rostkezelés hatékonyságát a kiindulási ponthoz képest (i) a hasi tünetek csökkentésében vagy remissziójában; és/vagy (ii) az akut diverticulitis megelőzéséről.

A potenciálisan releváns cikkeket a két recenzens (M.C., E.L.) vakon, szabványosított módon függetlenül átvizsgálta, hogy alkalmassá válnak-e, először elvont módon, majd szükség esetén teljes szöveggel annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e a felvételi kritériumoknak. Az összefoglalókat, leveleket, könyveket és/vagy szerkesztőségeket az absztrakt és/vagy a cím alapján kizártuk; más esetekben a befogadás/kizárás megítélése a teljes szöveg értékelésén alapult. A véleményezők véleménykülönbségét megbeszélés útján oldották meg. Az azonosított cikkek referencia listáit, valamint az azonosított releváns áttekintéseket manuálisan keresték további tanulmányok után, amelyeket esetleg figyelmen kívül hagytak egy számítógéppel támogatott keresési stratégia segítségével.

2.2. Adatok kinyerése

Kidolgoztunk egy adatkivonási lapot, pilot-teszteltük három véletlenszerűen kiválasztott mellékelt tanulmányon, és ennek megfelelően finomítottuk. Az egyik áttekintő szerző (M. C.) kivonta az adatokat a mellékelt vizsgálatokból, a második szerző (E. L.) ellenőrizte a kivont adatokat. A nézeteltéréseket a két áttekintő szerző megbeszélésével oldották meg. A mellékelt cikkekből a következő információkat vonták ki: (1) szerző és a megjelenés éve; (2) a szálak jellemzői; (3) a vizsgálatban résztvevők jellemzői (szám, átlagéletkor és nem); (4) a SUDD diagnózisa; (5) vizsgálattípus és kezelési karok; (6) a beavatkozás típusa; (7) nyomon követés; (8) kimenetel mértéke (a hasi tünetek csökkentése; akut diverticulitis előfordulása); (9) a beavatkozás hatékonysága; (10) a szálkarok káros hatásai; (11) egy vagy több központ.

A SUDD diagnózisát akkor tartották megfelelőnek, ha a vastagbél divertikulájában szenvedő betegeknél visszatérő hasi tünetek, például hasi fájdalom jelentkeztek, amelyek végül puffadással vagy a bél szokásának megváltozásával jártak [3]. Azokat a vizsgálatokat, amelyek nem teljesítették teljes mértékben ezt a meghatározást, a priori nem zárták ki, de a specifikus klinikai körülményeket egyedileg kivonták és részletesen leírták.

E cikk alkalmazásában az étkezési rostokat úgy határoztuk meg, mint az élelmiszer-rostok bevitelét a gyümölcsökben, zöldségekben és gabonafélékben. A magas rosttartalmú étrendet úgy határozták meg, hogy legalább napi 30 g étkezési rostot fogyasztanak [18]. Ha jelezték, minden papírból kivonták a napi rostbevitel mennyiségét. A kiegészítő rostokat étrend kiegészítéseként határoztuk meg, egy vagy többféle rostot tartalmazó speciális kereskedelmi készítményekkel.

2.3. Statisztikai analízis

Eredetileg egy metaanalízist terveztek annak érdekében, hogy numerikus becslést nyújtson az érdeklődés általános hatásáról, amelyre az eredménymérő (hatásméret) azon betegek arányát tartalmazta, akik a kiindulási értékhez képest pozitív választ mutattak a rostkezelésre, vagy a kontrollok vonatkozásában, amelyek a hasi tünetek csökkentése és az akut diverticulitis megelőzése. A visszakeresett tanulmányok heterogenitása és alacsony minőségük miatt a metaanalízist nem tartották alkalmazhatónak. A visszakeresett vizsgálatokban jelentett beavatkozások hatékonyságát kvalitatív módon írták le.

2.4. Minőségének értékelése

A két recenzens az összes mellékelt vizsgálat minőségét értékelte, a randomizált kontrollált vizsgálatokhoz a Jadad-skálát használva [19]. Ez a skála legfeljebb öt pontot ad minden tanulmánynak. A figyelembe vett kategóriák a randomizálás, az eredményértékelés vakítása, a visszavonások és a lemorzsolódások leírása, valamint a randomizálás és a vakok leírása és megfelelősége. Egy tanulmány kategóriánként legfeljebb egy pontot kaphat (S1. Táblázat). A minőségértékelés eltéréseit a két ellenőr megvitatta és megoldotta.

3. Eredmények

3.1. Keresési eredmények

Az elektronikus keresési tanulmány összesen 374 bejegyzést azonosított elektronikus adatbázisokból, amelyek közül 351 egyedi (1. ábra).